Sziasztok! Mindenkinek nagy ölelés!
Sonjuskám, láttam a kérdésed, de eddig nem tudtam annyi időre ideülni, hogy írjak is bármit. Háát, velem nincs semmi. Majd szept. végén, vagy okt. elején elmegyek kontrollra, és ha jó az eredmény, akkor remélem novemberben megpróbálkozhatunk lombikkal. Nagyon várom már, hogy legalább esélyünk lehessen babára. Más nincs ebben az ügyben. Elég szigorú vagyok a diétára, nulla édesség, idők betartása. Vannak kilengéseim, mint pl. nyáron egy kis ice-coffee, na meg ha nagyon fincsit látok, akkor egy nagyon apró ízlelés. Sajna?? rászoktam a kávézásra, ha már "mindenről le kell mondanom". Röhejes, mert régen nem ittam meg a kávét. Finom volt az illata, de nem mozgatott. Nem ettem meg a csokis fagyit, a csokikrémes sütit, vagy ami töltetlen sima csoki volt. Ma tuti meg tudnám enni - de nem teszem. Néha nagyon rám tör, hogy ennék valami fincsit, de próbálom nagyon megállni, szóval egy nagy hős vagyok!
Magam előtt.
Lassan kezdődik a suli, mennek bent még mindig a harcok, hogy ki mit miért, meddig, minek csinál... Ilyen szempontból már nagyon elhagynám a pályát, mert ha a szülő és a kolléga nem támogat, minek is töröm magam?? Persze, a kicsikért, de nem a kicsik bántanak
Olyan féltékenyek a pedagógusok egymásra, hogy hihetetlen.
Nagyon izgulok, mert mindent nagyon jól szeretnék csinálni, és elsős így még nem voltam. Más osztályfőnökként összefogni az egészet, mint 45 percben heti egyszer angolt tanítani. Várom, hogy elinduljon az év, hogy felvegyük végre a munka fonalát - belerázódik a kicsi is, meg én is, és akkor már megnyugszom. De addig sok dolog van még...
Olvasgatlak ám titeket, és nagyon megy mindenkihez a drukkom. Bocsánat, ha nem mindig szólítgatlak meg titeket nevesítve - de mindig szívesen olvasgatom amiket beszélgettek
Ja, még valami. Mi is H.országban voltunk nyaralni
Porec-ben, de voltunk Rovinjban, Vrsarban és Plitvicén is. Mindenféle időnk volt - eső és kánikula is. A lényeg, hogy végre ki tudtunk kapcsolódni