Kiemelt témák

Sziasztok!Remélem,hogy jó helyre írok?!Már nagyon elvagyok keseredve válófélben vagyok megcsaltam a férjem mert beleszerettem egy "fiúba". Van 2 gyermekem akit nem nekem ítéltek mondván"3 műszakban dolgozom nem mindíg lennének felügyelet alatt".De ez a fiú hol jön hol nem és ez így megy már egy ideje csak játszik velem.Nem tudom mit csináljak mert ha kidobom olyan egyedül leszek mint a kis ujjam hiszen a gyerekek csak hétvégén jönnek,de ha ezt így folytatom beleörülök hiszen ÉN szeretem!ADJATOK TANÁCSOT!Nem szeretnék egyedül lenni,de így se jó!

Lovelove
Hála Istennek,én még nem voltam ilyen helyzetben,sőt még félre sem léptem.
Szerintem ha játszik veled akkor egyértelmű,hogy nem sokat jelentett neki az egész.Ha válófélben vagy, és még nem váltatók el akkor még vissza lehet lépni, csak meg kellene beszélni, akarja el a "férjed".Ilyenről még nem hallottam,hogy 3 műszak miatt nem lehet valakivel a gyereke...
Erre sajnos nem tudok neked semmit sem mondani.

Sziasztok! Szomorú de csatlakoznom kell hozzátok! A párom megcsalt, és most lebukott kb. 1 hónapja. Van egy gyönyörű szép kislányunk 6 éves, és én el sem tudom képzelni az életem úgy,hogy ő nincs velünk. Tavaly már augusztus körül vettem észre intő jeleket, de bizonyítékot csak nemrég találtam. A gond ott van hogy nem tud dönteni. Szeret minket is és a másik nőt is.
A minap vagy fél órán át zokogott, hogy nem tudja mit tegyen, fél hogy megbánja ha elhagy minket. Egyszerűen nem tudom hogyan reagáljak ezekre az érzelmi kitöréseire. Jelenthet ez még valami reményt, hogy velünk marad?Valaki adjon valami hasznos tanácsot mit tegyek??? Beleőrülök!

Sziasztok! Látom még senki nem járt erre, de azért még leírnék pár dolgot,hogy mi is jár a fejembe.
Először is amióta elsírta nekem minden bánatát,hogy nem tudja mi legyen ami nekem persze nagyon fáj,hogy a családja mellett lenne a helye, és ő mégsem tud dönteni, na szóval azóta azon rágódom,hogy lehet hogy most kellene lelépnem albérletbe, hátha a fejéhez kapna egy kis idő után. De sajnos a probléma ott van hogy nincs annyi megtakarított pénzem, hogy kikapjak a zsebemből 2 havi kauciót+az ahavi lakbér árát meg a rezsit.
De ha ez még nem is lenne baj ,csak két műszakozom és hát ha elmegyek ki viszi oviba a gyereket+nem akarom a gyereket az ovi utolsó pár hónapjába kivenni a megszokott közösségéből,hogy idegen gyerekek közt legyen. szóval patt helyzetben vagyok, mert lépnék de nem tudok.Attól félek ha itt maradok még jobban elhidegülünk, pedig próbálok normálisan viselkedni.
Neki most az lenne a legjobb ha érezné a hiányunkat, és így nem tud felhőtlenül boldog lenni azzal a másik nővel.
A miértekre tudom sosem kapok választ, mert mi egy boldog család voltunk, ezért sem vettem észre semmit az egészből.
A vitáink ami a 7 év alatt volt egészséges viták voltak, amit 20 perc után már el is felejtettünk. Tehát egyeltalán nem tudom mmi okozta nála azt a reakciót. Szerintem csak hiányzott neki a kaland. Ő vezető beosztású sokan próbálkoznak nála és lehet hogy egy ártatlan flörtölés hatással volt rá. Én megértem hogy 7 év után már nincs az emberben az a jól eső bizsergés, amit akkor érez az ember amikor még friss a szerelem, de értésére adtam hogy ez az érzés a nőjénél is el fog múlni idővel! És akkor mit csinál?
Jó lenne ha valaki erre járna és segítene!
Csak ennyit akartam!Sziasztok!

