helló mamik,
csak gyorsan bejelentkezek, hogy bölcsis beszoktatás van. az első hét jól sikerült, de jött a hétvége. szegény danesz mindent elfelejtett, így most a hétfő nagyon kemény volt. ő sokáig sírt, én meg kint hallgatóztam és közdöttem, hogy ne bőgjem el magamat. aztán szerdán, csütörtökön már jó volt. mosolyogva jött ki alvás után, alig tudtam a kocsihoz irányítani, mert szerintem még maradt volna. ma apjával ketten vittük, és már csal 1 perc sírás volt reggel. amúgy szerencsénk van, mert nagyon jó gondozója van, igazi tyúkanyó. vigasztalja, szeretgeti, cipeli (ez miatt szívunk is, mert állandóan a kezünkbe akar lenni estefelé lent a játszótéren), szóval igazán nem lehet panasz rá. a kaják is jók, olyanokat kapnak, amiket én eddig nem főztem. kicsit tartottam, hogy majd nem eszi meg őket, de tegnap 3 merőkanál
zöldbabfőzeléket betolt és még 1 banánt ebédre. az alvás is már könnyebben megy. szóval jó lesz ez, bár már előre látom, hogy a hétfő megint szr lesz. de hosszútávon majd minden oké lesz.
ja, és ami vicces, most sokkal jobban eljátszik a játékaival itthon, mint eddig bármikor, és örömmel jön haza, szeret itthon lenni (eddig ez nem volt jellemző).
sajnos egyre jobban érezni, hogy jön az ősz, bár eddig csodálatos idő volt, de már egyre hamarabb sötétedik. én még 1 hét szabin vagyok, aztán kezdődik a meló teljes munkaidőben.
hát, lehet hogy nem kellett volna nálunk sem kihagyni ezt a babaúszást ahogy olvaslak titeket, mert spanyolo-ban pár nap után már egyáltalán nem tetszett neki a tenger, a víz, nem nagyon tudtuk bevinni. a szélén játszott, de ha egy hullám "kijött", menekült. sajnos ezt már nem tudjuk bepótolni (a babaúszást), de a fő probléma anno az volt, hogy nem volt a közelben uszoda, ahova vihettük volna. de majd nagyobb korában biztos vizicsirkévé válik, hiszen ott a balcsi, jövőre az 5 hetes bölcsi szünet alatt úgy is nagy részt ott leszünk.
a hajvágás nálunk is vicces, mert már aug. eleje óta próbáljuk levágni, de amikor megkérdezzük tőle, mindig csak "nem" és fejrázás a válasz. még nem vészesen hosszú, de jó lenne levágni, hogy a télre kicsit visszanőjjön.
amúgy rengeteget megy, felfedez, próbálja a szavakat utánozni, lelkesen nénizik és bácsizik, pohárból iszik. annyira jó látni, hogy ennyi mindenben fejlődik, sokszor meglep, hogy ezt is azt is tudja már.
szerencsére ahogy nézzük, a 2 nyelvet is jól érti, nem okoz neki problémát. hogy majd beszélni fogja-e? nem tudom. a szomszédokban is van több olyan házaspár, ahol az egyik társ nem magyar, és ott a gyerekek értik a másik nyelvet, de nem akarnak megszólalni.
nálunk az alvás régóta 1 már, de ami durva, hogy a héten elkezdte a 6.00-kor ébredést. bölcsibe alszik 1-2 órát és este 8kor fürdetjük, de még 9kor is mondja a magáét. azt hiszem az apja habitusú, mert nekem ennél több alvás szükséges.
edu, honnan is találtál el az én blogomra? sokszor eszembe jutsz, hogy miket írsz, hogy néha elged van, szeretnél tesót/még nem szeretnél, stb. annyira megértelek és egy percig se érezd magad szrul az érzéseid miatt, szerintem teljsen normális. és szimpi, hogy elmondod, nem csak a szépet.
rima, mizu a bölcsiben? elkezdtétek? costa del sol-on voltunk, én is imádom spanyolo-t, most voltam 6. alkalommal, de még mindig nem untam meg őket. (igaz mindig máshova megyünk.) hú, ha számolok, akkor elmondhatom, hogy már 10 hetet éltem spanyolo-ban
katavirág, szép a pocid, de neked mindig csak a pocid nő?
ráérsz még az ovival, keresd meg a legszimpibbet, és meglátod majd jó lesz Olinak is. néha nehéz ott hagyni a gyereket (a komoly 2 hetes tapasztalattal rendelkező bambi mondja)
, de annyi mindent tanul. igaz ők még nem játszanak a többiekkel, de annyi mindent látnak, hallanak, amit mi itthon nem tudunk nekik biztosítani. (nem szólva arról, hogy a házban nagyon panaszkodnak azok, akik most 3 évesen adják be a gyerekeiket az oviba, hogy nem bírnak a gyerekkel, akig tudják elvonszolni az oviig őket...lehet, hogy az már késő kezdésnek. ez csak az én véleményem, mert ellentmondásos vagyok magammal, mert jó lenne ha sokáig együtt lehetne lenni a gyerekkel itthon, de másrészt meg úgy gondolom, hogy kell mennie a közösségbe.)
amúgy meg én a szüléshez tudom hasonlítani ezt az elszakadást, hogy mesélnek róla, nem hiszed el, hogy annyira fáj, hogy annyira nehéz, csak amikor átéled. nem lehet elmesélni. én is azt hittem, hogy majd nem lesz vészes a részemről ez a bölcsi dolog, de most hétfőn nagyon nagyon rossz volt. de ez az élet.
kolyok, hajrá a lakáshoz, nagyon jól hangzik. a lakás is meg a környék is. azért jó, hogy találsz társaságot magadnak.
ne megyek, mert a lakás úgy néz ki, hogy szégyenletes. és dani mellett felmosni lehetetlen, de most egyedül vagyok itthon...
jó hétvégét!