Sziasztok!
Szilvi!
Milyen virágot szeretnél
Remélem az irataid meglesznek még, mert a mai világban
Nyilván nem vigasztal, de talán megmosolyogtat: mióta 2 gyerekünk van apa átlag hetente hagyja itthon az iratait, vagy a telefonját. Kocsikulcsot óvodában. Riasztót a kínai boltban. Ott ültünk a parkolóba a gyerekekkel, míg egy kocsival rendelkező ismerős elhozta a pót kütyüt. Van úgy, hogy térben időben annyira nem orientált, hogy azt sem tudja mit hol hagyott. És mikor ordítok vele, mindig közli, hogy persze, mert elvettem az eszét
Mert erre van esze
Hát én is simán otthagynám a keresztelőt.
Anyósomnak az volt a mániája, miután megszülettek a gyerekek és hozzá mentünk, hogy óra percre mondjuk meg, hogy mikor érünk oda. Azt tudjátok, milyen egy gyerekkel útra kelni, azt meg megtudjátok milyen lesz kettővel. A készülődésre szánt időt bátran megszorozhatjátok kettővel, a kihulló hajszálak számát tízzel. Mikor másodjára hívogatott végig az úton, hogy hol vagyunk, kértem a férjem, hogy szépen magyarázza el, hogy azért ez nem úgy megy ám, majd nyáron, mikor sokat volt nálunk, sok mindenre rájött magától és mondta is, hogy húú, hát azért nem irigyel minket. És azért most már sokat csiszolódtunk egymáshoz, ő is, én is, meg én egyébként is szerettem, mert pl. soha nem uszította a férjemet, meg ilyenek, sőt sokszor mellém is áll, és egy csomó dologban meglepően értelmes, és nem olyan nyanyás. Mondjuk azért vannak dolgai. Persze nyilván nekem is.