Elmentem ma uh-ra mégis, és a hír, hogy sajnos elvesztettük a harcot.
Egyszemke nincs többé. Nem hogy szívhang, de már embrió sem és szikhólyag sem látszik: üres a petezsák.
Egyrészt fel voltam rá készülve, másrészt pedig - lehet, hogy fura amit írok - de a szomorúság mellett meg is megkönnyebbültem. Az elmúlt hónap eseményeire sem lelkileg, sem sehogy nem voltam felkészülve, semmilyen hírt, véleményt, megjegyzést nem tudtam megfelelően kezelni, minden ijesztgetésre megijedtem és sajnos sokmindent horrornak éltem meg. Most sok mindent át kell értékelnem és gondolnom, úgyhogy elvonulok, csendben leszek.
puszi mindenkinek és a drukkokat köszönöm
drukkolok nagyon az akciózóknak és mindenkinek minden jót kívánok
Nyami-nyami!
igaz nem is híztam.
