Kiemelt témák

de jó Kriszti! gratulálok!

Sziasztok! Bár nekem nem PCO-m van/volt, hanem egy másik, hasonlóan komoly nőgyógyászati bajom, és láttam, hogy milyen szuperül aktívak vagytok, gondoltam beírok ide a közösbe, hogy ha bárki magára ismer, amit én végigéltem, másnak ne kelljen, vagy legalább ne ennyi ideig.
Évek óta szenvedek a menstruációmmal..Férjemmel már gimi óta együtt vagyunk, így szegénykém hozzászokott már h nálam a nehéz napok valóban nagyon azok..utáltam az egészet, mivel bármelyik dokihoz mentem, szinte egytölegyig azt hitték, hogy szimulálok vagy mi..tényleg nagyon fájt a menstruáció közben!! Sokszor azt hittem, ott pusztulok, nem egyszer volt, hogy hánytam is, vagy betegszabit kellett kivennem melóhelyről..aztán szerencsére beleakadtam egy cikkbe a neten, amiben a tüneteimre ismertem és azt írták, hogy endometriózis (endo) lehet ez az egész..nagyon akartam már valami megoldást, mert egyszerűen nem volt szabad már többet hiányoznom melóból, féltem, hogy kirúgnak!! És nagyon fájt is, olyan fájdalmaim voltak, hogy már az egész derekam, combom is fájt de nagyon!! És az nekem nem válasz, hogy miután már sok UH-n voltam túl, mindig csak a fájdalomcsillapítókat, gyulladáscsökkentőket, volt, hogy antibiotikumot kaptamL Volt olyan doki, aki annyival lerendezett h „Van ilyen!, Ki kell pihenni!”… szóval gondolhatjátok, mennyire örültem, amikor végre találtam, bár önállóan megoldást, mert a dokiktól sokra nem számíthattam… A cikk, amit az előbb mondtam, az alapján jutottam el a mostani dokimhoz, aki miután kivizsgált, egyből tudta, hogy endo ez és azt javasolta, műtsük meg. Féltem, de furcsa h meg is könnyebbültem, mert végre valaki elhitte h bajom van!! És lett is rá megoldás. Ilyen minimálinvazív technikával operált meg, és már 1 nap után hazaengedtek! Pár apró hegem volt csak utána és aminek még jobban örülök, hogy végre egy kedves és türelmes dokihoz kerültem. Ez legalább annyira volt jó, mint hogy nem egy kőkorszaki technikával nyúltak hozzám..ez azért nem mindegy! Most már a férjemmel kontrollokra járunk, mert babát szeretnénk, amivel évek óta próbálkoztunk, de ez a borzasztó fájdalom nem hagyott nyugodni. Már most sokat segített a műtét, sokkal jobban tudok figyelni munkában is, nem kell kihagynom napokat, nincs para h kirúgnak és a legjobb, hogy végre hittek nekem!! Remélem, ha valaki magára ismer, annak tudok segíteni.

jó, hogy jobban vagy

azért sztem az endo ismertebb a nőgyógyászok körében... nyilvánvalóbb tünetei vannak.

csajok!
inofolicot iszik valaki?
november óta iszom, de kb mint a met: semmit nem csinál

Nem próbáltam még az inofolicot, de már szemezgettem vele. Nem jó hír, hogy nem használ.

kriszti: Gratula a tesó babához.

Nálunk nincs semmi különös. Most csak a gyógyszert szedem, nem diétázom és a mozgás is elég kevés. Jönnek is fel a kilók szépen. De szerintem most, hogy jön a jó idő, megpróbálok a játszóterezésen kívül kicsit többet mozogni. Meg kevesebb ch-t enni. Addig nem lesz tesó, amíg én nem akarom igazán. Talán azért nem megy, mert nem is akarom igazán.

Sziasztok! Akkor elmondom az én kis történetemet

 

Talán erőt ad nektek a továbbiakban, arra is, hogy ne adjátok fel!!!

