Sziasztok!
Először is, Zoénak, Tominak, Mikinek, Áronnak, Bercinek jobbulást!!! Bence is tegnap óta náthás, de nálunk a rosszul szigetelő ablak az oka, ami alatt alszunk.
Este fél 10-éjfélig 2 perceket aludtunk.
(pedig bekentem a hátát is, megemeltem a feje alatti részt) Utána szerencsére csak 5kor, fél7kor, végül 8kor ébredtünk. Orrcsepp, orrszívás (nálunk is közelharc, bekapcsolja a porszívót, játszik vele, csak az orrához nem engedi
), láza nincs, étvágya jó, iszik is, kedve is, mint mindig rohangál fel-alá, csak hallom, hogy tele az orra, és vízszintes helyzetben nem jó neki.
Erre felénk most rengeteg megfázásos betegség van, ismerősök is, védőnő is mondta.
Dia! Nagyon Boldog Névnapot kívánok Neked! Tanulás: én még nem döntöttem el, melyikre is szeretnék menni (amit te is végzel, vagy gyógyszertári asszisztens, ezek jöhetnek szóba), de csak jövőre megyek.
Bocsánat, hogy csak most érek ide, de elég sűrű volt a hétvégénk, végre Tomival voltunk sokat.
Voltunk játszóterezni, sétálni, volt szüreti felvonulás, Bence egyedül mászik fel a csúszdához és csúszik és imád homokozni, hintázni, van kisvonat is.
Olyanok voltak, mint 2 gyerek.
Olyan jó volt kikapcsolódni!
Köszönöm mindenkinek a kedves válaszokat!
Jólesett, a kedvem is megjavult!
Ez a tv dolog érdekes, mert például Bence bekapcsolja, váltogatja egy kicsit a csatornákat, de nem ül le azt bámulni, nem is érdekli, mi megy benne. (hál' Istennek)
Együttélés: anyáékkal sem élnék együtt, akkor inkább itt. (ezzel azt hiszem mindent elmondtam.) Évi, egyébként anyum is ilyen. Oké, hogy 80 km-re laknak, de ő már nyugdíjas és akkor jöhetne, amikor csak akar. De mindig csak ígéri, most is már 3 hete mondja, hogy jön, de megint lehet, hogy csak a jövő hét lesz belőle. (vagy ki tudja mikor, bár az előzmények alapján nem csodálkozom, csak bánt.
De mi menjünk, mikor nekünk nehezebb, ráadásul Tomi is szombattól nyelvtanfolyamra jár, a nyelvvizsga-diploma miatt
)
Tegnap is szóltam finoman, hogy olyat nem mondunk evésnél, hogy ezért vagy azért egyen, szépen elmagyaráztam, miért nem, és megint egy kisebb sértődés lett belőle.
Csak a költözés a megoldás, olyankor minden nyugodtabb, anyósommal is nagyon jól megvagyunk, Bence is jobban szót fogad, ha hárman vagyunk. Szükségünk van az önállóságra, magánéletre. Csak hát a lakásárak
, na de gyűjtünk, nem szomorkodok, csak jó lenne 1 éven belül menni... (mert különben megőrülök és mert a szobánkat már most kinőttük így hárman)
Alvás: Clárika Rád irigykedem is, hogy Rékus milyen ügyes kislány, hogy így el tud aludni. És Woody, Lili is nagyon ügyes! Bence, ha álmos, akkor jön hozzám, mutat a szobánkra, ott bent a redőnyökre (hogy húzzam le), és aztán szopizik és alszik. Vagy éneklek és elringatom. Próbáltam már letenni, de felült, felállt, sírt, ki akart jönni, én pedig feladtam. (szerintem érzi is rajtam, hogy kapható vagyok a könnyebb módszerre
) Egyszer talán sikerül.
És Évi! Igen, nekem is tabu és az is marad, nem tudom hallgatni, hogy sír, és segíthetnék, de nem teszem. Ez számomra elképzelhetetlen!
Sucer! Köszönöm a "lelki fröccsöt"! Igyekszem arra gondolni, amit írtál!
Már mondtam a Tominak, az a nagy baj velünk, hogy mindig a szüleink kedvében akarunk járni, sosem gondolunk magunkra, annyi kerülnénk a konfliktusokat. Szüleink vitája: megmondtam anyunak, anyósomnak hagyjanak ki minket belőle, üljenek le, beszéljék meg, de egyikük sem lépett, innentől kezdve nem érdekel minket, csak rossz, hogy mi szívunk érte.
Klári! Gondokat én is sajnálom! Amit leírtál g-n, az nagyon szomorú!
DE egyértelmű, hogy Botinak Nálad van a legjobb helye! Nem tudtok hazajönni, itthon nem lenne segítséged?
Ircsi! Chloe annyira édes, ahogy bújik apájához!
És a telefonálás
Na de az asztalon állás, hát szívrohamot kapnék!
(szerencsére eddig Bence erre még nem jött rá
)
Mi is nagyon szeretjük egymást Tomival, decemberben lesz 5 éve, hogy együtt vagyunk.
Talán a legfőbb bizonyíték, hogy sokan mondták, a szülőkkel való együttélés sok válás oka, hát mi rácáfoltunk, hogy annál erősebb szerelem, szövetség a miénk! Ahogy szokták mondani: ami nem öl meg, az erősít!
Tomi pedig azt szokta mondani: 10 év szenvedés, 100 év boldogság. Utóbbit már nagyon várjuk!
Babatalis képek szuperek! Hát igen, már egyre jobban eljátszanak egymással! Mi is voltunk csütörtökön itt Vámoson, nagyon jó volt, beszélgetni, kimozdulni, Bence is jót játszott, és a társaságot is szokja, hogy nem minden játék az övé, ez jó dolog.
Utána egy anyukával (akit még kismamatornáról ismerek, és itt lakik), akinek 2 hónappal idősebb a kisfia Bencénél, jót sétáltunk, igazi felüdülés volt aznap a lelkemnek.
Évi! Hű micsoda játékot kapott Tomi! Honnan van? Tetszik nagyon, még nekem is!
Mikor Bence a pocimban volt, akkor egyszer voltam megfázva, de homeopátiás szert szedtem, 3 nap alatt meggyógyultam, szerencsére lázam nem volt, úgy tudom, csak a láz okozhat gondot várandósság alatt, a megfázás nem. Remélem nem kapod el! Kitartást!
Politikáról meg ne is beszéljünk, csak mérges leszek!
Clárika! Csodállak érte, milyen ügyes vagy egyedül! Azt pedig teljesen megértem, hogy néha jól jönne egy kis magánélet. Én erre vágyom, kicsit saját talpra állni, olyan jó látni, mikor családok jönnek a játszótérre, és aztán mennek együtt haza, és mondtam is Tominak, milyen jó lenne most a saját otthonunkba hazatérni, megkérdezni, mit készítsek vacsorára, ha Bence alszik, kettesben eldőlni a kanapén, nyugodtan beszélgetni akármiről, nekem ez hiányzik.
Nálunk már a segítés tényleg a ló túloldala és az sem jó.
Láz: én sem szoktam 38,5 alatt adni kúpot, doktornéni mondta, meg annyira gyógyszerezni sem szeretném.
Claire! Micimackó és Malacka
ez jó! Örülök, hogy Nonó jobban van!
Mares! Jó újra Rólatok olvasni!!! (mondom én
) Milyen nagy lett Gergő is!
És mennyit változott!
Felálláshoz gratulálok!
Még visszaolvasok, csak közben Bence 3x is felsírt.
[/b]