Hát Geo, mintha Marcellos korszakom látnám az írásaidban
én is folyton a napirendet próbáltam kialakítani- jó megértem, hogy Neked tanulni is kéne Dávid mellett...
De amúgy meg megegyezzek Vok Hannás korszakával. Marvu is sokszor fél órákat aludt... azt is úgy hogy futottam a babakocsival, mert csak így volt jó.
Martin hozzá képest álom gyerek, de most már neki is vannak nehéz időszakai, főleg az esték.
én nem csinálom szertartás szerűen a dolgokat mint ti, itt értem azt hogy megvan a sorrend hogy evés, játék, alvás vagy nem tudom... főleg mert ugye itt egy majd 3 éves irtó eleven, néha rossz gyerek, aki mondjuk szopi közben alig várja hogy utána gyurmázzunk- na nem mondhatom neki, hogy bocs, még fél óra...
Szóval én így csinálom: evés- eszik, ha akar, ha úgy látom, hogy éhes, vagy ha kb ideje enni (néha unszolni kell) (van úgy hogy hajnaltól délig nem is eszik, mert bealszik a hintában...) Szerintem Martin már napok óta a hintában alszik, illetve néha az ágyában nyitott ablaknál, ja és néha babakocsiban.
kb két óra ébrenlét után ellehet altatni. pár hete mikor az udvart takarítottuk kitoltam és kb 5 órát lenyomott.
tényleg igaz amit Vok ír- erőteljes az akarata, érdeklődő... stb... és tuti mindent korán fog csinálni.
Szerintem Martin nem lesz olyan okos mint Marcu, ő sokkal nyugisabb, kedvesebb, bújósabb. Marcell meg egy rapszódikus, temperamentumos latinos. 10 hónaposan járt egyedül biztonságosan, 1,5 évesen tudott már egy csomó mondókát. Most 20 ig akar már számolni. 10 ig megtanult egyedül, magától, valahonnan pfff már jó rég... (arra gondoltam, hogy lehet hogy meg is tanítom neki a számjegyeket)
Na szóval most hogy már ők komolyan néznek, látnak, fognak... nem akarnak aludni, hisz annyi látni való van... én próbálok valahogy alkalmazkodni és lépkedni a képzeletbeli kötélen- és ha valahogy jelez hogy nem jó akkor váltok- járóka, hinta, hinta csak tenger susogással, séta, játék kettesbe, játék közösen hármasban, ha dolgom van közben oda-oda beszélek, és persze van hogy közben alszik... eszik...
és ne felejtsük el, hogy most már hogy ilyen kis tudatos emberkék, már az is fontos számukra, hogy lássanak! lehet hogy ép csak az a baja hogy nem lát téged! Lehet hogy ha magad mellé tennéd egy pihi székbe és mondjuk tanulsz és neki mondod fel az anyagot akkor minden happy lenne, vagy fél karral bábozol neki közben... vagy főzés közben szintén egy pihiszékbe felteszed a konyha pultra...
Én amondó vagyok, hogy -és most picit Tallin ellen beszélek, de persze, minden példa és tanács lehet megcáfolható- hogy egy ilyen bébinél egy kialakított napirend lehet hogy egy két hét múlva már megint borul!
Én most se 3 óránként etetek. nappal eszik 3szor (de volt hogy csak kétszer) (vagy 4szer)
Éjjel meg, tudjátok hogy én mániás együtt alvó vagyok! Ez még Marcellal fejlesztettem ki, de én azóta sosem vagyok kialvatlan!!! Pedig ő is 5-6kor kelt. Sokat számít nekem, az hogy nem kel kiszállnom az ágyból, max egyszer ha magam mellé veszem, vagy ha az egyiktől kiszállok és megyek a másikhoz.
Higyjétek el 6-7-8 hósan fognak ők aludni valószínű hogy egyet délelőtt és egyet délután! Most pedig sajna kicsit zavar van még nekik. És azért sír, nyűgős mind, mert az agyukat a sok infó leterheli, túl kattog... vagy ilyesmi
6-7-8 hósan már a testük is jobban hozzáfárad. Ezt kb az irodai munkához hasonlítanám, vagy a tanuláshoz- egész nap az eszed terheled, de a tested még nem olyan fáradt- így estére ideges, húzott vagy. de ha mondjuk dobsz hozzá egy kis sportot... Na majd ha bejön a mászás, járás, akkor könnyebb lesz ez az alvás téma is.
De nem akarom mondani, hogy én megmondtam- én is depis lettem, mikor rájöttem, hogy egy bébinél nem evidens az alvás téma.
Most Martin is k.o estére. tegnap már bekapcsoltam a porszívót, mert csak nyöszörgöt-sírt... a porszívóra megnyugszik, sőt nappal be is alszik rá. Marcu is így volt, minden nap porszívóztam, hogy aludjon
Most sokszor úgy takarítok, hogy délután, Marcell a kanapén, Martin a hintában- porszívó bekapcs, ggyerekek csend, majd elalszanak, én kiporszívózom az egész házat és utána vanmég annyi időm tuti hogy felmossak.
De úgy vagyok majd elmúlik ez a kor. Meg lesz idő, mikor nem igényli hogy gügyögjek neki, meg lesz idő, hogy nem tudom kirugdosni az ágyból.
És igen sokszor én is mint Vok, azon agyalok, hogy ú tavaly ilyenkor még Marcell mennyivel kezelhetőbb volt. ha azt mondtam, hogy nem, akkor nem, most meg hozza székét és felmászik a konyhapultra érte...
holnap viszem Martint dokihoz- a taknyosság nemmúlik, igaz még nem tört át teljesewn a foga... viszont a jobb füle alatt kicsit duzzadt. na majd holnap kiderül...