 

Kb. 2 éve diagnosztizálták nálam a kettéválasztott méhemet, vagy méhsövényt.... Akkor nagyon megakartam tőle szabadulni, de az orvos azt mondta, ne tegyem, mivel így nagyobb az esélyem arra, hogy szüljek. Mert annyira vastag a hártya, hogy megsérthetik a nyálkahártyát, és akkor lőttek a babázásnak. Valamint azzal nyugtatott meg az aranyfalat, hogy ne aggódjak, egy párszor majd elvetélek, de kb. az 5. terhesség majd sikerül.... HURRÁÁÁÁ! Ne tudjátok meg. Majdnem belehaltam a tudatba!!!! Aztán telt múlt az idő, a párom kitartott mellettem, megkérte a kezem is. Elég stresszes életmódban éltem, a munkahelyem miatt és az eddiginél zsírosabb lett a bőröm, a hajam, mindenem. Pattanásosodtam szinte egyfolytában. Mindent a stresszre fogtam, még azt is, ha nem jött meg. Csakhogy vészesen nem jött meg, és elkezdtem hízni is. Az első két alkalommal megnézettem magam nőgyógyásszal, nagyon nagy örömmel ugye, mert hátha azért késik, mert terhes vagyok. Nem voltam. Akkor derült ki, policisztás mindkét petefészkem. Onnantól kezdve nem múlt el ez a dolog. Emlékszem én régebbről is ilyen menzesz késésekre, de csak időszakosak voltak. Nos, a doki mondta, már akkor is PCOS voltam, csak nem vettük észre, mivel a méhemmel foglalkoztunk.... na mondom mi van???? Rögtön felírt egy fogamzásgátlót, amit én már csak azért se voltam hajlandó szedni. ÉN BABÁT AKAROK!!! A párommal próbálkoztunk, és próbálkoztunk, de minden hónapban eredménytelenül, a menzeszt pedig indíttattam. Volt aki mondta, hülye vagyok. De én hajthatatlan voltam, nem vártam semmire, minden hónapban megindíttattam gyógyszeresen a dolgot.... Aztán gondoltam egyet, hogy ez így nem mehet tovább. Azonnali diétára fogatm magam. Semmi kenyér, semmi szénhidrát, csokoládé???? MÉG VÉLETLEN SE!!! Olyan diétám volt, hogy első héten 4 kilót fogytam. A vizet 4 litert naponta megittam........ Semmi cukor, MÉG EGY KANÁLLAL SE!!!! Mindemellett ne mondjam hogy kívántam ezeket....hmmm.... mai napig kívánom....... elmúlt pár hónap, a diétámat tartottam, egyszercsak hopp, magától megindult a menzesz, IDŐRE!!! Aztán a következő hónapban megint semmi.... és ezt így játszottuk.... mígnem el nem kezdtem járni homeopátiára. Szigorúan vettem azt is, és természetesen a diétámat is, közben javult a közérzetem, napi 3 liter folyadékot ittam továbbra is, minden féle teát, cukor és minden más nélkül, a gyülölcsöket is megválogatva........ leveseket ettem, szinte alig alig valamit. És mégsem történt semmi.... legalábbis azt hittem... Nem jött meg továbbra sem, épp indultam megindíttatni, amikor eszembejutott, csinálok egy tesztet. Pozitív lett!!!!!! azóta 27 hetes terhes vagyok, kisfiam lesz

 

NE ADJÁTOK FEL!!! ÉS NE SZEDJETEK FELESLEGESEN MINDENFÉLE GYÓGYSZERT!!!

 

Alexa

GRATULÁLOK

Vicky,

Ugyanígy voltam én is, amikor el kezdtünk próbálkozni a tesóval, nagyon sok idő kellett, hogy "megembereljem" magam a diétához. Nagyon sok erő kell, amikor már ott egy gyerek, folyton rohansz, én pl keveset alszom, Tami többször ébred éjszaka, ha álmos vagyok, éhes is... és a stimulálás is csak akkor sikerült, amikor már a diétába is belejöttem. De hányszor belekezdtem, ne tudd meg, és 2 hétig tartott a lendület. De végül mégis belejöttem, és akkor sikerült, illetve akkor is csak 3 hónap diéta után. Nem egyszerű, én tudom.

Tina

Dettó,talán azért nem tudok én sem annyira komolyan diétázni mert nem akarom annyira erősen a kistesót...de talán most valami változás van mert jobban vágyom egy pici babára,Ferike már olyan nagy és kellene neki tesóka mert anélkül rossz lenne neki is.

Én is úgy vsgyok, hogy kéne a tesó, de mi eleve azt mondtuk, hogy a tesóért nem megyünk meddőségibe. A closty még beleférne, viszont az nekem egyáltalán nem használt. Mondjuk a spontán dolgon is lendítene a diéta és a mozgás, de most valahogy egyáltalán nem érdekel. De jön a jó idő és mostanában kezdenek zavarni a hurkáim. Hátha ez rávesz egy kis fogyózásra.

