Na, Kismami, micsoda elhatározás!
Akkor lassan elkezdheted a páros lábon ugrálást és a lépcsőzést...
Különben mindenki azt mondja, hogy a lányok hamarabb szeretnek kibújni, a fiúk meg inkább maradnának még. Szóval elég jó esélyekkel indulsz.
A hasad tényleg nagyon nagy, nem csodálom, hogy már szívesebben látnád Alinát idekint. Nekem sokkal kisebb, de már az öltözködés is fájdalmas...
Zsu, nagyon jó (lesz) a szoba! Imádom az antik pácos dolgokat. Nálunk a konyha olyan.
Pelenkázó táskánk nekünk sincs, szerintem nem is kell. Egy hátizsákba vagy nagyobb válltáskába tuti elfér egy pelenkázó alátét (eldobható is van már), pár pelus, popsitörlő, cumisüveg (ha kell), tetra pelenka, egy váltás ruha, zenélős vagy csörgős játék, cumi,... aztán szerintem más nem is nagyon kell.
Mi ágyneműt sem vettünk, csak hálózsákot. Abból van több is, mert örököltünk is, és azt nem tudja lerúgni magáról. Ha pedig hűvösebb van, majd betakarom valami kispléddel vagy babatakaróval még. Olyanból is van pár, hogy legyen nálunk mindig, ha elmegyünk valahova.
Mayday, jó ötlet volt a DVD!
Kriszta, ma már ott tartottam, hogy írok Neked egy sms-t. Azt hittem, be kellett feküdnöd! Örülök, hogy minden rendben!
Csöpplány, hogy Neked mennyi eszed van!
Itt izgulok, hogyan fogjuk megtalálni, aztán ott ül a portás...
Pepitanna, képet úgy töltünk fel, hogy a saját e-mail címünkről küldünk levelet, amihez csatoltuk a képe(ke)t. Ha megnyitsz egy levelet, ott vannak kicsiben a képek, és csak rá kell kattintani, hogy kinagyítsa. Legalábbis én így csinálom. De a táblázathoz még mindig nem tudtam megnézni a képeket. Szerintem ahhoz hiányzik valami program a gépünkről.
Biztos sokat jelent Panninak, hogy ennyit foglalkozol vele. Ez tényleg visszahozhatatlan időszak az ő életében. Sosem lesz már egyke.
De reméljük, ez nem is fogja zavarni! Én imádtam, hogy sokan vagyunk testvérek. Egy hátránya van, képtelen lennék a mai napig egyedül lenni.
Sosem bírtam a magányt. Hát, ez legyen a legnagyobb gondom!