Jo reggelt!
A furdes velemenyem szerint sem gond, ha neha kimarad, de en reggebben mar kifejtettem, hogy anno a kinti doki javaslatara Kristofot is csak ket naponta furdettem teljesen kb harom honapos koraig. Erikkel is ezt kezdtem el, a koszmos korszakban furdettem naponta, hogy megmossam a hajat, de most ismet visszatertem a ket naposra, mert a bore elkezdett szaradni.
Sot, en sokszor nem is estenkent furdetek, hanem delutan, mert ugye Feri minden masodik heten csak este 8-9 korul er haza, ilyenkor eselyem sincs egyedul lefurdetni mind a ket kolykot es el is altatni oket. Kristof melle nem merem betenni a kadba, mert o tulkeppen folyamatosan jarkal, on- es kozveszelyes furdes kozben. Kulon-kulon meg nem megy egyedul, mert ha Kristofot berangatom magunkhoz a furdoszobaba (egyedul nem hagyom addig) es elkezdem Eriket furdetni, akkor o vegigorditja az egeszet, merthogy furdeni akar. Forditva sem jo, mert furdes utan mindketto egybol kajat ker, szoval lenne jo nagy siras.
Emiatt szoktam Eriket paros heteken napkozben furdetni, akkor meg Kristof nem vagyik a furdesre, nyugodtan vegignezi az egeszet.
Ah, bonyolult dolgok ezek, neha mar osszezavarodok a sok szervezestol.
Nori!
En bevallom, hogy utalok jatszoterre menni. Epp az ilyen mentalitas miatt, amirol beszamoltal.
Tudom, minden gyerek egy csoda es szeretni kell oket, de bennem idonkent nagyon felmegy a pumpa, ugyanis iszonyat sok irigy es onzo gyerek van, sajnos. Hihetetlen, hogy mar ilyen fiatalon bennuk van.
Hasonlo elmenyeim mar nekunk is voltak, Kristof szeret csuzdazni, egyszer azonban egy idore elment tole a kedve. Mar x ideje vartuk, hogy sorra keruljunk egy testverpar utan, akik kb 20 mpkent csusztak es baromira nem engedtek be Kristofot, hiaba kertem. Az anyjuk is ott volt, o nem is szolt nekik. Nah, egyszer a kisrac zugott egyet, keson ert oda, en meg felkuldtem a fiamat, hogy csusszon. A hulye kolyok meg odarohant moge, es teljes erobol elkezdett orditani ra, hogy ne tartsa fel ot es menjen vissza. Kristof meg ettol ugy megijedt, hogy valoban nem mert tovabb menni a lepcson, le kellett szednem es egy ideig kerulte is a csuszdat. Anyuka annyit nem mondott a gyerekenek, hogy irgumburgum.
Masik eset: Kristof meg erosen totyogo volt, setaltunk a park szelen, az ovoda elott. A parkba belogoan egy kocsi parkolt (hozzateszem, hogy oda nem szabad bejonni autoval, de a kenyelmesebb szulok nem szeretnek 50 metert gyalogolni, inkabb behajtanak a parkos reszre, hogy kozvetlenul az ajto ele allhassanak).
Kristof kb ot meterre totyogott el a hoban az auto mellett, nem is fele, csak mellette, az ovibol eppen akkor rongyolt ki anyuka a gyerekkel. A kb ot eves kisrac meg odarohan Kristof es az auto koze es torkaszakadtabol uvolteni kezd, hogy "Hozza ne erj az autonkhoz, Teeeeee!"
Hat, mi Kristof mogott voltunk ot meterrel, de en csak pislogtam, majd szetvetett az ideg (epp terhes voltam, ettol kevesebb is eleg volt ahhoz, hogy felhuzzam magam), Feri szolt ram, hogy hagyjam, az csak egy gyerek, meg kicsi.
Aham, kicsi.
De ne mondjatok nekem, hogy ha par evesen ennyi agresszio, duh es irigyseg van benne, meg ratartisag (es nem o tehet rola, mert velemenyem az, hogy a gyerek a szulok tukorkepe, ugy csinal, ugy beszel, ahogyan tapasztalta), szoval ha mar most ilyenek, akkor ezt hipp-hopp ki fogjak noni. A lokukit. Szerintem nem...
Arrol mar nem is szolok, hogy Anyosomek mellett tok szupi jatszoter van, lekeritett, meg minden. Ket eve volt felujitva. Ennek ellenere 5-6 ora utan mar tele van szotyizo, cigizo suhancokkal. Es egy taskanyi cigicsikket ossze lehetne gyujteni a homokozoban...