Sziasztok,gondoltam bekukantok.

Gota nagyon sajnálom ami veletek történt:(

többieknek kitartást.

Viki és a fogyozni akarók.ti milyen diétába fogtok bele?felszedtem 8kgmot és sehogyse sikerül leadni,mondjuk annyira nem erőltetem meg magam de az étkezésem alapján nem indokolt hogy ennyit magamra kaptam,letettem a cigit majdnem egy éve,és az első 3 hónapban jött rám azóta nem megy le.

monyo: Nálam csak az válik be, ha visszafogom a szénhidrátot olyan 160-180 gr. körül. De erre mostanság képtelennek érzem magam. Szerintem nekem is olyan 8-10 kilót minimum kéne fogyni.

jujj csajok, én amióta bő 2 éve abbahagytam a szoptatást, felugrott 18 (!) kiló. nem lassan, hanem akkor kb 6 hónap alatt, és azóta is van. OK, nem diétázom, de nem is zabálok... és pontosan ugyanúgy eszek, mint előtte... és most is ugyanúgy eszek, mint akkor, amikor jöttek a kilók, mots mégsincs semmilyen mozgás a súlyomban... kivagyok tőle, egyszerűen nem tudok vele mit kezdeni

Akkor nem csak nekem van gondom..Tudom hogy kellene vigyáznom de annyira nehéz.
Mondjuk tavaly óta elkezdtem bicajozni,tehát többet mozgok mint azelőtt de úgy látszik ez még nagyon kevés.Legalább nem hizom már egy ideje az is valami.

én meg egyszerűen nem tudok a mozgásra időt szakítani. ha fel is ülök bicajra, az max közlekedés miatt van, hogy Aból Bbe eljussak, tehátn max napi 3-4 kilométerről van szó. képtelen vagyok bármi gyerekmentes programot szervezni... munka után haza, aztán (vagy munkából azonnal) a bölcsibe... segítségem meg nincs, mert párom augusztus óta németben dolgozik... anyuékhoz ugyanúgy el kell vinni, aztán visszamenni érte, hazahozni (szóval akkor már inkább ottmaradok, vagy max bevásárolok addig), anyósékhoz pedig... jajj, ezt inkább le sem írom, de a lényeg, hogy elég ott neki nélkülem heti 1-2 alkalommal pár óra...

én csak nem értem, hogy honnan jöttek ezek a kilók :/ basszus, annyi vagyok, amennyivel szülni mentem! katasztrófa

Sok mozgás kellene,de én sem tudom magam rávenni,pedig nagyon kéne.
Juli én is legalább annyi kiló vagyok mint amivel szülni mentem,sőtNem egyszerű sajnos.

Nálam most kezdték el kezelni rendesen a pajzsmirigy próblémámat mert hiába szedtem a letroxot csak ideig óráig volt jó és kiderült h nem hasznosul rendesen a gyógyszer,megnézettem magánlaborban az reverzt3at és nem lett jó az eredményem,szóval emiatt nem javultam.Most 1 hete szedem ,ausztiából kellett hozatni,1 évre való adag,plussz az ir is,2 órás inzulin 80lett.Ezerrel dolgoznom kéne a javuláson,fogyáson.

Én.is több vagyok, mint amennyivel szülni mentem. És azzal a súllyal kiegyeznék, amivel hazavittük a gyereket.

detto.

szülés után 2 héttel tesómhoz abban a gatyában mentem be a kórházba, amibe utoljára a Muki előtt fértem bele... szűkösen.

Sziasztok!

Énis itt vagyok, néha-néha benéztem, de nem volt nagy mozgás, ezért nem is írtam!

Örülök, hogy sok "régi rókával" találkozok!

Kriszti,
gratulálok a kisfiúhoz! Nagyon ügyes vagy a diétával, én még hadilábon állok vele, de már haladok!

Juli,
ismerős az érzés, hogy nem megy a mozgás....... Sajnos énis így vagyok vele!
Én szedem az Inofolicot, önmagában nekem sem használt, én akkor értem el látható sikert, mikor elkezdtem szedni a Hormell cseppet! Nekem nagyon bejött! De Inofolic helyett is most rendeltem meg az Inozil por, sokkal gazdaságosabb, mert 8ezerből több mint fél évi adag megvan........Mellé meg eszem a folsavat, és így ugyanaz, mint az Inofolic!