Moniky80
Általában ami két embert össze tart, az a gyerek.Idővel biztosan elmúlik ez a nagy románc.Akkor fog elgondolkozni,szerintem.Tudod ilyen esetben nem értem azt,hogy miért éri meg...
De ha mégis megcsinálja akkor miért nem ésszel?
"Mert amit nem tudsz az nem fáj!"
De ha mégis vissza kullog, akkor is ott marad benned,hogy ha most képes volt erre, akkor később is.Talán a szüleidhez mehetsz, vagy valami nagyon olcsó albérlet, csak egyedül nagyon nehéz lenne.
Én mindenképpen a gyerekeket nézném, mi lenne jó nekik.Mert itt már nem lesz semmi sem olyan mint előtte.
Az a baj,hogy ebben a világban nem nehéz, olyan nőt találni, aki ne ugrana egyből ágyba. Talán ezért is kell más pasi nekik, mert már nem igazán kellenek senkinek sem komoly kapcsolatra. Vagy izgalmasabb így nekik.A fene sem tudja, de nagyon csúnya dolog családos emberrel kezdeni.Szerintem megérdemelné a nagy pofára esést!!!

Kedves Topiklakók!

Ha ezen a héten kommenteltek a Babanet cikkeihez, akkor nyereményjátékunk keretében megnyerhetitek Horváth Mónika illusztrátor ajándékcsomagját! Ebben egy csodás reprót és egy szépséges tárolódobozt található.



Beja egy vetélés és egy szülés után megosztotta velünk kisfia születésének történetét is.

Segítsetek azzal, hogy kommentben eláruljátok: ha már szükség volt rá, miképp szabadították meg a gyereket a fejtetvektől?

Kisgigi nevű olvasónk újabb cikke a gyerekek egészségére káros termékekkel foglalkozik, vagyis csupa olyan dologgal, amivel még a fogyasztóvédelem sem törődik.

Hasonló jellegű, igényes és praktikus írásokat egyébként szívesen publikálunk, nemcsak a Te Történeted rovatban - bár oda is várjuk történeteiteket. Írásaitokat erre a mélcímre küldjétek: szerkeszto kukac babanet pont hu.

Megtaláltok minket a Facebookon is, ha van kedvetek, csatlakozzatok, nagyon jó kis közösség alakult ki ott is!

Üdv:

Dia

Moniky80!

Először is, nem értem, miért neked kellene a gyerekkel albérletbe menni. Egy frászt. Menjen ő, ha nem bírod elviselni a jelenlétét.

Másodszor: döntsd el, mit akarsz. Van rá esély, hogy helyrehozzátok a dolgot - mindig van -, de kemény meló lesz, neked és neki is. Ha úgy érzed, érdemes, próbáljátok meg. Sokszor egyébként egy nagy krízis kell ahhoz, hogy egy kapcsolatban változás álljon be, és új minőséget kapjon - gyakran szorosabbá, őszintébbé válik, mint amilyen valaha is volt.

Harmadszor: a férjed sírásának nagyon egyszerű az oka - vezető beosztású létére fosik dönteni, és egyszerűbbnek érzi, ha a döntés felelősségét áttolja rád. Ezt semmiképp se hagyd! Döntenie neki kell! Nyilván tisztázni kell, hogyha maradni akar, akkor a csajt dobnia kell, és még egy botlás esetén fel is út, le is út. De döntést neki kell hoznia! Te csak - ha úgy döntesz, hogy együtt maradnál vele -, légy nyitott arra, hogy helyrehozzátok a dolgot.

