Kiemelt témák

Sziasztok! Érdekelne különösen azoknak a véleménye, tapasztalata, aki távol lakik a nagyszülöktöl. Mi, a jelenleg öt tagú kis családom 260 km-re lakunk a szüleinktöl, testvéreinktöl. Már tavaly viták, összeveszések voltak abból, hogy december 24-én nem pakoltuk be a három gyereket az autóba és nem utaztunk fel a családhoz Budapestre. Másik vitám a férjemmel volt, mikor azt kiharcoltam, hogy legalább induljunk el 25-en dél körül. Nehéz a helyzetünk, hiszem egyértelmû, hogy ha ennyit utazunk és ilyen alkalomból, nem egy napra megyünk (hozzáteszem nem is kettöre, mert igen nagy családunk van). És ugye mi is szeretnénk fát állítani, valamint élvezni a gyerekekkel az elözö egy hónap készülödésének eredményét. Ezért idén mégcsak nem is akarok elvágtázni a kis családommal 25-én, hogy aztán újra láthassam a mi otthoni, meghitt kis karçsonyunkat 4-5-6 nap múlva. Lényeg a lényeg: kinek mi az ötlete, hogyan ne bántsam meg a családomat a késöbbi karácsonyozással? Aki 'hasonló cipóben jár, hogy csinálja?

Szia,
hát nyilván családja válogatja.
Nekünk (sajnos) nincs túl jó kapcsolatunk egyikünk szüleivel sem. Az anyósom évente egyszer jön meglátogatni az unokáit (ha jön, de inkább akkor látja, ha mi visszük; idén még nem jött. Mellesleg a legújabb unokája 3 hónapos...)
Anyámékkal kicsit jobb a helyzet, de csak kicsit...
Ebből adódóan nálunk a karácsony a Családé. A _mi_ családunké. A szüleimhez lemegyünk egy napra a két ünnep között, ennyi.

De gyanítom, ezzel a hsz-sal nem segítettem neked sokat...

üdv
Zsóka

Szia Drkakka
Nem gondoltál arra, hogy esetleg a család mehetne hozzátok?
Na jó, nem a népes família, de mondjuk egyik nap az egyik nagyszülők, másik nap a másik.
Igaz, ez talán egy kicsit több munkát és készülődést igényel tőled, de ha jófejek, talán meg lehet beszélni, hogy hoznak ők is valamit (pulykasült, süti, stb).

Szia!
Zsana!
Ezzel az a baj, hogy ha a nagyszülők utaznak 260 km-t, akkor aznap nem hiszem, hogy indulnak is vissza. (Tél=rossz útviszonyok, korai sötétedés) Tehát ottalvás nélkül szerintem nem megoldott. Nem tudom, hogy állnak Drkakkáék hellyel, de két nagyszülő, plusz testvér(ek) esetén vagy nagy lakóterület kell vagy -váltogatások során- elhúzódó vendégeskedés lesz...

Mi előrehoztuk 23-ra a karácsonyt. Így az, huszonnegyedike és huszonötödike délelőtt csak a miénk. Mert a karácsony elsősorban a családé. A mi családunké. A tágabb családunkba azonban beletartoznak a nagyszülők is (nekünk nagyon jó a kapcsolatunk velük), így nem szoktuk megfosztani őket attól, hogy karácsonykor nem megyünk el hozzájuk. 25-én anyósomhoz -aki közelebb lakik- kiugrunk egy ebédre, majd 26-án indulunk haza a szüleimhez. Egyelőre (amíg a húgom odahaza lakik) ez lesz a gyakorlat. Ha férjhez megy, akkor valószínűleg a szüleink fognak járkálni szerte az országban karácsonykor. )

Üdv: Juca

Juca
Én csak azért gondoltam erre, mert nálunk ez működött.
Nagymamám képes volt hajnal négykor kelni, négy órát utazni, délután négy-öt körül pedig indult vissza, de a köztes időt legalább velünk töltötte.
Mondjuk ott tudott volna aludni, de mivel négy gyermeke volt, és mindegyiknél két unoka, csak így tudta megoldani, hogy mindenkihez eljusson. Szerintem szívesen jött.

