Sziasztok!
Jól elvesztem megint, de azért próbáltam követni az eseményeket. Elég bő a termés (szerencsére), így csak szemezgetek.
Mérleg ügyben: mindkét "oldalnak" van igazsága. Babusnak abban igaza van, hogy így az evéseket nyomon lehet követni, és tudhatjuk nem-e túl sokat, vagy túl keveset evett a baba. Tesóméknál például mindkét csemete "túlette" magát szinte minden evésnél, és mindig mérni kellett, hogy ne lépjék túl az "adagot", mert eszméletlen pocifájás és bukás lett belőle. Persze nem egyforma adagokat esznek a bébik, mint ahogy mi, felnőttek sem, de ha huzamosan keveset eszik a baba, miközben félórákat mellen van, jó tudni, hogy hiába cicizik, enni közben nem sokat tud. Szoptatáspárti vagyok magam is, de ha valóban nincs tejcsi és nem nő a termelés a sűrűbb mellretevéssel sem, akkor muszáj kiegészíteni tápszerrel vagy más anyuka tejével. Másik oldalról valóban frusztrál a mérleg. Nálunk az első gyerkőc koraszülött osztályon volt (időre született, de intenzív osztály után a korára helyezték el), és ott annyira "fontos" volt, hogy a kötelező adagot meg kell enni, hogy utána még hetekig azon idegeskedtem, hogy miért nem eszi meg az adagját minden alkalommal. Irígyeltem azokat az Anyukákat, akik "csak" szoptattak. De belátom, hogy jó is, rossz is ez a mérleg.
Zsuzsa, olvastam mi minden volt már Veled, örülök, hogy a cisztád jelenleg nem okoz gondot és a keményedéseid is szűnőben, de azért pihenj nagyon sokat.
Lányok, olyan gyorsan telik az idő, hamarosan beindulnak a születések, jó lesz majd aggódni egymásért és örülni egymás babáinak is. Kezdek izgatott lenni. A kórházi táskába már én is megvettem mindent, cirka 10 ezret hagytam a gyógyszertárban, mire mindent megvettem, na jó, külön fogkefe, fogkrém, intim lemosó, törlőkendők, betétek, stb. de inkább legyen mindenből külön, nehogy pakoláskor az itthonit elfelejtsem. A babának viszont még nem volt időm vásárolni. Igaz az ágy, a bölcső, a babakocsi, és a nagyobb dolgok megvannak, meg a ruhák is (Csabitól örökli ezeket a Picúr), de a személyes dolgok, pelusok, törölközők stb. még a boltban várnak ránk. Jövő héten így a bevásárlás kerül sorra, de még kedden van egy vizsgám, arra tanulnom kellene, meg beteg a gyerkőc is, én is, így alig van szabadidőm. Meg a szobát is fel kellene szabadítani, mert eddig a Férjem külön bejáratú munkabirodalma volt, a cuccaival vannak tele a szekrények. Annyi történt eddig, hogy a számítógépet már kipakoltuk onnan, de a nagyja pakolás még hátra van, aztán függönymosás, ablakpucolás, takarítás, stb. Az mondjuk jó, hogy már a kezdet kezdetén gyerekszobának alakítottuk, a szekrény is megvan, a gyerekmintás tapétacsík is, külön heverő, stb. A kiságyat is összeraktuk már, de van még munka bőven. Így remélem, kicsi Ákosunk még 3-4 hétig bent marad a pocakomban, ad nekünk időt az előkészületekre.
Ha mégsem, akkor pedig "bevetjük" a mamát, aki mindig mindent pikk-pakk megold.
Timurr, vacak lehetett ez a cukorterheléses vizsgálat. De legalább túl vagy rajta és remélhetőleg az eredmény jó lesz, így többet nem kell ilyenre menned.
Babus, nagyon készülsz már!
Nem is tudom, hogy én igyam-e majd a málnalevélteát. Te végleg leálltál vele? Pedig olyan sok jót írtak róla. Már akartam kérdezni, nem parázol a hosszú út miatt a kórházba? Ha gyors szülésed lesz, igencsak igyekeznetek kell majd.
Reméljük, hogy az időjárás is a pártotokon lesz majd.
Most mennem kell, vigyázzatok Magatokra és a Picúrokra!
Beatrix (35+1)