Negyedszer: most nagyon bántó lehet, amit írok, de legyen tiszta - az, hogy ez így történt, nyilvánvalóan azt jelenti, valami nagyon nem volt rendben köztetek. Rá kell jönnötök, hogy mi volt ez, és mindkettőtöknek őszintén meg kell vizsgálnia azt, mi volt az, amit ő nem rakott bele, elhanyagolt, hibázott. Neked is! Ezt csak azért mondom, mert ha minden rendben lett volna, próbálkozhatott volna 500 pucér topmodell is nála, te lettél volna számára az etalon, az imádott istennő. Ami egyébként újra lehetsz, ha ezt most nagyon okosan intézed.

Ötödször: tartsd szem előtt, hogy egy botlás még nem feltétlen bukás. Hogy ez most megtörtént, nem feltétlenül jelenti azt, hogy ha rendbe rakjátok a dolgokat, és új alapokra helyezitek a kapcsolatotokat, újra megcsal majd. Ha jól sikerül helyrerázni, nemhogy eszébe se fog jutni, de nem is fogja érteni, hogy a frászba vetemedhetett ilyesmire.

Hatodszor: ha úgy döntesz, visszafogadnád - és ő is hasonlóképp dönt -, két dolgot meg kell tenned: meg kell bocsátanod neki (és magadnak), teljesen, tüske nélkül - nem fordulhat elő, hogy 20 év múlva is felemlegeted, miközben ő esetleg közben 1000 százalékkal kapar értetek -, és újra el kell érned, hogy bizalmat érez iránta. Ezek nélkül nem megy.

Hetedszer: ha az együttmaradás mellett döntötök, mindenképpen kérjetek szaksegítséget! Akár külön-külön, akár párosban, de járjatok el egy pszichológushoz, aki segít rávilágítani arra, ki miben hazudik még magának is, kinél miben bicsaklott meg a gondolkodás, és merre találtok utat újra egymáshoz.

Hidd el, szinte sosem a külső tényezők olyan csábítóak, ami egy férfit megcsalásra kényszerítenek - kivéve talán az alkohol és a drog befolyása. Szimplán egy csini csajszi nem elég ahhoz, hogy egy pasi mindenét kockára tegye. És hidd el, sikerülhet! És ha ezt leküzditek, bármivel megbirkóztok a későbbiekben is! Egy olyan kapcsolat, amiért megküzdöttetek, mindkettőtök számára ezerszer értékesebbé válik. Arról nem is beszélve, hogy a kislányotok is olyan példát kap ezzel: lám, ha két ember között ott az a különleges kötelék - nevezzük bárminek -, akkor azért érdemes harcolni, még ha valamelyikük vét is egy durva baklövést.

Ha a férjed úgy dönt, számára fontosabb a friss ismeretség, akkor nincs mit tenni, hagyd elmenni! A fentieket én akkor is azt javaslom, hogy csináld végig. Már csak a gyerek miatt is: ha szakításra kerülne a sor, ő akkor sérülne a legkevésbé, ha te és az apja emberszámba vennétek egymást, és tudnátok jóban lenni egymással. Ha azt érezné, nem kell utálnia a másik miatt se az anyját, se az apját.

Kitartás, sok erőt a következő időszakhoz!

Dia

Szia lányok! Köszi a hozzászólást!
Dia! Azért mennék albérletbe mert a párom szüleinél lakunk, bár ő mikor lebukott azt mondta ő úgy gondolta hogy inkább ő megy el és én maradjak itt. Na de ezt mégis hogyan gondolta? Persze itt maradnék mindenképp amíg nem találok olyan munkát ami összeegyeztethető a gyerekkel,mert én erre nem voltam felkészülve. A másik ha annyira be volt indulva most miért nem megy? Ma oda akarom dugni az orra alá, a családi pótlékos papírt, hogy ezentúl én kapjam, mert eddig neki utalták. Na ez biztos nem fog tetszeni neki és megkérdi miért is teszem ezt. Akkor az értésére adom,hogy aki 6 hét gondolkodás után sem tud dönteni, az nem döntésképtelen csak gyáva elénk állni(de főleg a gyereke elé) és elmondani hogyis lesz ezután!!!
Elgondolkodhat! Én nem könnyítem meg azzal a helyzetét,hogy kirúgom, neki kell megtennie mert ezt a helyzetet ő kreálta ,ő akarta, nem mi a gyerekkel. Válallja a tettei következményét!