Azért elgondolkodtam azon, amit írtál, és igazad lehet, hogy sokan nem vállalnák ezt.

Jobb ötletem sajnos nincs.

Hát igen. Azt, hogy jöjjenek hozzánk, még évekkel ezelött, mikor csak egy bébink volt felajánlottam, akkor még közel is laktunk hozzájuk. Már ekkor merev elutasításban volt részem, mert anyukám kijelentette, amig ö bírja, addig a karácsonyt nála ünnepeljük, ö akar készülni. És kb. ez a helyzet anyósomékkal is, bár ö más okból tiltakozik. Ërdekes, tavaly a bátyámmal vesztem nagyon össze, pedig amúgy nagyon jó fej, millió egyeztetés után keresztbe tett és lebaltázott, hogy amikor neki kicsi voltak a gyerekei, akkor ö is minden 24-ét anyuéknál töltött. Pedig ez nem ugyanaz, mert részint ott nincs másik nagyszülö, részint pedig nem az ország másik végén laktak, tehát este hazamehettek. Amig Pesten laktunk, mi is átmentünk minden nagyszüöhöz szenteste.
A helyhiány (mert tizenegynéhány embert valóban nem bírok elszállásolni) miatt nem megoldható az, hogy nálunk karçsonyozzunk, szerintem csak az a megoldás, hogy késöbb megyünk. Ugye igazam van, hogy nem akarunk 25-én máris csapot-papot hátrahagyni, a mi fánkat, a gyerekek új ajándékait és több napra elutazni? Minekünk nagyon jó a viszonyunk a közeli rokonsággal, talán éppen ez az, amiért nehéz nekik, hogy már nem együtt ünnepelünk. Nem egyszerü ügy.

Sziasztok!
Drkakka: nálunk anyósomék élnek tőlünk messze (240km). Nálunk úgy zajlik, hgoy 24-én átjön az én családom (ők itt laknak nagyon közel), itt vannak náhány órát, és aztán 26-án reggel utazunk anyósékhoz a két gyerekkel, és ott töltünk 2-3 napot. Itt általában összegyűlik a család... Azt tudni kell, hgoy a párom családja sokkal nagyobb, mint az enyém. Szóval nálunk nem kell rokonokat körbejárni. Nekünk ez nagyon bejött. Sokan vagyunk anyóséknál, kicsi a lakás, de nagyon-nagyon jó a hangulat
cory

Sziasztok!

Amíg nem voltak gyerekeink, addig mi minden Karácsonykor elutaztunk valahova telelni, pont azért, hogy ezt a vendégeskedést megússzuk.
Előző napokban elvittük a nekik szánt ajándékokat, amit betettek a fa alá és csak akkor bontottak, és mi is így cselekedtünk.

Amióta vannak gyerekeink, azóta meg 24-én kizárólag mindenki otthon a saját családjával ünnnepel, a többi napon meg lehet vándorolni.

Én úgy gondolom, hogy amikor az ember elköltözik otthonról és családot alapít, akkor jogot formálhat arra is, hogy a továbbiakban, hogyan kívánja eltölteni az ünnepeket.

A szülőknek meg minden sértődés nélkül tudomásul kellene venniük, hogy a gyerekük felnőtt.
Saját akarata van, és akármilyen nehéz is, de el kell engedniük.

Ez az én
"Már ekkor merev elutasításban volt részem, mert anyukám kijelentette, amig ö bírja, addig a karácsonyt nála ünnepeljük, ö akar készülni."
mondat zsarolás az ő részéről, azért, hogy menjetek
egyfajta mártirság, ő még bírja, és nem utolsó sorban nagyfokú önzés, hogy ő akar készülni, te ne csinálj semmit, csak gyere.

