Szia Pocok!
Ami a tornát illeti: tudományosan megalapozott információ nem áll mögötte, csak gyakorlati tapasztalat. Örökmozgó típus vagyok, ígyhát már a terhestorna-eltiltás is borzasztóan megviselt, így mindent csináltam, amint esélyt láttam rá, hogy szabad. Gondosan nem kérdeztem meg, mert a dokik biztosan jobban aggódtak volna, mint én.
Azért pl a félmaratont nem futottam le szeptember elején a május végén született babám mellett
Szóval, ugyan nekem hüvelyi szülésem volt, becsületes gátmetszéssel, de már a kórházban tornáztam. Hasizomgyakorlatot csak mérsékelten persze. Csaszi után vsz tovább kibírtam volna nélküle. De ha óvatos erõsítés kicsit sem fáj a hegvonalban akkor nincs miért aggódni.
Ami az ugrálást illeti. 10km lefutása (vasárnap) a tejtzermelésnek meg sem kottyant, csak kicsit jobban kell figyelni a gyakoribb szopizásra, és a folyadékpótlásra, elõbbire 1-2 napig, utóbbira csak a sportolás közvetlen környékén.
A mellizomgyakorlatok áll. (kolleganõm mondta, aki lelkesen utána nézett) segítik a tejbelövellést, bár gondolom ezen régen túl vagy, a többiek itt a neten aggódtak a mellgyulladás miatt. Mérsékelt mennyiségben szerintem nem árthat.
Amit saját tapasztalatból vettem észre, hogy csomósodás nélkül fájni kezd a "keblem", ha úgy sportolok, (futok, biciklizem, barlangászom), hogy nincs kellõen alátámasztva. Ha a melltartó vagy top nem elég akkor esetleg kézzel alátámasztva. Ez lehet akár mellgyuszi kezdete, de odafigyeléssel a szopizásra nekem még nem fajult el. A futószezon múltával tapasztalatokat gyûjtök aerobikozás-szoptatás kapcsolatáról. Egyelõre még nincs. Sajnos az ugra-bugra sportokat szeretem.
Zsommimama!
Örülök, hogy nem vagyok egyedül. A Te leírásod jelent meg a legutóbbi Kismamában?
Mikor született a legifjabb babád?
Snoopy