Kagyló! Én is ezen rágódtam,hogy miért mindig a családos nőket ,vagy épp férfiakat találnak meg olyan emberek akikek már tönkre ment a házasságuk. Ennek a nőnek is 12 éves körüli fia van, a férjével úgy tudom elváltak, de együtt élnek.
ja és a másik dolog ugye hogy a multicégeknél főként nagy divat hogy már mindenki mindenkivel kavar, mert a párjukkal váltóműszakoznak hogy a gyerekkel mindig legyen valaki és még sorolhatnám.....
Ezt hozza a mai világ sajnos!
Na még van 3 órám itthon mielőtt megyek dolgozni addig még vár rám ez a kínos beszélgetés ami majd meglátjuk mit vált ki.
Majd jövök!
Sziasztok!

Moniky80
Egyetértek veled!Szerintem én is ezt tenném, párod csinálta az egészet,akkor most is legyen férfi.Az a baj a pasikkal,hogy okosak tudnak lenni, és még sorolhatnám mi mindent gondolnak magukról.De ha valami gond van,meg kell oldani bármit is akkor ki is oldja meg???!!!Hát a nő!
Teljesen mindegy,hogy ki hol dolgozik mindenhol előfordul,hogy ....
Szerintem mindenkinek megfordult már a fejében (gondolatban)milyen lenne egy másik.De családos emberrel....na ehhez kell aztán bőr a képén valakinek.Írd meg mire jutottatok, remélem azért nem hagyod magad.

Szia Kagyló!
Hát a tegnapi nap az megint toppon volt!
Én mivel a gyerek érdekeit nézem próbálok úgy orientálódni, hogy olyan munkát találjak ami megfelel ahhoz,ha egyedül maradok akkor tudjam a picurt suliba járatni. A fülébe jutott az infó hogy fel akarok mondani. Tegnap este munkahelyen szünetbe kaptam tőle egy sms-t,hogy "MIÉRT AKAROK FELMONDANI?" na ettől bedurrant az agyam, nem válaszoltam neki vissza gondoltam csak egyen a fene! Este persze jött értem(amire számítottam).
Mondtam neki úgy mégis mit gondolsz miért akarnék felmondani,ha lehetőség lenne rá?Mert ha te "holnap" eltűnsz az életünkből, akkor én leszek az, nem más akinek meg kell oldani a gyerekkel kapcsolatos feladatokat.Megmondtam neki,hogy 6 hete nem nyög ki semmit hogy mégis mit akar hogyan tovább,ezzel engem teljesen felőröl,és hogy nem leszek a cselédje, a szeretője mellett.
Én aztán nem állok a boldogsága útjába!Menj ha akarsz!
Hazaértünk, megkérdezte gyűlölöm-e?Mondtam neki ha gyűlölnélek nem kapnál esélyt, de gyűlölöm azt hogy volt képed azuán a "r.....nc" után még velem is lenni és úgy tenni mintha minden rendben lenne!Aztán érdeklődött mennyit fogytam(abból a kis kevés 47,5 kilómból). Mondom nem tudom nem néztem miért fogytam?(megjegyzem ma megnéztem mert kíváncsi lettem,remélem rossz a mérleg mert 45-öt mutatott).
Aztán azt kérdi mi jár most a fejedben?(végig simogatta a fejem)azt válaszoltam, az jár a fejemben hogy mi van a tiédben?!
Aztán szépen a fáradságtól elaludtam,éjjel arra ébredtem hogy fogja a kezem és símogatja.Úgy tettem mintha továbbra is aludnék.
Ma elmentünk egyet fagyizni, hazafelé ismét kértem döntse el mi legyen mert ez idegtépő. Meglátjuk.
Megjegyzem azért vagyok ilyen türelmes mert tudom mi az amikor valaki két embert is szeret és választani kell. Bár mikor én voltam ebben a helyzetben akkor nem volt család , de neki azért tudnia kéne hogy hol a helye!!! Mert ő felvállalta ezt akkor amikor azt mondta hogy tőlem szeretne gyereket!És még csak azt sem mondhatom hogy túl fiatal volt ehhez a döntéshez!Mert nem!
Eddig ennyi a sztori!