Nekem pl. a konyhámért kellett megküzdenem.
Nagyon sokára fogadta csak el, hogy én is képes vagyok süteményt sütni és nem csak ő.
Azóta meg tudjuk beszélni, hogy nem tankol fel minket a sütijeivel, amik egyébként nem rosszak, csak én is szeretnék kipróbálgatni a megszokottakon kívül másokat. Ugyan is, ha ott tornyosul egy rakás süti, akkor feleslegesnek érzem magamat is, meg azt is hogy süssek még egyet amikor az előzöeket sem győzzük megenni.

Bigacsiga, erre csak bólogatni tudok:
"Én úgy gondolom, hogy amikor az ember elköltözik otthonról és családot alapít, akkor jogot formálhat arra is, hogy a továbbiakban, hogyan kívánja eltölteni az ünnepeket"

Drkakka!
Nagyon átélem a helyzetedet, bár mi csak 30., ill.50km-re vagyunk a nagyszülőktől...
Én is azt gondolom, hogy jogom van az ünneplés menetének alakításához. Így azt értem el, hogy 24-én nem mentünk sehova, na nem azért, mert messze vannak, hanem azért, mert egyszerre két helyen nem lehettünk volna és semelyik nagyszülőt sem akartam megbántani. Első évben sértődés volt anyósomék részéről, de a következő évben már elfogadták, hogy a szentestét itthon töltjük. Azóta öt év telt el, már nem is kérdés, hogy hol leszünk szenteste
Egy tipp: jóval karácsony előtt visszavonhatatlanul fixáld a menetet, akkor az esetleges sértődés elmúlik addigra. Én is most akarom megbeszélni az idei menetet, hogy ne az utolsó napokban boruljon ki mindenki Én sem vonulnék el első nap szívesen hosszabb távra. Mi első nap megyünk mindkét szülőhöz, de haza is jövünk. Az nem megoldható, hogy ne olyan sokat maradjatok Pesten?
Párod hogyan tervezi?
Ha őt meg tudod most(!) győzni, akkor nyert ügyed van, mire eljön a karácsony, mindenki megbékél.
Én azt választottam, hogy novemberben kicsi orrfelhúzás mindenki részéről, majd kiegyezés (kicsit enged mindenki) így végül mégis békés a karácsony
Megmondom őszintén, nem nagyon kedvelem a karácsonyt, talán pont az ilyen kényelmetlen dolgok miatt sem...

Sziasztok!

Nálunk a párom szülei laknak tőlünk 230 km-re. Egyenlőre az a szokás, hogy 24-én anyukáméknál vacsizik és ünnepel a család (mi és tesómék). A többi napon bárki jöhet hozzánk, ha akar. Szerencsére anyósomék megértőek, nem várják el, hogy karácsonykor útra keljünk miattuk. Viszont ők sem jönnek. Ha nagyobbak lesznek a gyerekek, akkor az a verzió lép életbe, hogy egyik évben itthon (24-én továbbra is a szüleimmel, és ők a következő napokban meglátogatnak bennünket), másik évben anyósoméknál. Ez az ötlet már most is tetszik mindenkinek, remélem, hogy a megvalósulásig nem változnak a vélemények.

