Sziasztok!
Apa levitte a gyerkőcöket sétálni, végre van pár percem.
Üdvözlöm az újakat köztünk!
Adrienn! Gratulálok! Gondoltam rátok 15-én. Kíváncsian várjuk a beszámolót!
Kattkat! A rokonok fokhagymaszaga kikergette Domonkost is? Izgulok értetek! Remélem minden rendben, és már rég babázol!
Szonja! A hasfájás hogy alakul? Remélem azóta javult a helyzet. Amikor annyira sok tejed lett, nem gondoltál rá, hogy esetleg tejadó anyuka legyél?
Kata35! Neked sincs sok hátra már. Sok szerencsét és könnyű szülést neked is! Ki tudja, sikerül-e addig még idetévednem...
Tillidian! Hogy alakul a tejcsi? Remélem bírjátok még!
Teszti, Twist, Kata? Hogy vagytok? Azért, ha akad egy kis időtök ti is számoljatok be néha, hogy alakulnak a napjaitok!
Mi jól vagyunk, bár a helyzet elég változékony. Hol elég a tejcsi, hol, kevésbé. Volt, hogy nem is volt mérhető mennyiség, elmentem szoptatási tanácsadóhoz, aki nem sok újat mondott. Aztán valahogy jobb lett a helyzet. Inkább már nem is nagyon mérem. Egyre inkább úgy érzem, nagyrészt az én hozzáállásomon, lelkiállapotomon és kimerültségemen múlik, hogy épp mennyit sikerül ennie. Persze mindig van valami, én pedig a legelső jelnél pánikolok, hogy kevés a tej. Mostanában sokszor nem fogadja el a cicit, hol a menstruációm miatt, most pedig szerintem, a hagyma zavarja, amit tegnap ettem. Mondjuk sok nincs, (40-70 között mérek, amikor mérem néha), de úgy tűnik, általában elég neki ez is. Már kb 1 kg-ot hízott a 8 hét alatt. Igaz sokszor is eszik 1,5-2-2,5 óránként, ami azért éjszaka már nagyon kimerítő. Jó lenne néha legalább 3-4 órát aludni egyhuzamban, sokszor összesen tudok annyit aludni. De legalább még megúsztuk a tápszert! Az is valami. Most be akarok szerezni egy elektromos mellszívót, hátha azzal tudom majd szaporítani a tejcsit. Szeretném, ha egyszer majd több is lenne, mint amennyi épp kell, akkor lennék csak igazán nyugodt.
A hasfájása viszont a gyógyszerekkel rendeződni látszik, inkább csak kaka előtt szenved pár órát. Igaz az csak 3-4 naponta sikerül laevolaccal. Ami ilyesztő viszont, hogy szegény szinte minden alkalommal félrenyeli a gyógyszert (szerintem a sűrű, szirupos állaga miatt). Ilyenkor akár 1 percig is nem vesz levegőt, rázni, ütögetni kell. Utána sokáig sípol meg köhög. Elég rémisztő tud lenni.
Amikor épp a hasa is rendben és tele a pocija, olyankor hatalmasakat tud mosolyogni, tündérien sikítozik és gagyarászik a forgó játékának, vagy nekünk. Nagyon édes. Bár max fél óra után elfárad, vagy elunja magát, és fel kell venni.
A nagyobbik kezdi megszokni a helyzetet (szegénykém), egyre jobban viseli, hogy szinte semmi időm nem marad rá. Azért próbálok vele is játszani amikor csak tudok. Állíólag 3-4 hónapos kor minden szempontból a fordulópont, már nagyon várjuk
Most már azért jön a jó idő, ha tudunk menni játszira is, akkor jobb lesz. Kint mindig nagyot alszik a pici
Vettünk testvérkocsit is, jövő héten érkezik, azzal majd többet tudunk sétálni is, mert a "nagyfiam" most hamar elfárad.
Hát így telnek a napjaink mostanában, hol sírósan, hol mosolygósan, de akárhogy is nagyon jó kétgyerekes szülőnek lenni. Pár hónap és tudnak együtt játszani, akkor azért minden egész más lesz, sokkal jobb lesz nekik is, és nekem is könnyebb.
Bocs, hogy megint ilyen hosszúra sikerült!
Vigyázzon mindenki magára! Olvaslak benneteket akkor is, amikor nem tudok írni.
Puszi: Bea