2009.07.31 18:23
Szerző: tünci28
Sziasztok!
Délután írtam egy egészen nagy lélegzetűt, de nem sikerütl elküldeni.Aztán kicsit később már a szervert sem találta a böngésző..
Elkészültünk a szobával, egész nap pakoltam, sajnos az egyik ajtó megsérült a gardróbon,azért még egy párszor megsajdul a szívem ,amíg megszokom a látványt..
Itt van Anyu, kimentünk a temetőbe, szép szellőrózsacsokrot vitt..várt már egy meglepetés, valaki megelőzött.
Ahogy ránéztem tudtam ,hogy Bende volt, de alig akartam elhinni, hogy képes volt lebuszozni babakocsival, keresgélni a sírok között...és ami ott várt a pici síron..nem is lehet szavakkal elmondani, készítettem fényképeket, meg holnap is fogok és valamikor megmutatom, bár nem hiszem ,hogy ez holnap lesz.
nem is tudom elmondani, hogy ez mit jelent, hogy tényleg vagytok, akik gondoltok Violámra, hogy nem feljtjük el egymás Angyalkáit, amíg csak élünk...
Jönnek sorban az évfordulók és már biztosak lehetünk ,hogy halálunk után is lesz valaki, aki gyújt egy mécset, aki mond egy imát.
Kell egy kis idő most tőletek,adjátok meg nekem, sokminden miatt..
A párommal próbáltam tegnap megértetni,mi van most bennem, talán értette, talán nem.Megpróbálok most Nektek magyarázatot adni.
Fáradt vagyok végtelenül.Elfáradtam mindentől.Annyi kudarc, annyi bántás ért mostanában.Pihenni szeretnék, jobban lenni, de nem tudom honnan vegyek erőt, mert már mástól nem jöhet, ez belőlem kell fakadjon.
Sok kritika ért az elmúlt napokban.Új felhasználók írtak.Egyáltalán nem bántani akartak, igazán csak vígasztalni,tudom én jól.
Az önképem megingott.Azt mondják, jó lenne már, ha továb lépnék, nekem is akarni kell ,mostmár csak visszavetem magam, bele kell vágni...
Nagyon bánt, hogy ilyennek látnak, mert nem ezt éreztem.Nem azt gondoltam, hogy én vagyok a leggyengébb, azt hittem én vagyok az egyik legerősebb, legszilárdabb.Tévedtem volna?Nem tudom már.Mint oly sokmindenben, talán ebben sem látok tisztán.
Kritika ért, hogy tényleg miért vártunk egy évet.Hogy miért?Mert úgy érzem én voltam az egyetlen ,aki hallgatott az orvosára, aki nem mert kockázatott vállalni, akinek az orvosa, akkor is nemet mondott, amikor zokogtam...
Hogy most mért nem vágok bele???Tényleg azt gondolja bárki, hogy nem vágyom erre, hogy nem halok meg minden nappal, amit meddőn töltök?????????Hogy én nem vagyok elég bátor, hogy az örömtől sírjak, ne a bánattól?????
Most megint olyan nehéz szembesülni a saját kudarcommal, látva más sikerét.És most jól tudjátok jelenlegi Kisamák, hogy nem tőletek sajnálom a babát, hanem vérzik a szívem a kimondhatatlan ürességtől...Ebben valóban visszacsúsztam...
A topik körül látok majd néhány hetes különbséggel születő babákat, akiknek nagyon fogok örülni,de...hisz tudjátok..
Kérlek Benneteket használjátok a topikot, de nekem azt hiszem távol kell maradnom, nem örökké, nem állandóan, de a jelenleginél jobban.
Elfolyt minden erőm, minden kitartásom az elmúlt hetekben.
Nem készültem a sikertelenségre.Hónapokon át arra kondícionáltam a lelekem, hogy hamarosan kisbabát várok majd, akiért érdemes lesz megint felemelni a fejem.
Drága Barátaim azt hiszitek én nem számolgattam állandóan a hónapokat, a hónapokon belül a heteket, ennyi, vagy annyi idős lenne, ennyi vagy annyi hónap lenne közöttük,ekkor, vagy akkor szülnék.... most ennyim van, a számolgatás megint.
Tudom örülhetek sokmindennek, értékes dolgok vannak az életemben.De ígérjetek egy sivatagi vándornak aki szomjazik csodás palotát, vajon boldog lesz -e tőle, vagy könyörög egy korty vízért inkább??????????
Nem vagyok jól, elfáradtam.Mindenki előtt tartom magam, nem láthat túl a maszkon senki.
A topik sorsa kiszámíthatalan.Bár számítana mindenkinek annyit mint nekem, bár lenne olyan fontos!!!!!!!Mit számít egy vita, vagy véleménykülönbség, vagy sértés, vagy sértődés, ez mind nem számíthat igazán a topik életében...Mert szükségünk van egymásra.
Melcsike írta, a baj kovácsolt össze minket, s az öröm nem tud egyben tartani????
Írjatok, beszélgessetek, meséljetek boldogságról ,hétköznapi örömökről, bánatokról, mindenről...HISZEN EZ AZ ÉLET A KISBABÁNK HALÁLA UTÁN!!!
Kérlek használjátok a topikot..
Mindenkit szerettel ölelek, vigyázzatok magatokra...
Tünde