Moniky80
Úgy látom,hogy te még mindig nagyon szereted.Azok után is,hogy ennyire megalázóan viselkedett veled(bocsánat,nem sértés).Ez alatt a nőjét értem.Ha ennyire bújik, meg ennyire megy utánad....
Akkor miért nem küldi el a csajt?!Mit kell itt ilyen sokat gondolkozni?
Mit tudd az a másik megadni amit te nem?
Vagy mire számít,te is meg a másik is?Nekem ez az egész nagyon magas!

Kagyló ez az ami nekem is igen magas!!!!
Azt tegnap megmondtam neki hogy nem leszek a cselédje a szerető mellett!!! És szinte minden beszélgetésünkkor elmondom hogy nem tűröm el hogy más is legyen mellettem!!!!
Nem értem nem tudom ....nem igazodok ki rajta én sem,látom rajt ,hogy nem tud elszakadni tőlünk, de tőle akkor miért nem?Min lehet ennyit mérlegelni?, Úgyis mindig ugyanazokat a kérdéseket teszi fel saját magának,biztos vagyok benne!!! Tudja ,hogy mennyire szeretem és szerintem azt is ,hogy ennél jobban már talán nem is lehet!Mert akkor már elzavartam volna!
Áhh....már fárasztó ezen agyalnom is, meg kell várnom a végkifejletet.
Mást nem tehetek! majd írok ha van valami...
Üdv!

Moniky80
Erre egy magyarázat van szerintem:Bele szeretett a csajba!!!
Addig amíg ez van és kényelmes neki úgysem fog lépni.Pedig előbb vagy utóbb de döntenie kell...
Ez csak az én véleményem.
Ha van valami írjál,addig is kitartás!!!!

Moniky80

Nem egyszerű a helyzeted. Nekem 3 éve volt így. Ő is sírt hogy hogyan jutottunk ide. Látszott rajta hogy minket is szeret, de az a másik is vonzotta. A függetlenség meg az hogy nincs felelősség. Végülis ugy döntött hogy minket választ. De addig míg nem döntött oda járt sőt ott is aludt stb. És ez még nem minden mert bevallotta hogy már előtte is volt 3 nő. És sajnos utána is még egy (mikor melletünk döntött), akkor 16 éves csaj, aki nem mellesleg együtt van most a sógorommal, akinek már volt partnere sőt gyereke is. Szóval ez a nő a nős gyerekes pasikra utazik. Én meg tudtam bocsájtani neki mert megváltozott, de sajnos a viselkedése nem. Nem foglalkozik velem, mindig a gép előtt ül, bánt szavakkal.... szóval én ugy gondolom jobb lett volna ha mégis elmegy. Egyáltalán nem vagyok mellette boldog, csak élünk egymás mellett. AZ a baj hogy szüleim sem élnek, apukám novemberben halt meg. Ugyhogy az sincs hogy majd segít valaki, munkám sincs, emiatt is hallgathatom hogy én nem csinálok semmit, ingyenélő vagyok. De persze a házimunka az csak ugy megvan magától. Szóval teljesen reménytelen a helyzet. Muszáj maradnom, meg az a gond hogy valamiért ugy érzem hogy mi összetartozunk, de közben mégis nem jó így. Úgy érzem nagyon elrontottam annakidején de vissza nem mehetek az időben, és akkor nem lenne manó sem, azt az egyet bánnám.
Én ezek után ugy gondolom nem lehet elvárni hogy egy férfinak csak egy nője legyen mert az teljesen ellentétes a természetével. Mindenhol ezt látom hogy a férfi még jo kapcsolat mellett is nőket tart, nagy hiba ez a monogámia is, mert amugy a többnejűség esetén legalább tudod hogy van neki még 2. vagy 3. felesége is, és ezt már az elején tudod. Nem kellene az embernek korlátokat állítani a magának, ami miatt csak szenved. Lehet hogy ez hülyén hangzik de én jobbnak tartanám már ilyen tapasztalatok után a hátam mögött a nyitott kapcsolatot, csak akkor van a baj, ha abba a másikba beleszeret az ember és akkor ujra jön a kisajátítás hogy csak velem lehetsz...az egész egy rémálom.