Monyo,
de jó Rólatok is hallani!
Ti is terveztek tesót?

Gota,
szomorúan olvasam mi történt Veletek!Hogy vagy? Próbálkoztok már?

Betti,
sajnálom, hogy a pajzsmirigyed ennyire bekava, és nem volt jó rá a gyógyszer! Most orvost váltottál? Vagy hogyan derült ki a gond?
Ciklusod rendszeres?

Vicky,
igen, sokan mondják, hogy minden fejben dől el! Énis hiszek ebben! Az első pár hónapban még énis úgy voltam vele, hogy ha akar, majd összejön a tesó, de most már annyira vágyok rá!!!!!!!
Drukk, hogy Nektek is összejöjjön!

Bocsi, ha valakit kihagytam, csak gyors visszaolvastam, úgy megörültem, hogy ennyien jelentkeztetek!


Velünk annyi van most, hogy már 2éve próbálkozunk a tesóval, de nem sikerül........
Júniusban volt egy petevezeték átfúvásom, mindkét oldalon átjárható vagyok, ami jó hír!
De a baba azóta is várat magára!
Most nagyon bizakodó vagyok, mert úgy néz ki, hogy megtaláltam a nekem való szert, ami rendezi a ciklusomat! Mókica ajánlotta! Hormell csepp a neve, és én most ennek köszönhetem, hogy van peteérésem! Igaz nem a 14.napo, hanem a 18-20.nap környékén, de akkor is előrelépés!
Ma vagyok a 20.napon, jobb oldalt egy 18mm-es tüszőm van, bal oldalt egy 20mm-es, mnyh: 11mm-es!Ma kaptam tüszőrepesztő szurit, a dokim azt mondta, hogy ha szeretném, akkor csinál már most inszeminációt, én mondtam neki, hogy majd akkor, ha mostsem sikerülne! De ilyen szép eredményeim még nem voltak, úgyhogy most boldog vagyok!
És ezt a Hormell cseppnek köszönhetem! Mielőtt most elkezdtem szedni, 45-50 napos ciklusaim voltak!
Kaptam ősszel 3hónapig clostyt, de még egy nyanvadt pét sem csinált! MOstmeg mindenféle hormon nélkül lett 2is!

Szóval, ha nem is lesz most baba, én akkor is boldog vagyok, hogy végre működik a szervezetem!

Írjatok Csajok, olyan jó lenne, ha kicsit feléledne ez a topic!

Sziasztok!

Jó, hogy újra van egy kis élet!

Kriszti gratulálok!

súlyom nekem is annyi, mint amivel szülni mentem-5kg, én ennyivel este teherbe anno. de szívesen megszabadulnék 20-30tól. de sem erőm, sem energiám tornázni. julcsihoz hasonlóan meló után gyerek, haza, gyerek. apci egy héten 4napot dolgozik, akkor este11re ér haza, a többi nap meg pihen 
a múlt héten megvolt a 3. ciklus, elvileg lassan kezdünk újra próbálkozni.

Meli, drukk!!!!!!!!! szerintem én is rákérdezek a gyógyszertárban erre a cseppre!

Ez a csepp nekem is felkeltette az érdeklődésemet, utána fogok kérdezni.

Egyébként mozogni nekem sincs időm, és anélkül is sikerült, szigorú diétával. Nálam is meló, bölcsibe rohanás, gyerek - max a gyerek után rohangálás, cipekedés, meg egy némi kertészkedés a mozgás, meg persze a házimunka. Viszont az a tény, hogy 4-5 hónapra elfelejtettem a cukrot, meg a fehérlisztet félig kiváltottam teljeskiőrlésűre (azért nem mindenben), rengeteget segített. 9 kiló ment le, persze a Meforal (3x850 mg) is sokat számít (előtte 3x500mg volt) De a diétára 2 év alatt vettem rá magam 

Sziasztok!

