Hahó!
Reni, egy cipőben járunk...: átestem egy újabb mellgyulladáson... Most megfogadtam, hogy inkább fejek, amikor csak lehetőségem van rá szoptatások után. És átállok arra, hogy nem csak bölcsőtartásban szoptatok. A gyermekágyon mi sem kaptunk sok segítséget szopi-ügyben (sem). Ott hónaljtartással kezdtük a császáros heg miatt. Itthon viszont kényelmesebb a bölcsőtartás, illetve mikor begyulladt a mellem én is kipróbáltam úgy, hogy Botit hanyatt fektettem, én meg négykézláb felett görnyedtem... Több mint egy órán át így szoptattam... Kegyetlen volt...
Boti is gyakran eszik, kb. 2 óránként. Éjjel szerencsére nem.
És a ciciextázis nálunk is megvan!
Ja, és persze, hogy a babáink sem mindig egyformán esznek. Ahogy mi sem. Boti is van úgy, hogy 5 perc után elalszik cicin, de előfordult már nem egyszer, hogy egy órán át is szopizott. A két szopi alatt fogalmam sincs mennyit evett, azaz nem tudom, hogy mennyiségben van-e különbség, mert már rég nem mérem. A védőnőhöz megyünk el kéthetente, ő akor mindig leméri a súlyát és a hosszát is.
Ami újdonság, hogy pár napja lefekvés előtt hosszabban szopizik és kicsit hisztisebb is. Illetve van úgy, hogy nagyon rázendít és alig akarja abbahagyni... De ez csak az esti szopinál van így... Arra gondoltam, hogy olyankor már biztosan érzi, hogy mindenki megy aludni, csend lesz, nem lát minket, mert sötét van a szobában stb. Egyik este több mint egy órát énekelve etettem, mert csak úgy volt hajlandó szájába venni a cicit, de akkor is csak fél percekre, aztán kiköpte és sírt. Ez a kettő felváltva ment, én meg szakadatlanul énekeltem neki... Húúúú! Hát nem semmi volt...
De olyan édes, amikor nevet!
Egyik éjjel köhögni kezdett, gondolom félrenyelt. Mint az őrültek, úgy ugrottunk mindketten az ágyához (apa a nappaliból, mert kint alszik Boti "hangos alvása" miatt
), és a kislámpa fényénél, mikor meglátott mindkettőnket hatalmas vigyorgásba kezdett. Hát olyan édes volt, látszott rajta, hogy örül nekünk... Ezek annyira szép pillanatok!