2001.10.17 07:32
2001.10.17 08:24
Igaza van Bejának, hosszabb ciklus-késöbb születés!!!! Hiszen téged is a 28 napos ciklus alapján kalkuláltak be, dehát a kislányod jobban tudja Bizd rá és beszéld meg vele, hogy itt kint is milyen jó lesz neki ) 2001.10.17 14:01
Hát már tényleg nincs sok hátra, mégha ezek az utolsó hetek, hónapokkal is érnek fel. 2001.10.17 17:48
2001.10.17 18:39
. Szerintem te is megszülsz addig. 2001.10.18 14:08
De ma ezt megelözvén már korán reggel 9-kor felkeltem! 2001.10.18 19:48
7 hónapja még Anikóért és Éviért izgultunk itt ennyien. Meglátod minden rendben lesz, hiszen a "fél" világ érted szurkol.Utána meg jöhetsz valünk talizni. 2001.10.19 07:10
2001.10.19 13:07
Viki mellett pedig tudom, hogy nem olyan eccerü levelet irni! Az szuper, hogy ilyen ügyi, hogy éjjel hagy téged aludni, nagyon rendes kislányod van:-))) 2001.10.24 06:52
Azota semmi hirt nem adott magukrol! Mind1, azert az is valami, ha mar elindult a dolog. Most izgulhatunk erte! En legalabb annyira fel vagyok porogve most, mint amikor en mentem szulni. Csak az olyan gyors volt, hogy nem volt idom ertesiteni senkit kozben, csak a vegeredmenyrol. 2001.10.24 10:31
A súlya 3480g és 50cm hosszú. Jól vannak mindhárman. 2001.10.25 09:27
2001.10.27 14:40
Igy el sem tudom kepzelni, hogy 10 napon belul meglegyen a picink. Raadasul nalam a dokik altal megadott idopont az kesobbi, mint amikior igazan teherbe eshettem. vagyik az a 10 nap az en szamolasom szerint csak 7. Viszont a fiuk lustak, igaz? 2001.10.27 18:28
De mostmár itt van, anyukája ölelheti, csókolhatja és gyönyörködhet benne órákon át azon csodálkozva, hogy lehet ilyen gyönyörü... hogy lehet ilyen tökéletes? ... hogy lehet, hogy sokkal szebb és csodálatosabb minden porcikája, mint amilyennek ezerszer és ezerszer elképzelte? 2001.10.27 19:33
2001.10.28 18:59
2001.11.04 17:46
Tényleg csak Cory felszólitására vártam? Aztán bejött az ügyeletes doki, mondta, hogy ö fogja levezetni a szülést. Utána elkezdtem telefonálgatni ott a CTG-s szobában, felhivtam a családot, hogy lehet izgulni, mert nemsoká szülünk és elküldtem egy pár SMS-t. Közben megérkezett a férjem, öt is beöltözették mütös ruhába, és bejött hozzám a szülöszobába. A CTG mutatott ugyan fájásokat, de semmit nem éreztem. Volt egy olyan naiv gondolatom, hogy milyen jó, mert fájdalom mentes szülésem lesz, mert még a 100%-os fájásokat sem érzem Mondtam a dokinak, hogy kérnék majd EDA-t. Erre egyböl elkezdett lebeszélni és sorolta a kockázatokat. Mondtam, hogy azért, ha veszélyes lesz majd a dolog én csak kérnék. Abban egyeztünk meg, hogy bekötnek egy oxitocin infúziót és majd meglátjuk milyen gyors lesz a tágulás és majd ennek tükrében eldöntjük, hogy bekötik-e az EDA-t vagy sem. Hát a szülésznö bekötötte az infúziót, ami kicsit kellemetlen volt. Elkezdett csepegni, közben ment a CTG. Ahogy telt az idö kezdtem érezni, hogy mintha valami fájna is, amikor a CTG méhösszehúzódást regisztrál...aztán eltelt egy óra és egyre jobban éreztem, hogy bizony fájdogál. Kérdeztem a szülésznöt, hogy fog e ennél is jobban fájni? Gondoltam, hogy még igy is simán ki fogom birni... Erre mondta, hogy ez még semmi, és majd nem fogok én igy mosolyogni! Ekkor nem gondoltam semmi jóra, kezdtem gyanakodni, hogy nem lesz mégsem fájdalommentes, ahogy kigondoltam Jött a doki, megvizsgált...4cm. Mondta, hogy ez valószinüleg csak a vizsgálatok miatt ennyi, és ha van kedvem felkelhetek és sétálhatok, ö pedig felmegy a szobájába, és majd szóljunk neki telefonon, ha van valami... Gyorsan elment telefonálni a dokinak, én meg ekkor kezdtem el igazán igzulni, hogy az a nagy fej akkor most tényleg ott ki fog jönni??? és meg fog születni nemsokára a baba? Na lejött a doki, ö is megvizsgált, és egyetértett a szülésznövel, hogy valóban, nemsokára születik a baba. Ekkor vad villanyfelkapcsolás jött, mindenki beöltözött mütösruhába, jött még két tag, mindenki elkezdett rohangálni, tolták be az eszközöket, csörögtek, pakoltak. A férjemmel csak dermedten néztük, hogy mi lesz itt! Persze én csak fél szemmel, mert közben meg akartam halni a fájdalomtól, mert a fájások már egybefolytak. Lenyitották az ágy végét, a lábam kengyelbe került, ráhúztak valami zokni félét, mondták, hogy mibe kapaszkodjak a kezemmel...de ekkor már éreztem, hogy eljött a tolófájások ideje. Érdekes, mert a tolófájások, már