Egyszer csak bejött Zoli, én épp aludtam ..... akkor ébredtem... úgyhogy megkérdezte, hogy áruljam már el, hogy szülni jöttem-e vagy aludni....?????? Hát mondom az alvás rész kipipálva asszem
))))))) Megvizsgált 4,5 ujjnyi.... Elmondták hogy 5 ujjnyinál kezdőik majd a kitolási szak, mire számítsak, és hogy innentől már nincs EDA, mert jól és gyorsan tágulok...
És eljött a kitolási szak..... Sokan írtátok, hogy milyen jó is a labdán ülni... na nekem ez minden volt, csak jó nem... így vissza az ágyra és jobb oldalon pár fájás, bal oldalon pár fájás játék következett... közben nézték hogy hogy halad lefele a baba a szülőcsatornában.. Na ennél a résznél hangzott el, a már páratoknak említett B+ c. megjegyzés Zolinknak, egy ilyen fájás alatt történt nézelődése alatt...
Én nem számoltam, hogy hány fájás volt, mennyi ideig.... De nagyjából ez a rész, a kitolás 1,5 óra alatt volt meg.... Volt olyan momentum, hogy csak azt hajtogatam Rajónak, hogy meghalok, meghalok.. úgy fáj.... de Ő fogta a kezem, velem lélegzett ahogy kell, szorított, nyomott... (utólag azon poénkodtuk, hogy még jó hogy össze nem reccsentette Magát...
) Mindenesetre ez, hogy így mellettem volt, nagyon sokat számított!!!!!!!!!!
Itt megint kicsit összefolynak a dolgok, inkább az elmondásából tudom, hogy volt egy pillanat, és onnantól kezdve valahogy összekaptam magam és ha jött a fájás, húztam fel a lábam, és úgy nyomtam (popsiba) ahogy Zoli meg a szülésznő kérte, már magamtól, mondás nélkül, miközben Ők ott sertepertéltek körülöttünk.... aztán a végén már mondta a szülésznő, hogy lát egy fekete hajas fejecskét, így feküdjek a hátamra mert pár fájás és kint lesz a baba.... Innentől mindig mondták mikor nyomjak, mikor vegyek levegőt, fej előrehajd, szem becsuk, levegő benttart, mikor fújjam ki.... navigáltak rendesen.. Pár ilyen nyomás volt és egyszer csak kicsusszant a mi kis Drága Izánk.... én nem éreztem hogy volt gátmetszés, azt se, mert Zoli olyan ügyesen csinálta a fájás alatt, hogy kb. akkor tudtam meg, mikor már a varrás résznél tartottunk....
Szóval Iza kint... Azonnal felsírt a kis cincogi egér vékony hangján.. rózsás volt a bőre járt keze-lába... Életem legcsodálatosabb pillanata volt, ahogy megláttam... Jajj csajok most hogy írom is a bőgés kap el.....
Szóval kibújt, a szülésznő első szava pedig azt volt, hogy ez a gyerek 4 kiló feletti az tuti... Azonnyomban a kezembe adták, nem volt véres, nem volt dzsuvás... néztem csak hogy micsoda kis húsgolyó volt bennem....
De ekkor már kezdett dideregni, így Rajó elvágta a köldökzsinórt.. na a gyerek rúgott kapált közben, majd kirúgta az ollót a kezéből!!!!!!!
Rajó ezután kiment szólni anyunak, hogy ne izguljon tovább....
Ezután lemosdatták, lemérték megtudtuk a paramétereit...
Felöltöztette a szülésznő és kicsit odahozták, majd Rajóval elmentek az inkubátorhoz....
Közben egy nyomásra kijött a placenta, jött a varrás... na ez kellemetlen csipkedős érzés.... de ott az eufóriában csak szisszengettem tőle... meg már alig vártam hogy a CSALÁDOM jöhessen majd vissza.... És jöttek, és anyukám is bejöhetett... és cicire lett téve a ded... és cuclizott is picit.... És nagyon kerek lett a világ..... Ami azóta csak napról napra kerekebb.....
Hát így telt nálunk nagyjából 2011. május 31-e délelőttje.