Juli, köszönöm a kedves hozzászólást, valóban sokkal jobban érzem már magam, bár még nem vagyok 100%-os, az, hogy a mindennapjaimat már nem keseríti meg annyira ez a betegség, amivel előtte évekig együtt kellett élnem, hatalmas megkönnyebbülés. Hát, nemtom mennyire kellene, hogy ismertebb legyen az endo, mint akár a PCOS, sajnos mindkettő esetén sokkal nehezebb teherbe esni.. Ezért lenne fontos, hogy mielőbb felismerjék bármelyik problémát, jó kezekbe kerüljünk. Abban már biztos vagyok, hogy itt a Versysben nagyon jó helyen vagyok, és remélem, mielőbb babázni is tudunk, mert már nagyon vágyunk rá..
Alexa én is nagyon gratulálok Neked! És mindenkinek drukkolok!:-)

Bocs, nem akartam elbagatelizálni ezt az endo dolgot... csak arra gondoltam, úgy értettem, hogy az endonak talán egyértelműbb jelei vannak (mint pl a fájdalmas menstruáció), mint sokszor a pcos-nek... hiszen a "tipikus" pcos-es az elhízott, szőrös, pattanásos nő... és azért bőséggel akadnak másmilyenek is közöttünk!  inkább azt nagyon sajnálom, hogy olyan orvosokba futottál bele, akik nem vettek komolyan. ez gáz :/

Sziasztok!

Évek óta nem jártam erre, de talán van még, aki emlékszik rám.
PCOS-s vagyok. A metformint Norkával együtt harcoltuk ki annó. Sokat küzdöttünk a hazai orvosok hozzáállásának megváltoztatásán.

Mindkét gyerekem spontán fogant, metforminnal. A fiam 2006-ban, a lányom 2008-ban született.

Hogy miért jöttem újra?
Mert látom, hogy egyszere két probléma is jelentkezett, amivel én is küzdök.

PCOS szülés után:

Nem, nem múlik el, akármennyire is azt mondták a dokik annó. hogy majd szülés után javul.
Átmenetileg jobb, de aztán az ember csak csúszik szét folyamatosan.
Borzasztó a hízás. Hogy, bár kisbaba mellett az embernek egész nap enni sincs ideje, ugyanakkor esténként ott hiénázik a hűtő körül.
Borzasztó a hajhullás, amikor a lefolyóból csomószám gyűjtöttem vissza a hajam.
Borzasztó a levertség, folyamatos fáradtság, depi, amit eleinte még lehet a gyerekre fogni, de aztán pár év múlva rá kellett jönnöm, hogy ez már gyerektől független dolog.
Folyamatosan szedtem a metet a terhességeim alatt és utána is. Legkényelmesebb a Merckformin XR volt, elég volt este bekapni, nem tudtam elfelejteni (bár azért még így is sikerült).
Ám a helyzet met mellett is apránként, de folyamatosan romlott.

Endo:

A második császárom óta küzdök menstruáció UTÁNI barnázással. Már minden vizsgálatot megcsináltattam, hormonok jók, HPV, chlamydia kizárva. Végül csináltak egy hysteroscopiát, ami sajnos végül laparoszkópiába fordult, mert majdnem átszúrták a méhemet. Mind a méhtükrözés, mind a lapar negatív lett, nem találták meg a vérzészavar okát, viszont miután az intenzíven 90/45-ös vérnyomással ébredtem, egy darabig nem akartam nőgyógyászt látni.
Rá egy évre epeproblémák miatti UH-on mellékleletként találtak egy 3 cm-es cisztát a bal petefészkemen. Azt mondta a belgyógyász is és a nőgyógyász is, hogy várjunk hátha elmúlik.
Nézegettük 3 évig, szép kis ciszta volt, nem nagyon nőtt, de nem is állt szándékában magától megszűnni.
Aztán tavaly egyszercsak bevérzett, majd többrekeszessé vált és elkezdett nőni. 6 centis lett, elkezdett fájdogálni, muszáj lett műteni.
Visszamentem a szülészemhez, aki kipucolta laparral. Endó volt.
Én kis naív, azt hittem ezzel megúsztam.
Amikor (sajnos utólag) elkezdtem olvasgatni az endós fórumokat, megdöbbenéssel olvastam, hogy ez a dög bizony kiújul, plusz a műtétek után összenövések alakulnak ki, végül már örül az ember, ha éppen nem fáj semmije.
Próbáltam hinni benne, hogy nem így lesz.
De sajnos ebben a hónapban visszajöttek a fájdalmak. Nem úsztam meg!
Most megyek Pestre egy endo specialistához, hátha tud segíteni.

