Ircsi!
Kellemetlen, de van azért elönye is, nem? Ha kijön a terhesség alatt, vagyis aktiválódik, akkor a babának is lesz egy minimális védettsége a legrosszabb ellen, mert ugye egy újszülöttnek nem nagyon hiányzik a herpeszfertözés... Legalábbis ezt mondta anno az anyám, ha jól emlékszem. Persze lehet, hogy valami már összekavarodott a fejemben, mert most éppen nem aktuális, hogy ezen törjem a fejem.
Évi neked jobbulást! Jó neked, hogy le tudsz dölni és valaki a kezedre dolgozik ennivaló tekintetében. Én is és a párom is romjainkban vagyunk, nagyon kiütött mindkettönket ez a takonykór. Nem adom meg magam, elhatároztam, hogy nem leszek beteg és elég jól bírom magam, de levegöt nem kapok sokat és ingerültebb is vagyok csóri kölykeimmel, mint szoktam. Pedig ök is hörögnek, remélem nem lesz semmi komolyabb. A legapróbb bosszant a legtöbbet, mert most ebben a korban van. Egyszerüen idegölö, mert egy perc nyugtot se hagy se nappal, se éjszaka. Éjszaka hajnali fél háromkor mindig rátör a társaságra vágyás és elindul megkeresni. Amióta szenvedek a náthával, nem kísérem vissz az ágyába, következésképpen onnantól senki sem alszik, mert ö pörög, mint a grillcsirke és állandóan össze kell valahonnan szedni, nehogy leessen vagy pedig pörgés közben annyiszor szájbarúg, vagy rádobja azt a jófajta páncélozott fejét a tiédre, hogy az égen látható csillagokat a sajátjaidtól nem is látod. Aztám legkésöbb fél hétkor véglegesen útnak indul, irány a takarmánykeresés. Jön-megy, morzsál, hozza az üres poharat, hozza a teli poharat és a többi. Amíg a wc-n ülsz, addig adagolja neked, késöbb pedig csak úgy a wc-nek tovább a papírt, míg az egész rolni be lesz áztatva, vagy alternatív megoldásként kipakolja a fürdöszobai fiókokat. Amíg azt te rendbeteszed, nyomul a konyhában még egy kört. Ott is kirámol, lehetöleg gyors eredményt akar elérni, vagyis az ömlesztett teát kiönti a földre - most éppen dühös valamiért és megdobált a lego figuráival -, kiszedi a mosogatógépbe való tablettákat a dobozából, kiönt valamit, ledob valamit és a többi. Amíg habzó szájjal azt a káoszt rakod rendben, kipakolja a vasalnivalót, kiszedi a papírszemetet a kukából és mint aki jól végezte a dolgát, elindul a cipöspolc és a ruhásszekrény felé és mindent kipakol, amit egy pár pillanat alatt el lehet érni. Most éppen kiöntötte a 100 db-os fagyöngy készletet és nagyon boldog. Én is, mert ezt is napokig mazsolázom a lakás különbözö pontjairól, mire mind be lesz gyüjtve...
Ha a többiek itthon vannak, akkor mindezen tevékenységek után nekiáll az ö bosszantásuknak. Szóval nem unalmas az életem...
Eddig mindegyik végigment ezen a fázison. Regönek pl. a fizikai kísérletek jöttek be nagyon. Elöször ledobott egy üvegpoharat, megvárta, míg a takarítással végzek, majd ledobta a következöt és így tovább háromig. Iminek a rajz volt a kedvence, a tapéta azóta is mintás abban a magasságban, ahol az alkotói láz rátört. Eninek a technika volt a mindene, bármit képes volt ki- ill. bekapcsolni a legalkalmatlanabb pillanatban. A párom gépe körül polcokból és hangszórokból barrikádot építettünk, de ez is csak pár napig volt megoldás, míg rá nem jött a rendszer gyenge pontjára. Ha kapcsolgatni nem tudott, hát kiszedte az összes cd-t... Regönek még a kulcsok voltak ebben a korban a mindenei. Bárhol, bárkinek és bárminek a kulcsait begyüjtötte és minden zárba gyömöszölt belölük párat, de zömmel nem rémlett neki, hogy honnan hozta el öket, így néha nagyon érdekes helyzet alakult ki. Döncinek meg a zabálás a mindene ill. tárgyak beáztatása. Ezt is túl fogjuk élni, ahogy Imi akcióját is túléltük anélkül, hogy leégett volna a lakás. Sose hagyok semmit a fözölapokon elvböl, csak akkor egyszer, de akkor is fedö volt rajta és 5x néztem meg indulás elött, hogy nem maradt-e semmi se bekapcsolva. Mivel a páromra még várni kellett, nem indultunk el azonnal, de nekem nem rémlik, hogy Imi visszament volna a lakásba érte, mindenesetre mire hazajöttünk, vágni lehetett a füstöt a lakásban, mert csak visszasurranhatott és pechünkre pont azt a fözölapot kapcsolta be maximumra, amin az edény volt. Ez egy teflonedény volt, benne maradék olajjal. Ez a fedö miatt nem tudott kigyulladni, de így is szép hömérsékletre tett szert. Akkor is éppen terhes voltam és tél volt, itt vacogtunk egész éjjel a nyitott ablakok mellett, mert annyira megszívta a lakás magát a szaggal. Az interneten azt is kinyomoztuk, hogy milyen jellegü lehetett az égéstermék, vagyis a gázkeverék. Nos a teflon egy bizonyos höfok felett szétesik nem túl egészséges alkotóelemeire, így pl. a világháborúban mustárgáz néven futott cucc is elöáll belöle. Jól meg is nyugodtam töle.
Éljenek a gyerekek! Imádom öket, csak nagy baj ne legyen a tevékenységükböl!
Na mentem vasalni, mert ennek sose lesz különben vége az én tempómmal.
Tegnap este levezetö gyakorlatnak sajtos pogit sütöttem a gyerekekkel.
Az AFP-témához meg annyit, hogy nálunk nem csinálják, mert nem megbízható az eredmény, viszont megbízható kismamariogató.
Barbi