egészen másmilyen fájdalommal járnak, eccerüen éreztem hogy nyomnom kell és kész, nincs mese, nem tudok mást csinálni. Elkezdtem nyomni, de nem volt az igazi. Mondta a doki, hogy várjam meg a tolófájást, várjam ki amig megerösödik és a fájás csúcsán nyomjak lefelé. Hát igy is tettem, becsuktam a szemem és nyomtatam, közben biztattak, hogy ezaz, nyomjak lefelé, még, még...stb. Két fájás között pihenhettem megint. A doki rámszólt, hogy a következö nyomással kinn lesz a baba és rákönyökölt a hasamra, ami pont jókor jött, mert nagy segitség volt. Szóval magamsem értem hogyan, de valahogy kijött a feje a babának, söt a teste is kicsusszant, ezt csak onnan tudtam, hogy a férjem mondta Közben gátmeccést is csinált a doki, amit nem éreztem, és állitólag egy nagy injekciót is kaptam elötte érzéstelenitönek. Ezt sem éreztem. Ja és miközben próbáltam nyomni az járt a fejemben, hogy nem létezik, hogy azon a kis helyen kiférjen egy gyerek...de valahogy csak kifért2:20-kor. Innestöl minden fájdalom elmúlt, kinyitottam a szemem, és vettem egy nagy levegöt, és iszonyú boldog voltam, hogy vége és élveztem, hogy már nem fáj semmi. Mindeközben leszivták a baba orrából és szájából a nyákot, elvágták a köldökzsinórt és szóltak, hogy húzzam fel a hálóingem, és odatették a hasamra, ekkor abbahagyta a nyöszörgést és ott feküdt egy kis lilás puha baba, összegyürt arccal, a fején volt egy pici vér, de egyébként nekem akkor úgy tünt, hogy tiszta volt, nem volt magzatmázas...ott hagyták kb. 1 percig, utána elvitték, mert állitólag fázott. Innestöl a férjem követte a kislányát, megnézte, hogy fürdetik, mérik, stb. 3480g, 50cm lett a babuci, gyorsan meg is kérdezték, mi legyen a neve. Mindeközben (gondolom) kijött a méhlepény, mert ezt sem éreztem. Aztán visszajött az orvos, átöltözve, mondta, hogy összevarja a gátsebet. Hát ekkor tudtam meg, hogy volt gátmeccés. Nem mondom, hogy fájdalom mentes volt a gátseb összevarrása, de a szülés során átélt fájdalmakhoz képest, ez már semmiség volt. Ez kb. negyed óráig tartott, 3 öltés volt az egész. Eztán elbúcsúztunk a dokival, és a szülésznö elkisért a zuhanyzóba. Letusoltam, és ekkor már ismét nevetgéltünk, nagyon meg voltam könnyebbülve, hogy vége. Kaptam tiszta hálóinget és besétáltunk a megfigyelöbe, jött a férjem is és pár perc múlva behozták a már megfürdetett, bepólyázott kislányunkat. Nézelödött, forgatta a szemét, nem sirt, csak méregetett minket. Szóval itt ismerkedtünk hármasban. Közben a szülésznö többször jött és megtapintotta a hasam, hogy a méhem hogyan húzódik össze. Hoztak piritóst és teát, ami iszonyú jól esett, közben majdnem elaludtam, de a férjem is hasonlóan fáradtnak tünt. A kórházi tartózkodás alatt minden nap máshogyan nézett ki a baba, folyamatosan szépült, bár nem nagyon nyomorodott el a feje, de ahogy teltek a napok szépen kikerekedett a buksija és kb.3 nap múlva már egészen másképp nézett ki, mint amikor elöször megpillantottam. A tejecske a második napon láccott beindulni, bár ekkor még nem nagyon volt mérhetö mennyiség, de már az elsö pillanattól próbáltam fejni, igy minden nap megduplázódott a mennyiség, a 4.napon már mérhetöt tudott szopizni(20-40g), és a mai szopi alkamával már 110g-ot evett. A kórházban egy picit a kék fény alatt is volt, aztán a 6.napon hazajöhettünk. Amikor hazaérkeztünk elkezdett egy kicsit sirni, ekkor tanácstalanul néztünk egymásra a férjemmel, hogy most micsináljunk?! Meg, hogy jajistenem, hogy fogjuk meg, meg hogy hogy rakjam alá a pelenkát, de már profik vagyunk pedig csak 6 napja van itthon. Azóta villámgyorsan telnek a napok, egy percet sem unatkozunk, pedig nagyon ügyi baba, kb. 3 és fél óránként ébred, fél óra alatt teleeszi magát, ma éjjel pedig már fel sem akart kelni, már 6 órát aludt, aztán felébresztettük, bár tanácsként már mondták, hogy hagyhatjuk aludni, ha nem kel fel éjjel. Ja és iszonyú éber, nagyon sokat nézelödik, képes órákon át csak figyelni 2001.11.04 21:12
Viki az elejetol hajnalban kelt csak az esti elalvas utan, es most meg mar 3 hete atalussza az ejszakat. Ez csak egy jo tanacs, hogy mihamarabb ataludja teljesen az ejszakat. 2001.11.05 10:49
, majd csak a mûtét után. De hát úgyis a baba a lényeg, nem? Szerdán megyek az utolsó ultrahangra, még 24 nap van a kiírásig. Sok tejcsit Nektek! 2001.11.05 11:52
| X EZT MÁR OLVASTAD? |
|
 |
|
PARTNEREINK
