2011.03.24 12:23
Szerző: dia
Moniky80!
Először is, nem értem, miért neked kellene a gyerekkel albérletbe menni. Egy frászt. Menjen ő, ha nem bírod elviselni a jelenlétét.
Másodszor: döntsd el, mit akarsz. Van rá esély, hogy helyrehozzátok a dolgot - mindig van -, de kemény meló lesz, neked és neki is. Ha úgy érzed, érdemes, próbáljátok meg. Sokszor egyébként egy nagy krízis kell ahhoz, hogy egy kapcsolatban változás álljon be, és új minőséget kapjon - gyakran szorosabbá, őszintébbé válik, mint amilyen valaha is volt.
Harmadszor: a férjed sírásának nagyon egyszerű az oka - vezető beosztású létére fosik dönteni, és egyszerűbbnek érzi, ha a döntés felelősségét áttolja rád. Ezt semmiképp se hagyd! Döntenie neki kell! Nyilván tisztázni kell, hogyha maradni akar, akkor a csajt dobnia kell, és még egy botlás esetén fel is út, le is út. De döntést neki kell hoznia! Te csak - ha úgy döntesz, hogy együtt maradnál vele -, légy nyitott arra, hogy helyrehozzátok a dolgot.
Negyedszer: most nagyon bántó lehet, amit írok, de legyen tiszta - az, hogy ez így történt, nyilvánvalóan azt jelenti, valami nagyon nem volt rendben köztetek. Rá kell jönnötök, hogy mi volt ez, és mindkettőtöknek őszintén meg kell vizsgálnia azt, mi volt az, amit ő nem rakott bele, elhanyagolt, hibázott. Neked is! Ezt csak azért mondom, mert ha minden rendben lett volna, próbálkozhatott volna 500 pucér topmodell is nála, te lettél volna számára az etalon, az imádott istennő. Ami egyébként újra lehetsz, ha ezt most nagyon okosan intézed.
Ötödször: tartsd szem előtt, hogy egy botlás még nem feltétlen bukás. Hogy ez most megtörtént, nem feltétlenül jelenti azt, hogy ha rendbe rakjátok a dolgokat, és új alapokra helyezitek a kapcsolatotokat, újra megcsal majd. Ha jól sikerül helyrerázni, nemhogy eszébe se fog jutni, de nem is fogja érteni, hogy a frászba vetemedhetett ilyesmire.
Hatodszor: ha úgy döntesz, visszafogadnád - és ő is hasonlóképp dönt -, két dolgot meg kell tenned: meg kell bocsátanod neki (és magadnak), teljesen, tüske nélkül - nem fordulhat elő, hogy 20 év múlva is felemlegeted, miközben ő esetleg közben 1000 százalékkal kapar értetek -, és újra el kell érned, hogy bizalmat érez iránta. Ezek nélkül nem megy.
Hetedszer: ha az együttmaradás mellett döntötök, mindenképpen kérjetek szaksegítséget! Akár külön-külön, akár párosban, de járjatok el egy pszichológushoz, aki segít rávilágítani arra, ki miben hazudik még magának is, kinél miben bicsaklott meg a gondolkodás, és merre találtok utat újra egymáshoz.
Hidd el, szinte sosem a külső tényezők olyan csábítóak, ami egy férfit megcsalásra kényszerítenek - kivéve talán az alkohol és a drog befolyása. Szimplán egy csini csajszi nem elég ahhoz, hogy egy pasi mindenét kockára tegye. És hidd el, sikerülhet! És ha ezt leküzditek, bármivel megbirkóztok a későbbiekben is! Egy olyan kapcsolat, amiért megküzdöttetek, mindkettőtök számára ezerszer értékesebbé válik. Arról nem is beszélve, hogy a kislányotok is olyan példát kap ezzel: lám, ha két ember között ott az a különleges kötelék - nevezzük bárminek -, akkor azért érdemes harcolni, még ha valamelyikük vét is egy durva baklövést.
Ha a férjed úgy dönt, számára fontosabb a friss ismeretség, akkor nincs mit tenni, hagyd elmenni! A fentieket én akkor is azt javaslom, hogy csináld végig. Már csak a gyerek miatt is: ha szakításra kerülne a sor, ő akkor sérülne a legkevésbé, ha te és az apja emberszámba vennétek egymást, és tudnátok jóban lenni egymással. Ha azt érezné, nem kell utálnia a másik miatt se az anyját, se az apját.
Kitartás, sok erőt a következő időszakhoz!
Dia