Kiemelt témák

Sziasztok!

Nagyon sok kórházról olvastam már itt, de az érdi születésházról még nem. Honlapukon elég szűkszavúan bánnak az információval, így szeretném felvenni olyan anyukákkal a kapcsolatot, akik itt szültek, vagy valamit tudnak róla. Köszi mindenkinek, várom hozzászólásaitok.

hjsz

Hjsz, menj el egy informacios estre, ott minden kerdesedre valaszt kapsz!

Kedves Névtelen!
Engem is érdekelne a hjsz által felvetett probléma, ugyanis van aki nem tud elmenni Érdre az infós estre, mert pl. messze lakik.

Kedves hjsz!
Én ott szültem, nagyon jók a tapasztalataim, de én is azt tanácsolom mindenkinek, hogy menjen el az info estre, mert - tapasztalatom szerint sajnos - a legtöbben csak azért szeretnének hallani erröl a témáról, hogy igazolják magukat és a saját döntésüket - mármint, hogy ők miért nem ott szültek.
Sok nőnek az a jó. ha nem ott szül, de azt nagyon sajnálom, hogy csak nagyon kevesen döntenek azután, hogy "mindkét" felet meghallgatták.
Senkit nem akartam megbántani, de tényleg menj el az info estre, ott mindenki felteheti a kérdéseit annak, aki valóban tud is rájuk válaszolni.
Ilon

Sziasztok!
A születésházat nem láttam, de nagyon sokat olvastam az otthonszülésről. Én meg tudom érteni azokat, akik ezt vállalják, mert biztos traumamentesebb a megszülető gyermeknek, hogy otthon nyugodt, számára "ismert hangú" környezetbe születik. Hiszen köztudott, hogy hallja a hangokat méhen belül. Végül is régen is sokan voltak, akik otthon szültek, sőt Kanadában még ma is nagyon sokat otthon szülnek. Egyetlenegy problémám van az egésszel kapcsolatban. Régebben nem volt olyan nagy értéke egy szülésnek, mint manapság, amikor a családok csak kevés terhességre "rendezkednek be" és ezekből a terhességekből lehetőség szerint egészséges és számukra tökéletes gyermeket szeretnének. Azért azt mindenki tudja, hogy a szülés és a terhesség nem mindig egyszerű dolog. Az én családomban nagyon sokszor voltak a szülés körüli komplikációk, és mivel mink is szeretnénk gyermeket, ezért nekünk is eszünkbe jutott a születésház. Persze erről hamar lebeszéltük magunkat. Hogyan lehet bármilyen komplikációt ellátni otthon, vagy ha esetleg azonal kell rohanni a császármetszést megcsinálni, akkor hogyan végeznék azt el a nagyszobában például. Én semmiképpen nem szeretném azt fölvállalni, hogy a gyermekem azért károsodjon, mert a szülei azt gondolják, hogy kellemesebb neki a díványon születni. Én még nem hallottam olyan szülőt, aki azt mondta volna, hogy valószínűleg azért lett akármilyen károsodása vagy lelki hátránya a gyermekének, mert úgymond idegen körülmények között jött világra.

Kedves Névtelenek

Köszönöm mindenki hozzászólását.
Kedves 3. névtelen ,(aug.13. 23.03), nem azért akarok hallani a témáról, hogy biztos legyek benne, hogy nem ott akarok szülni. Én csupán abban vagyok biztos, hogy a második babámat nem úgy, és nem olyan körülmények között akarom a világra hozni, ahogy az elsőt. Ember akarok maradni a kiszolgáltatott helyzetben is, és nem akarok sorozatos megaláztatások részese lenni. És itt, ahol élek, erre esélyem sincs...:-((.(de ez csak az én szemszögemből van, hogy önző is legyek kicsit, a baba érdekeit szem előtt tartva még inkább indokolt egy "emberibb környezet".) Te vagy az egyetlen itt, akinek személyes tapasztalatai vannak, őszintén szólva, azthittem, többen lesztek .
Az információs est mindenképpen a terveim között szerepel, dehát az még majd' egy hónap, és őrült kíváncsi vagyok

Sziasztok

hjsz

Bocs, én is névtelen lettem
Valamiért nem engedte, hogy az azonosítómmal küldjem el...

hjsz
hjsz@freemail.hu

Kedves HJSZ!
Az egyik ismerősöm szült a Születésházban, és ő csak jó élményekkel tért haza. Azonban azt hallottam, hogy mostanában valami nem stimmel arrafele (elnézést, ha tévednék), az engedélyek körül. Én azt hallottam, hogy a fő szülésznőnek be akarták vonni az engedélyét. Azonban azt nem tudom, hogy mi lett a történet vége. Erre mindenféleképpen kérdezz rá, ha beszélsz velük telefonon.
Manka

Sziasztok!

Én szivesen szülnék az érdi születésházban, csakhogy nemkevés pénzt kéne akkor gyüjteni
A Kismama c. újságban olvastam egy anyuka irását, miszerint 3-400ezer forintot hagytak ott a szülésért és az azt követö pár napért. Ezt az összeget növelhette volna ha EDA-t kér, vagy császármetszésre került volna sor, akkor cirka félmillió forintba kerülne...
Kicsit sok azért, nem?

Sziasztok, Opi

Szia mindenkinek!