Hogy mi az összefüggés a kettő közt?
Az ösztrogéndominancia.
Mi PCOS-sok sajnos tökéletlen hormonrendszerrel bírunk. Ennek következtében a peteérésünk utáni sárgatest sajnos nem működik tökéletesen, kevés a progeszteronunk, legalábbis az ösztrogénünkhöz viszonyítva mindenképpen.
Sajnos az endó nagyon szereti ezt.
Ráadásul a PCOS hiperinzulinémiája (magas inzulinszint az IR miatt), kedvez egy csomó olyan gyulladásos mediátornak, amik aztán megágyaznak az endónak odabenn.

Szóval kedves sorstársak, ne tegyetek úgy, mint én, hogy hagytam a francba az egészet és nem foglalkoztam magammal az elmúlt 5 évben.
Én is úgy voltam, hogy két gyerek után (és két gyerek mellett!), nem volt semmi motovációm a diétára, és nem volt semmi időm a mozgásra.
Nem volt időm magamra és ez rendesen megbosszulta magát!

Idén januárra vakartam össze magam annyira, hogy végre segítséget kérjek.
Elmentem a MM-be, ahol a diétás naplómat látva jól lekaptak a 10 körmömről.
A terheléses cukrom és az inzulinom alapján már nem csak IR-rel, de csökkent gülóztoleranciával küzdök, ami már a cukorbetegség előszobája.
Kaptam Eucreast és 160 g-os diétát.
Január óta fogytam 5 kilót, ami nekem - aki soha életemben nem tudtam lefogyni - maga a csoda!
(Ráadásul anyut is elvittem, nála is kiderült az IR, ő metet kapott és 160 g-os diétát, és ő is már 5 kg mínusznál tart!)
Sokkal jobban éreztem magam, rég "kinőtt" ruhákba férek bele, fáradtság sokat javult, sokkal energikusabb vagyok.

Erre most jött ez az endó kiújulás!
Kaptam fogamzásgátlót, 3 hónapig folyamatosan kell szednem.
De valahogy nem jön be, azóta minde sokkal rosszabb, a fájdalmaim fokozódtak, ráadásul olyan cukoréhségem lett, mint azelőtt.
Megint tele van a hócipőm az egésszel!

Hogy miért is írtam le?
Mert a PCOS szempontjából sikersztori. Korrekt kivizsgálással, megfelelő gyógyszerrel és diétával le lehet fogyni, akkor is, ha nincs idő mozogni (az nálam egyáltalán nem fér bele, mert miután 4-kor startolva gyalog összeszedem a két gyereket oviból iskolából, már nincs kedvem újra felkerekedni mozogni valamit.)
Ugyanakkor az endó szempontból totál kudarc.

De talán mégsem. Ha nem tesznek rendbe a MM-ben, ha az IR miatti kóros fáradtság nem javult volna, most nem lenne a erőm nekifutni megküzdeni az endóval.

rambóka: Nagyon sokszor voltál eszembe az elmúlt 2 évben. Elég ha annyit mondok, hogy Barbus a 4. szülinapján lett szobatiszta, pedig már előtte 1,5 éve a bilibe pisilt. Te érteni fogod. (Ugye a te lányod volt ilyen kis kakitartogatós? Vagy a fiad?) Sajnálom az endót. Kitartás a továbbiakhoz. Most én is a metszedés és semmi mást nem csinálás szakaszában vagyok. És a szülésem utáni 13 kiló plusszal. Most próbálok valami mozgást beiktatni az életembe, de a diéta nem tudom hogy fog menni.

Rambóka!
sajnálom az endót... 

én is a kilókkal küzdök leginkább (na meg a teljes ciklustalansággal). most megpróbálom a focus t25ös tornát csinálni... nehogymár napi 25 percem ne legyen magamra! csak hát nagyon nehéz egyedül a gyerekkel... ráadásul november óta egyfolytában beteg vagyok... és már csak röhögni tudok magamon, hogy hogy és honnan voltam képes benyalni egy magyarországon szinte nem létező gyerekbetegséget... mert hogy szamárköhögésem van... és erre csak mosolyogva bólogatni szoktak mindenhol... de basszus tényleg az van! és brutális, hogy időnként visszatérnek a rohamok és most megint 2 napja hányásig tudom köhögni magam és ugye várnánk a tesóbabát, otthon van a polcon a closti... de az orvos szerint ez a köhögős-kínlódás még hónapokig eltarthat... de tudom, hogy egyáltalán lehet-e (merek-e) így pocaklakót vállalni...

Jobbulást, ez a köhögés szörnyű lehet. Remélem mielőbb túl leszel rajta és jöhet a tesó.