Moniky
Szerintem azért olyan nehéz neki a döntés mert egyrészt ott vagytok Ti, a családja, minden ami nem egy olyan dolog amit csak úgy el lehet dobni, másik oldalon viszont ott van a szabadság, semmi felelősség, megéli újra a férfiasságát. De ezt neki kell eldöntenie, ha már belement ebbe, vállalja a következményeket, ne add meg neki hogy Te döntesz. Viszont másrészről tényleg jó lenne ha megtapasztalná a hiányotokat is, mert akkor jönne rá igazán hogy mije is van. Talán könnyebben tudna dönteni. És ha ezek után mégis azt mondja hogy nem kér belőletek akkor nem is érdemel meg titeket. De szerintem egy férfi akinek valamit is jelent a család, akkor mellette dönt.
Majd írj hogy hogyan alakult a dolog!

Kedves Hettie!

Köszi a hozzászólást,nem semmi a te sztorid is.
Ha lenne rá lehetőségem már elmentem volna! Pontosan azért,hogy érezze a hiányunkat, és el tudja dönteni mi a jó neki.
Én úgy veszem észre még tartja ezzel a nővel a kapcsolatot.
De nem tudok lépni legfőképp a gyerek miatt, ha beköltözök városra akor erre az utolsó pár hónapra rakjam be idegen óvodába? Nem akarom,hogy ő szenvedjen, inkább én.
A párom egyébként pont ettől fél a legjobban szerintem beadagolni a gyereknek. Már ha tudja egyeltalán mit is akar.
Amilyen határozott volt eddig mindenben, most rá sem ismerek.
Tudod azért sokmindent latba kell vennie.
Egyrészt szerintem ez a nő nem nagyon akar elköltözni a volt férjétől, mert különben már az én párom is lépett volna . 2 hónapja buktak le.
Másrészt, lakva ismerkszik meg az ember ugyebár. A titokban eltöltött kellemes órákból nem derül ki milyen is az ember valójában.
Az én párom se egyszerű eset, ki tudja hogy jönnek ki egyes vitákból majd.
Na nem mintha ez majd az én gondom lenne, de szerintem ilyen dolgokra a párom is gondol.Mi van ha nem lesz vele olyan jó mégse mint azt most gondolja. És persze azzal is számol ha nekem időközben lenne valakim (ezt ő csak gondolja így nyugodtan) akkor vissza lépni már nem lesz lehetősége.
Vasárnap pontot akartam tenni az I-re, ezt ő is tudta,de inkább lelépett vadászni, mert tudta,hogy választ akarok arra mit is akar.
Szóval nem tudom mi lesz, de ez így nem jó. Ez tesz tönkre.

Majd írok ha történik valami.

Szia

Sziasztok!
Olvaslak benneteket...én 3 év vívódás-munkábamenekülés után, miután megtudtam, hogy megcsalt a férjem, hétfőn csendben elváltam tőle. Nem volt egyszerű rászánni magam, mert anyagilag sem egyszerű egyedül, a kislányomat sem akartam elvenni az apjától. Mi nem kötöztünk szét-nincs hova mennem, hitel van a lakáson...-de megbeszéltük a költségeket, a napirendet, lakáshasználatot. A lelkemnek könnyebb most, de nem tudom, hogy fog ez így menni hosszútávon. Mi nem veszekedtünk a mindennapokban, nem állítottuk egymást válaszút elé. Nehéz döntés volt, de jogilag nincs köze hozzám, és ez jó érzés. Egyenlőre ennyi, aztán meglátjuk, persze lépni kellene tovább, de ahhoz pénz kellene. Tönkretenni meg nem akarjuk egymást.
Anikó