Sziasztok!
Nikcsi! Én nem ismerem dr. Mohamed Murshed-et, de az tuti, hogy az én orvosomat nem így hívják.
Jársz tornára? Szuper! Mesélj róla! Mikor van, és milyen?
Citromot vittem, igen. Anno Lacikával mindkétszer elfelejtettem, úgyhogy tapasztalatból állíthatom, sokat nem javít a trutymón a citromozás.
Bár most jobban viseltem, talán mert velem voltak a fiúk, és nem értem rá sajnálni magamat, meg a rosszullétemmel foglalkozni. Csak a második vérvétel után dőltem ki, mire hazaértünk, olyan fejgörcsöm lett, hogy egész délután fel se bírtam kelni.
Már az ágy szélére való kiüléstől elszédültem. Még jó, hogy Laci kivett egy nap szabit, hogy elkísérjen, és vigyázzon Lacikára. Az utóbbi ugyan nem sikerült neki, mert a második vérvételkor simán utánamszökött a gyerkőc
, de legalább hazahozott, és délután volt, aki vigyázott a gyerekre, meg kísérgetett engem, ha fel kellett kelnem. Nem akarok pánikot kelteni, az első gyerekkel egyik terheléses cukor után se volt ilyen, csak a jó kis hányinger, és kész. Lehet, hogy most valami front, vagy a fáradtság is közrejátszott. Szerintem vigyél valami kaját, ha mégy, hogy amint túl vagy a második vérvételen, azonnal tudj enni legalább pár falatot. Nekem az talán jót tett volna, de nem vettem komolyan, hogy iszonyúan éhes vagyok, és úgy voltam vele, hogy hazáig már kibírom.
Zsófi! Naná, hogy amikor babát vár az ember, különösen elérzékenyül egy-egy szüléstörténettől.
Viki! Ha látásból mindkettőt ismered, akkor persze tuti ketten is vannak, pláne, ha dr. Mourshed akcentussal beszél, mert Dr. Mousa Moustafa egyáltalán nem.
BMárti