Szia Nikcsi!
Javaslod, hogy figyelmesen olvassam el, amit ítál, és csak utána válaszoljak. Ezek után döbbenten látom abból, amit írtál, hogy te viszont nem olvastad el, vagy ha igen, nagyon felületesen, amit én írtam korábban.
Sebaj, ráérek, leírom újra. A többiek bátran nyomják meg a PageDown billentyűt, feltéve ha nem akarnak reagáni az írásomra.
1. Arról, hogy mekkora a csúszás a UH-on, nem dr. Mousa tehet, lévén nem ő az, aki csinálni szokta.
2. Legyél fakutya, ez betolakodás. Mint írtam, az UH szervezése szerintem is szörnyű, jópárszor vártam már ott órákat, sajnos ez így működik a Margit kórházban.
3. Arról nem te tehetsz, hogy kinek a feladata az UH-t megcsinálni, de arról, hogy betolakodtál valakihez, akinek nem feladata, igen. Szerintem Dr. Mousától nagyon-nagyon rendes volt, hogy behívott, mert gondolta, hogy sietsz. Ezek után teljesen felesleges azon felháborodnod, hogy nem volt elég kedves hozzád. Ha nem pattogtál volna, hanem szépen vársz odakinn, amíg össze nem szedik a kiskönyveket (akkor is, ha ez órákig tart), akkor bizonyára az a valóban rendkívül kedves hölgy csinálta volna az UH-dat, aki szokta.
4. Kilókkal való megalázás: jápárszor leírtam, hogy relatív és szubjektív, kinek mi a megalázás. Az a dialógus, amit te leírtál, nem tűnt hűde durvának. Egyáltalán nem az a stílus volt, amit Ccviki írt példaként, hogy "esténként nem kéne hájat növeszteni a pocakra, aztán szem elé kerülnének az alsóbb polcok is". Véleményem szerint ha egy kismama annyit hízik, hogy azzal már a babája egészségét veszélyezteti, akkor annak azt szóvá kell tenni, még akkor is, ha ilyesmit szinte lehetetlen úgy megfogalmazni, hogy ne essen rosszul.
5. Ha úgy érzed, nem voltál bunkó, akkor ne vedd magadra. Szerintem ahogyan nyomultál az UH-n, az elég egoista hozzáállás a dolgokhoz, de erre még valóban nem mondanám, hogy bunkóság. Azért gondolj bele, ha te vártad volna a műtőben az orvost, valami súlyos bajjal, mi lett volna a véleményed az egészséges, csak éppen türelmetlen kismamákról. Amin én kiakadtam, és bunkó viselkedésnek nyilvánítottam, az a nyilvános fórunom való selejtnek nevezés, és a "Kapja be" típusú üzengetés.
6. Igen, van ez a topik a Margit kórházról, és igen, leírjuk a véleményünket. Én is, te is. Szvsz az a mód, ahogyan te leírtad a történetedet, az helyénvaló is. Benne volt a véleményed, de durva sértegetések nélkül. Leírtad az egész történetet, aztán mindenki azt gondol mindez alapján rólad és Dr. Mousáról is, amit akar.
7. Nem feltételeztem rólad, hogy bármit is elferdítettél volna. Leírtad a párbeszédeket, minden bizonnyal szó szerint. Nincs is bennük semmi durva. Azt írod, a hangnem volt az. Ez meg (mint már ezerszer írtam) szubjektív.
8. Nem az a gondom, hogy pokrócnak tartjátok-e vagy szeretitek az orvost, akihez járok. Nekem aztán nem kell, hogy szeressétek. Hogyisne, hogy mindenki hozzá akarjon járni!
De ez a hirtelen rázúdult sok pocskondiázás szerintem nem volt fair. Ez nem vonatkozik arra, amit te írtál, az úgy szvsz korrekt volt. Neked inkább arról szerettem volna írni, hogy szerintem miért nem volt helyes, ahogyan az UH-on viselkedtél. Arra akartam kilyukadni, hogy magad sodortad magadat abba a kellemetlen helyzetbe, amibe kerültél.
