Sziasztok!
Gondoltam, benézek, még nem kezdtük el az esti menetet.
Köszönöm, hogy szorítottatok nekünk, biztos ennek köszönhető, hogy a szülés és a babánk is egy csoda
Kicsit bővebben akkor a nagy nap:
Okt. 26-n, kedden befektettek, akkor 6 nappal voltam túl a terminuson. Ez engem kicsit kiakasztott, de nem tudtam alkudozni. Nst-k rendben, mocorog, a lepény I. fokú, áramlás jó, akkor mér' nem hagynak békén, gondoltam. Tudom az "előéletem" miatt indokolt: 1 császár, 3 vetélés, viszerek...
Szóval az ítélet: este méhszájtágító ballon felhelyezése és várunk. Kicsit utánaérdeklődtem ennek az indítási módszernek, hát elég elkeserítőek a tapasztalatok: sok esetben császár, ill. több szöri ballonos próbálkozás a folytatás. Újabb kiakadás a részemről.
Erre este még bejött Évi, kicsit lelket öntött belém, megnyugodtam. Fáradt voltam, kétágyasba kerültem, aznap de. szült babással... Irigyeltem...
Éjjel 3 körül kimentem mosdóba és láttam, hogy szivárog a magzatvíz! Okos Samu babánk magától elindult, nem kért az indításból! Boldog voltam és frissnek, erősnek éreztem magam. Kezdett fájogatni a hasam 6-7-8 percenként. 5 után szóltam a nővéreknek, meggyőződtünk róla, h. tényleg magzatvíz csöpög, majd a doktornő megvizsgált. 3 ujjnyi tágulást mondott, mehettem a szülőszobára. Hihetetlen, gondoltam, nagyon fel voltam dobva! reggel 6 körül szóltam Évinek és a férjemnek, hogy épp a szülőszoba felé tartok, ideje indulniuk, jellemző, hogy Évi előbb odaért Aszódról, mint a férj Gödöllőről
A szülőszobán Nst-t néztek, 5 perces és elég hosszú fájásokat mutatott. Olyan szép volt a reggel, nagy nyugalmat és biztonságot éreztem, főleg, mikor megérkezett Évi és Zsolti is.
Orvos megvizsgált (Dr. Takáts Szabolcs volt épp), Kaptam beöntést, borotválást és zuhanyoztam egyet. Fájogattam, de egyáltalán nem éreztem nehéznek és így tetlt az idő 9-ig, amikor az orvos burkot repesztett. (Erre az időre kiküldtem az uram, mert láttam, milyen eszközzel végzik ezt a munkát, olyan, mint egy horgolótű. Ez kicsit ilesztő volt, de maga a művelet abszolut fájdalommentes.)
Ezután ráültem a labdára, a fájások sűrűsödtek, és erősödtek, meg hosszabbodtak is. Közben azért szopogattam a cimicifugát, meg a Nux vomicat, h. ne legyen hányingerem. 1 órát szenvedtem és akkor jött egy hatalmas fájás, ami kicsit már másféle volt, mint az eddigiek. Utána leszedtek a labdáról, ágyra fel, Évi megnézte, a méhszáj elsimult és valóban a fájások már tolófájások voltak és éreztem, hogy halad egyre lejjebb a baba. Évi szólt az orvosnak, aki bejött, lábamat fogták és én meg csak átengedtem ennek a toló érzésnek magamat. Évi gátvédelmet végzett, így épp csak annyit nyomtam, amennyit nem éreztem nehéznek. Így érkezett meg a nagyvilágba kisbabánk. Két fájás között megfogtam a fejecskéjét, hihetetlen és akkor kicsusszant...
10.40 volt. A köldökzsinórral vártaak egy kicsit, majd megérkezett a méhlepény is rendben. Sámuel 3820g és 56 cm...
(A kh-ba felvételkor az UH-n 2860g-ra becsülték...)Gyönyörű kisfiú, higgyétek el!
Szopiztunk, örültünk egymásnak. Egy belső varrat lett a biztonság kedvéért, se repedés, se szakadás, hála az gátvédelemnek. Meg előtte a császáros heg ellenőrzése, Betadinos áttörlés. De nem kértem, h. altassanak. Összességében ez is bírható volt...Az aranyerem is egész tűrhető állapotban volt, vagyis volt már ennél sokkal rosszabb is a helyzet.
Aznap de. 7 szülés jutott a 3 szobára, nagy volt a lóti-futi.
13-kor mentünk kia szülőszobából, teljes békességben, felszabadultan és fél 3 kor kaptam meg Samut. Utána már végig velem volt...
1 nap azt gondoltam, hogy jól kifáradt a hosszú úton és biztosan aludni fog, de tévedtem... Nyekergés-cicizés felváltva...Majd alakulgatott, sok cicizés megmaradt (ma már 4 kg-t mért a védőnő).
Összességében elégedett vagyok a kh-zal is. Talán azért, mert tudták, már 3. babám és békén hagytak, de ha segítséget kértem, nem hajtottak el. (1. nap sokat bukott nyákos-vizeset Samu, de megnyugtattak, h. ez normális) Kicsit a csecsemősök erősködtek, hogy bimbóvédő, meg 1. nap 30dkg fogyás ejnye-bejnye, pótlás kell, de mondtam, hogy nem akarom és akkor engedtek. Persze rendben is lett minden...
3. nap szombaton jöttünk haza, itthon olyan, mintha Samu mindig is velünk lett volna! A lányok tündérek, komolyan! Persze fáradt vagyok, de ez olyan, hogy értelme van! Szóval szuper dolog a 3 gyerek!
Bocs,h hosszú, kérdezzetek, ha valami kimaradt!
Igyekszem még jönni továbbra is...
Melissam! Adél lányunk Lőrincz dr-nőnél született, most bizony ő is babázik. Úgy tudom akkor még nem volt szakvizsgája. Nagyon lelkiismeretes, kedves és felkészült szakember különben! Ha visszajött volna, akkor vele szültem volna most is...
Jó éjt nektek!