Nekem most kezd valami ciklus félém lenni, nem is értem miért. A hétvégére számolja a mensit a programom, de ez 30 nappal számol, szóval szerintem inkább utána lévő héten lesz. Vagy ha nem lesz azt sem bánom. Bár annyi baj van mostanában Barbussal, hogy ilyenkor mindig elbizonytalanodom kell-e nekünk még egy gyerek. Kevés az dnergiám éd mi lesz ha már kezten lesznek?

Viki! köszi...
akkor majd egymás energiáját szívják

én is gondolkodom néha azon, hogy ha egyhez nincs türelmem és teljesen leamortizál, akkor minek nekem még egy? de mindenhol azt látom, hogy a kettő már elvan egymással is... presze megint idő kérdése, mert a vágyot kis korkülönbségre már keresztet vethetünk :/

de ma este is lefeküdtem vele, mondom, jó lenne külön aludni, nem akarnám összeköhögni, összefertőzni... erre közli velem, hogy "majd ettől elmúlik... ha hozzám bújsz, ettől elmúlik" hát azt hittem, megzabálom!

Sziasztok!

Juli, köszönöm még egyszer az együttérzésed, valóban nehéz mostanában olyan orvost kifogni aki hivatásaként kezeli a szakmáját, ért is ahhoz amit csinál és folyton képzi magát. Nyilván nem lehet ezt mindenkiről elmondani orvosok között (vagy akár más szakmában), én nagyon szerencsésnek érzem magam hogy végül csak eljutottam Vereczkey dokihoz a Versysbe. Hosszú volt az út idáig, sok szenvedéssel de most már sokkal jobban vagyok.

Rambóka! A te eseted sem egyszerű, ráadásul két olyan betegség ami tényleg nagyon sok nőt érint, ahogy erről annyi helyen lehet már olvasni, sokan nem is tudnak róla, nagyon jól tetted, hogy leírtad, hátha segítesz Vele másnak.

Én is emiatt gondoltam h megosztom Veletek, velem mi volt, főleg mivel én még baba előtt vagyok, bízom benne mielőbb nekünk is megadatik a gyermekáldás.

Azon megdöbbentem, hogy ennyi ideig vártatok, ez el tud egyáltalán múlni magától? Mármint az endo.. Melyik specialistához jössz? Remélem, tud segíteni Neked, ahogy nekem is segített az enyém!

Sziasztok!

Rambóka, sajnálom nagyon az endot! kívánok sok erőt neked!

Julcsi, sajnálom a köhögést! tesókérdésben néha én is hasonlóan gondokodom, viszont nagyon szeretnék még babázni!

Lányok, az idén az szja-ban törvényváltozások voltak, és az anyagcsere rendellenesség is bekerült a súlyos fogyatékossgra jogosító adókedvezmény igénybevételére. kérlek nézzétek meg a papírjaitokat, és ha rajta van az E7490 kód, mint anyagcsere rendellenesség, akkor keressétek fel vagy a szakorvosotokat, vagy a háziorvosotakat és kérjetek igazolást a súlyos fogyatékossági kedvezmény igénybevételéhez. rá kell írnia az igazolásra, hogy mikortól áll fenn az állapot, és akkor visszamenőleg be kell adni szja önellenőrzéseket, és igényelni a kedvezményt. legkorábban 2008 adóévre lehet még önellenőrzést beadni. aki 2008tól minden évre ad be önellenőrzést, és teljes mértékben igénybe tudja venni a kedvezményt 290e Ft körüli összeg jár vissza. érdemes mindenkinek utánna járni. esetleges kérdésekre szívesen válaszolok!

Ezt jó tudni, szerintem be fogok vele próbálkozni, bár nekünk a lakáshitel után is jár adójóváírás és akkor nem biztos, hogy még beleférek.

Egyelőre kódot nem találtam, csak hogy IGT miatt kezelnek.

Viki,

ha jársz szakrendelésre, ott szerintem mindig rá kell hogy írjanak kódot. magánrendelésnél viszont már nem tudom. én az endokrínra csak szakrendelésre jártam, és a papírjaim 90%án rajta van az anyagcsere rendellenesség besorolás.

Most nem járok, a régieken meg nincs kód. Még megnézem, de az egyetlen, ami ide jó lenne az a terhességi diabétesz, de az ugye elmúlt. Persze szerencsére.