Hahó,
nálunk is a párom szülei vannak messzebb (ha jól rémlik, 270 km), és én egyszer töltöttem náluk a karácsonyt, az első évben, amikor összeházasodtunk a párommal. De tudjátok, az egész más volt, mint amit én tanultam ismerni és szeretni otthon, illetve attól is különbözött, ahogyan a szép, hangulatos, szívet melengető karácsonyt elképzelem. A páromnak e tekintetben vagy nincs véleménye, vagy gondosan titkolja, hogy ne bántson meg senkit Mióta Cicó megvan, olyasmit iparkodom kialakítani, hogy a mi, még viszonylag új kis családunknak meglegyenek a maga hagyományai, és a karácsony egy nyugodt, békés vmi legyen. Ebbe pedig nekem nem fér bele, hogy a fél karácsonyt átstresszelem a csomagolás-utazás miatt, meg aztán sajnálom is azt a pár napot, amit hármasban tölthetnénk, anélkül, hogy bárhová rohanni kellene, vagy bármi extrém sürgőset csinálni. Rohangászni, utazgatni, kapkodni szépen lehet az év többi napján is...
Ezért úgy alakult, hogy tavalyelőtt, amikor nagy pocakos voltam, még december elején mentünk el, mert karácsonykor már bármelyik pillanatban bármi lehetett volna (Nem lett, hanem lett békés pocakos karácsony, eddig és azt hiszem, nagyon hosszú ideig az egyetlen, amit a párommal kettesben töltöttünk...)Tavaly aztán december közepe táján kerestük fel a messzi rokonságot, idén pedig azt tervezzük, hogy a két ünnep között megyünk hozzájuk.
Ahogy ebből is kiderül, nálunk a karácsony egyelőre a mienk, hármunké, illetve idén már három és felünké . Hogy későb ez fog-e változni, és hogyan, az majd kiderül.

Üdv
Kriszi

Az jutott még eszembe, ahogy itt olvasgatom a hozzászólásokat, hogy én gyermekkoromban nagyon vártam ám a nagymamámat minden karácsonykor. (nem feltétlenül az ajándékok miatt)

Abban egyetértek, hogy amikor az ember családot alapít, akkor jogot formál az önállóságra (szülőktől való függetlenedésre), de a jog és az igény nem mindig találkozik.
Nekünk felnőtteknek macerás ugyan az utazás is és a vendéglátás is, de lehet, hogy a gyerekek szívesem találkoznának a nagyszülőkkel.

Szerintem is az a legszerencsésebb, ha 24-én mindenki otthon marad. Ez alóli kivételre az "egyedülálló nagyszülő" adhat okot. Rosszul érezném magam azzal a tudattal, hogy valamelyikük egyedül van otthon.

Én azt mondom, hogy a maradék két napban, ahol jó a kapcsolat, ott időt kell szakítani a nagyszülőkre, de a bővebb családra nem feltétlenül.

Nálunk elég sok verzió volt már kipróbálva. Anyuék közel laknak, meg immár nővéremék is, anyósék messzebb. Volt már olyan verzió, hogy nagymamák 24-ére nálunk, 25-én irány anyuék meg az a fele rokonság, aztán valamikor szilveszter táján irány anyósékhoz pár napra. Amikor meg anyósék 24-én nincsnenek nálunk, akkor hamarabb próbálunk lejutni, de valamikor a két ünnep között. Most nekem az tetszik legjobban, ha 24-én csak magunk vagyunk, nem hivunk senkit és nem megyünk sehova. Nem vagyunk kötve időben senkihez (aki esetleg utána még hazamenne, emiatt nem jó neki ha csak 7-kor van gyertyagyújtás és 8-kor a vacsi, hanem előre kell hozni én meg kapkodok), akkor van gyertyagyújtás, amikorra készen vagyunk mindennel. Nem alkalmazkodok másokhoz, nem akarok megfelelni a szüleimnek, anyóséknak, ráérek sokkal jobban a gyerekeimre, páromra figyelni, nem vendéglátással töltöm az estét. Aztán másnap ált megyün anyuékhoz, nővérem is, és egyéb anyuék féle közeli rokonokat is aznap látogatjuk meg. Aztán 26-ára a gyerekek keresztszülei szoktak jönni (baráti társaság), majd utána naptól irány anyósék néhány napra. Midnenesetre a nagyobbacska gyerkőcökkel már az sem tökéletes, ha valakit nagyon sokára tolunk, volt már olyan, hogy egy adott ajándékot várt nagyon a gyerkőc, és azt pont attól a nagyszülőtől kapta, akikhez a végén mentünk. Képes volt egész Karácsonykor vágyakozni, leste, hol mit kap, kissé csalódottan, várta azt a valamit.

