Sziasztok! Gondoltam ma reggel van egy kis időm,nekiülök visszaolvasni,de nem írtatok túl sokat,már nem pörögtök Ti sem annyira,mint régen.
Monic,ez a telefon nem nagyon akart összejönni,úgy túlbonyolítottuk,hogy aktualitását is vesztette. Semmi baj,én hála Istennek már jól vagyok és túl vagyok azon a sok-sok borzalmon,amit el akartam mesélni.(Remélem,nem kiabálom el a dolgot...)Dancikának jobbulást,nagyon szép a kicsi fiad!!!!!!!
Dita,hihetetlen,hogy a finisben vagy,még csak most tetted fel a tűzijátékos örömüzeneted... Kár,hogy vettél fejőt,én szívesen odaadtam volna,bizti lett volna a pénznek máshol is helye. Miló-lak gyönyörű!!!
Kicsi betegek(igazi nagyfiúk)!!!!!,JOBBULÁST!!!!!!!!!Úgy szeretem a fotóikat nézni,ahogy Évi csemetéit és a csini csajokat(olyan szépek!!!!!)
Levike mekkora már? Lassan behozza Olcsát,jókat mosolygok a képein,igazi vasgyúró.
Kismamik,vigyázzatok Magatokra,kicsit irigyellek Titeket,hogy nemsokára átélitek azt a csodát,amikor egy kis síró,dundi csomag megérkezik.Ezek voltak az életem legszebb pillanatai!
Mi tegnap voltunk 5 hónaposak,Lóci tündéri nagyfiú,18.-án volt a keresztelője.Nagyon-nagyon szeretjük(a lányok is) és ha tanácsolhatok valamit,ne sürgessétek annyira a tesókat,legyen a
végére,"öreg"korotokra is egy csecsemő,hihetetlenül más érzés...
Minden pillanatát élvezem és tudatosan próbálom megélni. Nem parázok,(a lányoknál totál paramami voltam),szóval egyszerűsödtek bennem a dolgok. (De az is lehet,hogy sok mindent megváltoztatott bennem a szülést követő horroridőszak. Ha az ember közel van a tragédiához,bizony kicsit átalakul az értékrendje.)
Sajnos vagy szerencsére már visszamentem "dolgozni",de ez a mennyiségű fellépés még bírható.Nyolc hónap kihagyás után így is magyarázkodni kell,hogy igen,még vagyunk,nem hagytuk abba a pályánkat.
Szóval,ennyi röviden,Mindenkinek puszi és a legjobbakat!!!!!!