Ma kellett volna megjönnie, de nem jött. 04.26-án volt délután pé, este összebújás... az első éles. ma délután munka után hazajöttem és hirtelen vezérlettől csináltam egy tesztet. két csík... a Jóisten nagyon szerethet, remélem most minden rendben lesz.

Ma kellett volna megjönnie, de nem jött. 04.26-án volt délután pé, este összebújás... az első éles. ma délután munka után hazajöttem és hirtelen vezérlettől csináltam egy tesztet. két csík... a Jóisten nagyon szerethet, remélem most minden rendben lesz.

Ma kellett volna megjönnie, de nem jött. 04.26-án volt délután pé, este összebújás... az első éles. ma délután munka után hazajöttem és hirtelen vezérlettől csináltam egy tesztet. két csík... a Jóisten nagyon szerethet, remélem most minden rendben lesz. apa még nem tudja.

Ma kellett volna megjönnie, de nem jött. 04.26-án volt délután pé, este összebújás... az első éles. ma délután munka után hazajöttem és hirtelen vezérlettől csináltam egy tesztet. két csík... a Jóisten nagyon szerethet, remélem most minden rendben lesz.

gota: Örülök neki, remélem tényleg minden rendben lesz. Nekem is mostanában kéne megjönnie, de az enyém még mindig nem állt be. Én is reménykednék egy pozitív tesztben.

gota!

minden rendben lesz!

nekem ma fogy el a norcolut, szóval olyan 4 nap múlva fog csak megjönni... aztán hajrá closti.

Gota, drukkjaim!!!! Gyertek utánam   

Most látom csak, mennyiszer küldtem el! bocsi véletlen volt, és már nem tudom törölni

Semmi gond! Minden rendben?

Sziasztok!
PCO-gyanús vagyok, és nem igazán látom, hogy kétségbeessek, vagy sem. Még nem értel az információ a lelkemig, asszem. :-/ A munkám miatt nem igazán jutottam el a nődokihoz, de igyekszem, persze.
Másfél éve még semmi bajom nem volt. "juhé."
Szóval lehet, ezért nem estem teherbe a veszítés után, pedig igazán nem tettünk ellene semmit. 

ne ess kétségbe... általában azért elmondható, hogy nagyon jól kezelhető dologról van szó.

csajok!
gyötrődök... igazán nem akarok rágörcsölni a dologra... de most vagyok 9. napon. jövő héten csütörtökön jön haza párom 3 napra... nem tudom eldönteni, hogy bízzam magam a sorsra, és higgyek a hőmben, vagy menjek el még kedden vagy szerdán orvoshoz, hogy csinááljon egy uh-t... akkor ugye mindjárt kiderülne, hogy van-e egyáltalán esély... csak ha meg rosszak a hírek, akkor az elrontja azt a pár napot is... viszont esetleg ha úgy állok, akkor tud adni repesztőt...

jajj, végtelenül csalódott leszek, ha most nem sikerül még rendeltem egy doboz inofolicot... de arra sincs már nagyon keret, hogy feleslegesen és eredmény nélkül költsek gyógyszerre havi 12ezret... szóval ez az utolsó... ha most nem, akkor nem tudom, hogy lesz-e valamikor... bármikor...

Julcsi,
És ha vennél PÉ tesztcsíkot a DM-ben? Hogy van-e valami halovány csík? Vagy addig még a vaterán is tudsz rendelni gyorsban...

nem tudom, erre nem is gondoltam... inkább azon filózom, hogy ha már van akkora tüszőm, aminek volna esélye, akkor azt esetleg gyógyszerrel meg tudnánk repeszteni, ha a doki látná... de ha meg ugye nem látja, az elkeserít... mint ahogy az is, ha ovutesztelgetnék, de hiába, mert nem lenne pozitív...
jajjj, nem tudom, mi legyen... hétfőn nem lesz a dokim, szóval vagy vasárnap hívom fel, vagy kedden... csütörtökön már nem jövök dolgozni, szóval akkor már nem tudok orvoshoz menni...

Sziasztok!

Valai még emlékszik rám? Szerintem a lányom születése előtt jártam itt utoljára. Az már 2,5 éve volt
Nagyon örülök hogy olvashattam felőletek. Hiányoztatok azért egy kicsit

Nagyon örülök a babásoknak! A többieknek meg hatalmas drukk! Kell a kistesó olyan jó a lakásban kergetőzni valakivel

Puszi mindenkinek!