Sziasztok lányok!
Annyit írtok, hogy nem lehet gyözni az olvasását! Föleg úgy nem, ha egész nap nincs az ember gépközelben...
Pár témát nem hagyhatok szó nélkül:
1. a sterilizáló az egyik legfelesleges találmány (egyszer-egyszer kiföztem a cuccost, de zömmel alapos forróvizes öblítés a nyerö részemröl)
2. a légzésfigyelö sem feltétlen szükséges, hacsak nem korababáról van szó (nekem is csak nála volt kölcsönbe Avent, gyári érzékenységen és sose volt téves vagy egyáltalán bármilyen riasztás)
3. Ircsi a második babának milyen szép kis zacskófeje van. Gondolom természetes úton érkezett... Az enyémeknek is ilyen volt a buksija.
Regöé volt a legérdekesebb, mert neki a legtöbb agykoponyacsont egymástól függetlenül elmozdult és attól függöen, hogy hogy feküdt, volt még spjlere is a fején, némelyik jobban kiállt, amelyik oldalán feküdt lapos volt, a másik meg dudoros...
4. Barbcsi átérzem a helyzeted a vizsgákkal kapcsolatban. Én is terhesen vizsgáztam az utolsó félévben, csináltam a diplomamunkámat (mikrobiológiai laborban dolgoztam, a szomszédom nagyon durva gombaspórákkal kísérletezett, a labor nagy része az antrax-szal foglalkozott, nekem meg a fekális bacik jelentették a területemet) és védtem meg azt, majd kezdtem utolsó naposan a mikrobiológia molekuláris biológia szakán a doktorimba... Mozgalmas idöszak volt. Életemben nem voltam annyit beteg, mint a szülés után a laborban...
5. Lehet, hogy nekem is el kéne egy tortán gondolkozni. Májusban lesz a 10 éves házassági évfordulónk, eddig a párom sose ünnepelte, pedig nekem sokat jelentett volna. Majd megülöm önmagammal és eszek egy csinos tortát...
6. Lagzink nekünk is igen szük körü volt. A polgárira utcai ruhában mentünk tanu nélkül kettesben. Ez mondjuk a véletlen müve volt, hogy így alakult, ennyire spontánra, de valahogy vicces is volt. A lagzink otthon volt igen szük körben. Viseletben ünnepeltünk amolyan parasztlakodalmat élö népzenével és táncosokkal, igazi magyar konyhával kertben a nyári konyhán fözve jó szakács család segedelmével. Nagy élmény volt, azóta így is zajlanak a keresztelök is.
A beszerzendök toplistája szerintem nagyon egyén függö, de tény, hogy vannak nagyon felesleges tételek is közötte. Nekem az elején - lévén egy szobakonyhánk volt - állványos kádam volt, de ideköltözésünk óta állvány nem kellett többet. Betettem a nagykádba a kiskádat aztán mellétérdeltem és kész, késöbb meg a kiskádat se használtam, hanem a nagykádba csak kevés vizet engedve fürdettem. Mellszívóm nekem Medela van, az egy svájci gyártmány. Volt elektromos is, de az nekem nem jött be, a kézi egész jó, de az Avent nekem is úgy tünik, hogy kellemesebb. Nekem csak tejszaporításra kellett a legelején ill. az elsö babával, amikor a laborban voltam lefejni. Szerencsére minden babámat tudtam szoptatni, s minél többedik, annál tovább. Eninél még nagyon megszenvedtem, mert rettenetesen fájt a szoptatás. A csajok teljes vákuummal dolgoznak, míg a fiúcskák érzékien szívnak. A lányoknál az ember homloka is behorpad, felállhatsz és a gyerek nem esik le a ciciröl olyan erösen szív. Majdnem feszítövassal kellett leválasztani minden egyes alkalommal a lányaimat...
Pólya mifelénk nem szokás. Hazahozni a hordozóban kell, a kocsiba bekötve. Mérlegem sose volt, sose mérickéltem. Az embernek azért van valamennyi anyai ösztöne, hogy feltünjön a dede jóléte. Sok fiatal elsö babás ezen készül ki: mér, aggódik, van-e elég teje, stb. Ha a baba éhes, jelezni fogja. Enit pl. szó szerint éjjel-nappal szoptattam, nem a klasszikus könyvekben írt módszerrel, vagyis két óránként oldalanként 10-15 perc, hanem talán fordítva: két óránként 10 perc szünet. Rengeteget ivott és rengeteget pisilt ill. kakilt, de sose volt neki elég, folyton sírt és hozzá kellett etetnem. Éjszakánként másfél litert ivott meg! Korán kezdett el enni, abból is sokat, jól fejlödött és gyorsan tanult mindent (10 hónaposan úgy menetelt, mint más másfél-két éves csemetéje). Imi a másik véglet volt: nem ivott ennyit, de imádta a pocakját, nagy kajás volt, de sokkal nyugisabb is. Szóval ahány gyerek, annyi féle szopási tapasztalat, evési és fejlödési gyorsaság, ezzel én nem is bíbelödöm.
A ruháknak a pelenkázókomód lett a megoldás. Eninél az ágyon pelenkáztam a pelenkázólapon, mert más el se fért volna.
Ha sok hely van, a szekrény jobb talán hosszútávra.
Cumija egyik gyerekemnek sem volt. Döncivel próbálkoztak a kórházban 4 hétig és nem kellett neki sem. Szerintem elég volt nekik a cici...
Még valami: nálunk sose volt aktuális a böfiztetés, az valahogy magától is ment és nem volt visszaköpési gond se soha egyik gyereknél sem. Ami egyszer bement, onnan többet már azon a bizonyos felsö nyíláson már nem távozott...
Zokni és kiscipö nekünk nem jött sose be. hacsak nem harisnyára ráhúzva. Nem telik bele pár perc és meztelen a baba talpa...
Az 56-os méret születési hossz függvényében vagy azonnal kicsi, vagy max. 4 hétig jó.
Hintöport se használtam soha. Kamilla helyett nálunk a körömvirág alkoholos oldata használatos pl. a köldökcsonk és társai ápolására.
A popsira sudocreme, bepanthen és társai.
K-vitamint kétszer kapnak a gyerekorvostól, d-vitamint a gyerekorvos írja fel és ált. egy éves korig szokták adni nálunk a fluorral dúsított változatát, csak utána a sima vitamint. Nálunk még aktuális volt a vas adása, mert Dönci elég sárga és vérszegény volt.
Tápszer mindig volt itthon végszükség esetére, biztonságot ad. Mifelénk még a gyógyhatásúakat is lehet a dm-ben kapni (sinlac és társai).
Ami még eszembe jut, az a pelenkázóvödör, de abból is a legegyszerübb kivitelezésü, vagyis egy hétköznapi jól záró vödör fedéllel.
Na hát ennyit az én tapasztalataimból.
Évi az ekg-ra végülis nem mentem el. Képtelen voltam reggel fél nyolcra odamenni éh gyomorra úgy, hogy a gyerekeim még nincsenek is ellátva. A párom sose kel fel velünk, neki mindenhez több idö kell...