Halihó, remélem mindenkinek legalább olyan jól telt a húsvét, mint nekünk
Ildóca: Csengének gratula, nagyon büszkék lehettek rá!
Dorkaanyu: nézd a pozitív oldalát: új gasztronómiai utazáson vehettek részt
ezt csak azért mondom, mert mióta paleózunk - ugye az is tejmentes (tudattalanul 1 éve, tudatosabban év eleje óta), kivirultam, és állandóan kísérletezek, kitalálok. ha érdekel átdobom priviben a gasztroblogom pár referenciával, hátha találsz benne használhatót. Persze sokaktól megkapom, hogy ezzel éheztetem a gyereket...egy: nem úgy néz ki, sőt. kettő: ő alakította ki így, mindig is a húst, zöldségeket és gyümölcsöket kérte, szerette/szereti, a kenyeret sem követelte, amikor mi már nem ettünk, volt izgalmasabb. A tejből a kálcium fel sem tud szívódni rendesen, úgyhogy ez is egy téveszme (erről lehet már írtam), de inkább nem okoskodok itt, mert elég felforgató tudnék lenni. A lényeg, hogy én kifejezetten örülök, hogy Ákos szervezete - figyelmeztetésként - anno nem tolerálta a tejfehérjét már az anyatejen keresztül sem (állítólag a pocisan kapott H1N1 oltás miatt, amit nem akartam, de nem tudtam elkerülni, de ez egy másik törpénet). Néha nehéz haladni az áramlattal szemben (hiszen nemcsak máshogy terelgetünk, nevelünk, ugye máshogy étkezünk, de mások számára alter módon hordozzuk a gyermekünket - ha épp nem szalad vagy motorozik, éjszaka együtt alszunk vele, mosom a pelenkáit, nem tartunk itthon vegyszert, csak natúr kozmetikumokat használunk stb. - amik itthon Magyarban még nem annyira (bár egyre inkább) elfogadottak, de úgy érzem - lehetőségeinkhez mértem - nekünk így a legjobb. Más nemzeteknél valószínű könnyebben tudnék asszimilálódni, bár itthon sem érzem magam annyira egyedül, sok-sok hasonló felfogású anyukával segítjük, lelkesítjük egymást.
Szilvi: mi is átéltünk hasonlót, de hogy őszinte legyek én már belefáradtam, hogy az anyukáknak jelezzem mi lenne a helyénvaló. Azt vettem észre, hogy aki így viselkedik és ilyen példát mutat, az annyira csökönyös, hogy kár a szóért. Max megeresztek egy hangosan gondolkodós szarkasztikus mondatot, amit az érintett is hall, amin talán elgondolkodik, vagy nem, és ennyi. Mi túlnyomó részt az ovisok fajátszóterére járunk, ahová délután már csak a normálisabb szülők normálisabb gyerekei játszanak még egy utolsót hazaindulás előtt. Így szerencsére sok a pozitív élmény is, az ovisok élvezettel tanítgatják Ákost, és lelkesen magyaráznak neki, nagyon édesek!
HV-mami: köszi a linket
a honlapjukon olvastam az előadás-jegyzetet is, de szóban sokkal jobban megkapó. Rita szokott jönni Veresre is, megpróbálok eljutni egy előadásra
A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára csipetnyusza 2012.04.17 11:19-kor.