Ildi

Köszi a hozzászólásokat, erösítitek a "nem vagyok egyedül"érzést. Mi azért is tervezzük most kicsit hosszabbra a felutazást, mert önzö módon, szeretnénk a szilvesztert is Pesten tölteni, hogy sok/sok idö után végre ismét bulizhassunk a barátainkkal. Tehát ez is szerepet játszik abban, hogy korai lenne 25-én vagy 26-án elindulni. Hozzáteszem, a párom a szilvesztertöl függetlenül ezt hevesen ellenzi is, és azt hiszem van is valami abban, hogy a karácsony nemcsak a szentestéböl áll, és szeretne a gyerekeinkkel együtt tölteni több idöt. Annyit készülünk rá, mi a lányokkal gyakorlatilag egy hónappal a karácsony elött már készülödünk és nekem sincs kedvem hamar abbahagyni a valódi ünneplést. Ahogy azt tavaly mondtuk a családnak, nem az számít, hogy hányadikán találkozunk, hanem az, hogy találkozzunk - akármikor. Jövö hétvégén fogjuk lejátszani ezt velük, mert az való igaz, minél elöbb tisztázni kell, hogy ne karçsonykor legyen rossz hangulat.
Tavaly karácsonykor a bátyámmal való veszekedés nagyon elrontotta az ünnepet, nem szeretném, ha megismétlödne, mert én imádom a karácsonyt. Ëppen ezért szeretném megadni a módját a saját otthonomban, hogy a gyerekeim is szeressék majd. Remélem nem lett túl zagyva, de annyi gondolat kavarog (közben meg a kölykök ugrálnak körülöttem). Na sziasztok.

Sziasztok!

Bár újat már nem tudok hozzátenni,leírom,nálunk hogy zajlik a Karácsony. A nagyszülők az ország két ellentétes végében,mi Pesten élünk. Mindenki mindenkit nagyon szeret,ezzel együtt egyik nagyszülővel sem vagyunk képesek túl sok időt eltölteni. Havi egy-egy hétvége együtt tökély,de 3-4 nap után már a párommal kezdünk feszengeni,meg előjönnek a korunkból adódó különbségek. Mi már régen azt mondtuk,hogy ha saját otthonunk,gyerekünk lesz,akkor itthon karácsonyozunk,és bármelyiküket szeretettel várjuk/látjuk. Szerencsére ők négyen is nagyon bírják egymást. Egyenlőre kényelmesen el is férünk, mindenkinek jut külön szoba /mi a gyerekkel alszunk/,de kisebb lakásban is megoldottuk a vendégül látásukat,kicsit szűkösebben ... ehhez persze kell,hogy mindenki pozitívan álljona témához és a megoldást keresse.

Bár még odébb van, kívánom,hogy mindenkinek kellemesen teljenek majd az ünnepek!

Buksi

Sziasztok!
Újat már én sem mondhatok, csak leírom, ahogy nálunk van.
Anyukám és a rokonságom lakik 200 km-re. Anyukámnál a húgom a családjával (2 gyerek). De ott sem nagy a lakás 5+4 embernek. Anyós, após és sógorék itt laknak a közelben, csak ők már nem együtt. Tehát, ha csak a nagyikat nézzük, 3 helyen kellene lenni egyszerre. Anyukám, ha akar a 2 ünnep között feljön vagy megpróbálok a 2 gyerekkel leutazni hozzájuk, párom uis. dolgozni fog. Após tavaly 24-én jött át, anyós másnap. Szenteste a miénk volt, és a miénk is lesz, amíg a gyerekeink nem töltik majd mással a szentestét. De ez azért még pár év. Mi nem fogunk utazni karácsonykor, de bármelyik nagyit szívesen látjuk. Mi is szeretnénk a gyerekeinkkel a karácsonyt nyugodtan tölteni.
Amíg nem voltak a gyerekek, addig mindig valamelyik anyukánál voltunk. Így utólag jó lett volna kettesben tölteni néha a szentestét.

Eri