Sziasztok!
Baba, de jó, hogy jelentkeztél! Sajnálom, hogy bibis a cicid. Melyik része sebes, a bimbó? Arra nekem csak a Garmastan kenőcs volt a jó, semmi más! Viszont én sosem mostam le, mert elvileg le kellene, csak inkább óvatosan letöröltem egy mozdulattal, különben nekem is újra kisebesedett volna. Nekem volt, hogy úgy megharapizta Endi a cicit, hogy csak úgy spriccelt a vérem. Akkor egy napig nem ciciztettem abból, de aztán kénytelen voltam, ha nem akartam, hogy begyulladjon az egész mellem. Hát nem volt egy sétagalopp. A végén azért is szoktattam le (hozzáteszem 3 évesen) a cicizésről, mert valami sebes akármi volt már rajta az egyiken, és az Istennek sem múlt el, bármit csináltam.
Amennyiben nem a bimbócska sebes, akkor pedig egy módszer van a gyuszi ellen, fejés+langyos vízes borogatás. A fejés nálam csak gépi lehetett, mert kézzel bárhogyan igyekeztem, nem igazán ment rendesen, hideg vízzel meg nem szabad, mert lehet, hogy elapad a tejecske. Sok szerencsét!
Bettike, remélem, ma is jól leszel csípőügyben
A babaszoba meg csodás lesz tutira
Én is szívesen látom majd a képeket, ha elkészül
Azért a takarítással is óvatosan!
Niki, seráfütty a sós kajára, anyósoknak úgy látszik nehéz a kedvükben járni vagy mi?!
A varázsszobák meg már csak ilyenek, de tök jó, hogy van ilyen hely, ahol jobb a kexezés. Nagyon kíváncsi leszek erre a ciklusodra, remélem, jót hoz a "nemtudomság"
Leti, szerintem se add fel, még csak most kezdted a sütögetést, és biztos vagyok benne, hogy ha folytatod, az idő és a tapasztalat meghozza gyümölcsét, és veszett nyálcsorgató fincsiségeket fogsz csinálni a kis Zsófikának! Nem tudom, hogyan sütsz, de nálunk pl. nem lehet nagyon használni a légkeverést, mert azzal járunk többnyire úgy, mint te, hogy az alja odaég, a közepe meg nyers marad.
Kinga, nekem is volt/van ilyen lábba sugárzós dolog, én sokáig azt hittem, hogy isiászom van, de mint később megtudtam nem, csupán egyszer régebben eltörött a keresztcsontom egy eséskor, és valszeg rosszul forrt össze. De a második szülésemtől nem nagyon volt vele zsibbadós gondom, inkább az jött elő, hogy egyszercsak "kiakad", és akkor szinte sírva tudok csak menni, ha egyátalán tudok. Vagy ott állok, mint egy hülye roskadva, és várok a csodára.
Jelentem, tegnap rohadt ideges voltam a gyerekek miatt, pedig nem volt semmi gond velük a mamáéknál, de még nem voltak így távol tőlem meg apucitól (legalábbis a kicsi). Este még beszéltem velük telcsin egy csöppet, és Szilikém sírvafakadt utána, hogy hiányzom neki. Azt hittem, a törpe fog sírni, de ő jól elvolt
Már régen nem aludtunk együtt apucival, picit furcsa volt, de jó.
Ma pedig este ha minden klappol, megyünk valahova, lehet, hogy bowlingozni, vagy moziba, utána meg kajálni. Tök sirály
Ma itthon meg rendrakás vár még rám, úgyhogy megyek is sikavakálni, így azért könnyebb lesz megtenni, mint amikor a srácaim itthon vannak.
Ölelés a buksifejetekre