Sziasztok!
Előkerültem.
Szerdán nagyon sz-rul voltam és pont egész nap dolgoznom kellett.
Alig bírtam menni sokszor. A sajtos melegszendvicsre gyanakszom, állítólag a tejterméket mellőzni kell. Azt is........
Ma megkaptam a gyógyszereket, húúúúúúúú, az árgyélusát!
Az egyik egy tasakban van, granulátum, a nyelvre kell önteni és inni sokat. De aaaaaaaaaannyiiiiiii, hogy kb. 5-6-szor kell a nyelvemre önteni. Tavaly naponta 2x2-t kellett ebből, de most nem tabletta, hanem ez a granu, és csak egyszer......de már annyira vártam, hogy belémkerüljön a gyógyszer, mert az segít.
Tegnap délelőtt nem értettem, mi van velem, mintha a halált érezném.
Nem bírtam eldönteni, mi ez, értem jön-e, féltem, egyedül voltam, és a hülye idő miatt még a szívem is pörgött nagyon.
Mikor dolgozni mentem, már elmúlt a heves szívdobogás.
Aztán láttam, hogy a takarítónő mintha sírna, vagy sírt volna........
Megkérdeztem, mi a baj........
Kismamák ne olvassák tovább!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
A lánya ikerterhes volt, 6 hónapra megszült már vagy 2 hónapja.
Az egyik baba 60, a másik 80 dkg-os lett.
Azt mondta a takarítónő, hogy nagy baj van, nem tud rajt segíteni senki.........a kisebbiknek leállt a szíve, légzése, órái vannak vissza.
A férjem mondta az előbb, mikor hazaszaladt a gyógyszeremmel, hogy feketében volt..........
A kicsiknek tüdőlebenyük sem volt, ezt mondták.
A "nagyobb" már 1 kg körül van, szopizik is.
De hozzátartozik a dologhoz, hogy 2 éve is lombikos ikerterhes volt az anyuka és elmentek az 5. hónapban mindketten, meg kellett szülnie őket. Szerencsétlent veri nagyon az Isten.
Lánykák, ma elutazunk a nővéremékhez, ma pocit simogatok végre! A kis 6 hónapos unokaöcsit vagy hugit.
Holnap jövünk haza, ha Isten is úgy akarja.
Tegnap nagyon belemart a fájdalom a hasamba az idegességtől.
Egy taknyosorrú sz.rházi gyerek miatt.
Már teljesen kiakasztott szept. 1 óta, de betelt a pohár, mikor az elsős társát bezárta a wc-be........
Elkértem az ellenőrzőt, nem adta oda, elvettem. Mondogalódott. Leckéjét eltette, hogy nem írja, visszapofázott, és az egyik társa hallotta, amint azt mondta: ge.i Zsuzsa...........na?!
És nem vághattam pofán. Már amilyen hangnemet megengedett velem szemben az elsősök előtt.......legszívesebben fölpofoztam volna, de amilyen dilis volt, tuti, belémrúgott volna.
3. osztályos!
Aztán mondtam, oké, akkor vagy előveszed a házit, vagy iroda, igazgató, gyere!
Meg sem moccant. 3-ig számolok, gyere! Semmi reakció, csak a motyogás az orra alatt. Aztán akkor már elmondtam gyáva nyúlnak, hogy most legyen nagyfiú, ne azzal, hogy visszapofázik, hanem ilyenkor merje felvállalni, mit csinált!
Semmi reakció.........odamentem, elővettem a könyveit, de szívesen hozzávágtam volna, miután engem a szájára vett........
De higgadt maradtam-látszólag, bennem meg forrt az ideg, éreztem, hogy remeg a kezem is, a hangom is majdnem elcsuklott.
Ez a tehetetlen düh.........emiatt vagyok beteg, mert ezek mindennapos dolgok.
Meg kísértem őket a buszra, ott álltam az úttest közepén, az egyik elfutott, hogy szökik.........anyád!
Ott ordítottam az utcán, hogy itt pofozlak fel a nyílt utcán, ha nem jössz ide, te szerencsétlen, itt állok az úton!!!!!!!
Nem éri meg, hogy miattad üssön el az autó!
Szóval......ja, előbbinek fél oldalas beírást adtam, remélem, otthon megkapta a beosztást.
vagy én kapom meg ma anyucijától..........A 17:5-ból a 17-be tartozik.
Megyek, mert lesz egy órám velük!!!!!!!!!!
Jön még kutyára kamion!
Háááááááát, nem voltam ma valami szívderítő ezzel a hozzászólással. Bocs.
Ha nem érdekel benneteket, guruljatok tovább nyugodtan, úgysem tudom meg.
EHCS!!!!!!!!!! Kirázlak a bugyidból, ha a gondolat is megfordul a csepp agyadban mégegyszer, hogy abbahagyod, világos?!
Nyúl vagy folytatni?!
Ez volt a Csernus-féle, lefordítom emberibbre: Ne menj el, maradj, légyszi!
Szép napot mindenkinek!
Nekem is!