9. A te hízásod kérdésére is leírtam már a véleményem. Valószínűleg különböző (lehet) az erről alkotott véleményük, és nem akart beleavatkozni. Ez valami olyasmi lenne, mintha beállítana egy vendég hozzátok, és nekiállna ő megmondani, hogy a te gyerekednek mit szabad és mit nem. Nem túl jó példa, hiszen az első babádat várod, de biztosan el tudod képzelni a szitut, hogy pl. arra tanítod a gyermekedet, hogy nem szabad a nappaliban enni. Erre megjön Anyósod, és közli az unokájával, hogy márpedig szerinte minden morzsálós, kenődös vacakot direkt a szőnyeg közepén ülve kell eszegetni. Ez az ő véleménye, de a te gyerekednek azért mégis te kellene, hogy megmondhasd, mi a helyes szerinted, és mi nem az.
Tényleg, megkérdezted már a te orvosod véleményét? Nagyon kíváncsi lennék rá!
10. Nem olyan régen voltaz első babám, hogy ne emlékeznék rá.
Pont ilyen fontosnak tűnt nekem is minden apróság, mint most neked, és én se értettem, mások szerint miért nem az én pocakom körül forog a világ.
Nagy pocakal vártam az UH előtt órák óta, mikor kitoltak a liftből és bevittek előttem egy nőt az UH-ra. Pedig már én következtem volna. Éhes, és fáradt voltam, majd be pisiltem, üvöltözni let volna kedvem. Azt gondoltam, tuti benn fekszik, itt van egész nap, a jófrancért kell ilyenkor idehozni?! Aztán jó sokára kitolták a nőt, kicsit félrecsúszott a takarója, és látszott, hogy alatta minden csupa vér. Némán zokogott, csak folytak az arcán a könnyek... még most is elszorul a torkom, ahogy eszembe jut, annyira megrázó volt. Tuti, hogy akkor derült ki, hogy elveszítette a babácskáját. Akkor hirtelen belémhasított, hogy én egy boldog egészséges kismama vagyok, aki mindjárt bepisil egy jólirányzott rugástól. Mennyire eltörpülnek az én gondjaim a másokéhoz képest...
11. Nem mondom, hogy a hízás kérdése nem fontos, csak azt mondom, hogy nem sürgős. Fölösleges volt még ezzel is húznod az időt, mert nem volt égető sürgősségű kérdés. Láthattad, hogy egy morcos pasival van dolgod, tudtad, hogy siet, előtte már hallottad is, hogy nem kesztyűs kézzel kezeli a témát, mi a fenének hívtad ki magad ellen a sorsot?! Ráértél volna a következő terhesgondozáson a saját orvosodat megkérdezni, úgyis ő az, akinek adsz a véleményére, nem?
12. A pasasok TÉNYLEG csak egy dologra tudnak figyelni egyszerre! Legalábbis a többségük tuti. Az én férjem pl. a zoknihúzást is félbehagyja, ha szólok hozzá, mert már arra se tud közben figyelni.
13. Egyszer se mondtam, hogy nincs kivételezés. Csak azt mondtam, hogy velem se mindig kedves. De szerintem a te orvosod is kivételezik veled, és ez jól is van így.
14. Nem volt bepofátlankodás, mert nem tartottam fel vele senkit, és mert nem én akartam bármiáron azonnal bemenni, hanem behívtak. Dr. Mousa tuti nem hívta volna be a többi kismamát, mert hogy nem ő az UH-s, és mivel az UH-s nem volt ott, a gép is szabad volt. Vagyis abból, hogy én bementem, senkinek semmi hátránya nem származott.
Itt szeretnék visszatérni erre az UH-ra történő bemenős dologra. Én tényleg iszonyú sokat vártam már ott, és naná, hogy én is mindig ideges vagyok miatta. Azt figyeltem meg, hogy úgy működik, hogy 1 doktornő van, aki a 2 laborban felváltva dolgozik. Ui. a két laborban két különböző készülék van. Az 1.-ben csinálják a genetikai UH-kat, a 2.-ben pedig az összes többit. Tehát kijön az asszisztensnő az 1. laborból, és összeszedi a genetikai UH-ra érkezők kiskönyvét. Őket szépen sorban behívják. Utána újra kijön az asszisztensnő, és megkérdezi, jött-e még valaki közben genetikai UH-ra. Ha igen, őt is behívják. Utána a doktornő átmegy a 2. laborba, és sorban behívnak mindenkit, aki nem genetikai UH-ra jött. Közben az 1.-es UH üresen áll, vagy esetleg egyes az UH kezeléséhez is értő orvosok addig a saját pácienseiket vizsgálják ott. Kávéfőzőt viszont még soha nem láttam benn.
BMárti