Sziasztok!
Olyan sokat írtatok, alig bírtam utána olvasni.
Megpróbalok gyorsan pár gondolatomat leírni, ami még bennem van.
Először is pont Laurának akartam volna írni, hogy kiváncsi leszek a kis"boszira", hogy bevállt-e a jóslata. Mert állítolag a gyerekeknek extra csatornáik vannak, kicsit "felettünk" vannak, ezért éreznek, "látnak" több mindent. (Nálunk meg is van, nagyon érzik a fiúk a gondolataimat, főleg ha elbambulok, merengek, néha kiráz a hideg, ahogy a szájukból hallom vissza a gondolataimat
Illetve barátnőm kisfia is megmondta, hogy kishuga fog születni. Az iskolában, amikor a családot kellett megrajzolnia, a kistestvérét is megrajzolta, hosszú hajjal, rózsaszín ruhával!)
Természetesen hatalmas gratula Neked, Nektek, és ez ad sokunknak erőt a fásultabb napokban!
Napsugár a lányok tök jó tippeket adtak! Nekem is hasonlóak lettek volna.
Humadene, nagyon csini vagy! Klasszul nézel ki! Ha nem tudnám, hogy már 3 gyerköcöd van, meg nem mondanám!
Fiaid igazán belevaló kispasik! A két kisebb arcán azért látszik a csibészség. Annyira jó, hogy megbékéltél a gondolataiddal, és hidd el, ők ezt tudják, érzik, és ha kibújnak, akkor tudják, hogy az csak egy pocakos nő hormonális kiborulása volt. (Én is sokszor bocsánatot kértem már a 3. fiamtól, és tudja, hogy imádom! és szerelmem!
)
Hju, hatalmas gratula Kornél babához, akinek nagyon klassz nevet választottatok. Az érzés, amiket leírtál tök igazak rám is. Amennyire kiborultam, amikor megtudtam, hogy fiam lesz, illetve a gondolat, hogy mit kezdek majd 3 fiúval, elkeserített. De aztán ahogyan megszületett, imádtam, és hálát adtam a sorsnak, hogy egészséges, minden okés vele. Ma már ő a legbetyárabb, de eszméletlen a szövege, így minden szídás közben ellágyulok. A 4. baba gondolata meg teljesen természetes, én is hasonlóan vélekedtem, most meg Meskete nagyon is beletrafált, hogy kezdem beadni a derekamat, apa meg már most nagyon lelkes, hogy lehet gyakorolnia
Napsugár gondolatain is elgondolkodtam, mert abban is van igazság. Hiszen már 3 gyerek is elég sok költséget jelent, talán ez a 4. már nem akkora ugrás ??!
Különben most én is úgy érzem, hogy nem lennék annyira letört, ha fiú lenne, inkább egészséges! És igen Meskete....sajnos vagy nem sajnos, de tényleg én is az a típus vagyok, hogy amíg meg/ki nem próbálom, hajt az ösztön vagy nem is tudom mi....meg ha meg sem próbálom, esélyt sem adok.... akkor azt hallgathatom majd magamtól mindig....
Lassan nyugovóra térek, mert nem fogom bírni a holnapot.
Olyan jó, hogy felpezsdültünk kicsit!
(Én már nagyon várom az ünnepeket, már vettem pár dolgot, amit a fiúkkal tudunk kreálni.
)