Az Opi által emlitett újságnál maradva sok otthon- illetve a születésházban indult sztori végzödik kórházba rohanással. Ez egy kicsit elgondolkodtató, hogy érdemes-e kockáztatni, mert elhiszem, hogy otthon barátságosabb a szülés, de a kockázat akkor is nagyobb. A komplikációk gyors elháritására a kórházban van lehetöség, otthon nem. Elöre pedig senki nem tudhatja, hogy mi adódik.

Szóval felmerül a kérdés, hogy az otthonszülés kinek is jó? A baba nem hiszem, hogy jobban érzi magát a franciaágyon megszületve, mint egy kórházi szülöágyon...tehát marad az anyuka. Az otthonszülés inkább az anyukának jó, nem? És most azért, hogy nekem jó legyen, én jól érezzem magam, kockára tegyem a kisbabám egészségét, esetleg életét? Hát nemtudom, hogy megéri-e...

Sziasztok, Pill

Sziasztok,
Elnézést, ha tévednék, és talán off leszek, de az Opi által említett kórház nem a Telki magánkórház volt? Ott vannak ilyen árak, ott kerül x tízezerbe a szoba, plusz x tízezerbe a császár stb. Így kijön az ötnapi ott-tartózkodásra lazán a párszázezer ft.
Bocsi, ha mégis az érdi születésház lenne az...

SZiasztok!

Én konkrétan az érdi születésház esetében olvastam ezt...

Szia, Opi

Csak eszembe jutott az otthonszülésről...
Én a Szt. Istvánban szültem. Hihetetlen mennyiségű lepedőt, törülközőt mifenét véreztem, piszkoltam össze. A francnak se lett volna kedve utána nekiállni kimosni otthon.
Bocs, ezt csak úgy kajánságból...
Már itt sem vagyok.
Üdv.
Malacka

Malacka!

Tökéletesen igazad van:-)))) És még hagyján, hogy lepedöt kell mosni, még az ágyat, a szönyegeket is ki kellene súrolni, mert gondolom nem csak egy helyre megy a "piszok". Elötte meg utána átrendezni a szobát...
Hát nemtudom.. mire berendezkednék az otthonszülésre már nem is úgy nézne ki a lakásom mint most, lehet, hogy akkor már egy kórház barátságosabb
(Csak zárójelben jegyzem meg, hogy az egyik rokonunk otthon szült és az ülögarnitúrából a mai napig nem tudták kitisztitani a vért...cirka 6 éve...pedig le volt az teritve mindennel(pl.nejlonnal is), amit el tudtok képelni és mégis össze lett vérezve. Aztán súrolták mindennel, de a hatalmas folt ott volt. Évekig pokróc volt ráteritve, aztán a múlt héten vettek egy másik ülögarnitúrát és mivel ezt a foltosat ugyebár nem tudták eladni, igy kivitték a szeméttelepre.
Nemtudom megérte-e...?
Ja és a köv. babával már a kórházba ment az anyuka. Igy a lakás is megúszta:-))))

Sziasztok, Opi

A Kismama magazin említett cikke valóban a telki magánkórházról szólt, nem az érdi Napvilág Születésházról.

Iboly

Sziasztok,

Egyetlen gondolat: az érdi születésház megléte nem más, mint szabad választás lehetöségének megteremtése. Vannak olyan emberek, akik lelkileg, fizikailag annyira "leblokkolnak" a kórháztól, hogy számukra az otthonszülés, illetve a születésház létezése öröm.
Nem kellene ezeket az embereket birálni, leszólni és a felelötelnségüket firtatni. A választásukat tiszteletben kell tartani. Mindenki választhat kórházat, ahol szülni akar. Vannak, akik a születésházat választják. A legjobb megoldás a születésház hivatalossá nyilvánitása lenne.

Bóbita

Sziasztok!
Az érdi születésházban még nem jártunk, csak majdnem, de nekem azokkal, akik csinálják, jók a tapasztalataim. Otthon szültem mindhárom fiamat. Kórházban nem sikerült volna komplikáció mentesen, mivel nem bízok a kórházakban, és az ottani orvosokban. Érzelmileg is blokkol a kórház. Erről ezért nem is érdemes vitatkozni, mivel a legtöbben érzelmi alapon döntenek mellette, vagy ellene. Az a fontos, hogy mindenkinek legyen lehetősége a szabad választásra. Aki kedvet érez hozzá, menjen el az információs estre. Szerintem a tanfolyamuk akkor is hasznos, ha kórházban lesz a szülés. Az árak pedig szerintem nem drágábbak, mint más kórházi szülés esetén az orvos, szülésznő, csecsemősök stb számára adott pénz. A Kismamás cikk a telki kórházról szólt. Ja, a lakás nem lett tiszta vér. Semmi ilyet nem tapasztaltam, pedig már harmadszor szültem. De akkor is itthon szülnék, ha utána minden csupa folt lenne. Nekem még az is jobban megérné, mint amit a kórházban ccsináltak volna velünk.
Liesel

Sziasztok!
Úgy gondoltam, megírom a véleményemet én is, bár már sok, az enyémhez hasonló álláspontot olvastam.
Én egy vidéki kórházban szültem, ahol nem sok választási lehetõségem volt, mivel az az egyetlen kórház a környéken.
Itt megszokott dolog a borotválás, beöntés, nem voltak felszívódó varratok, és csak nappali rooming-in, stb. Mégis semmi rosszat nem mondhatok a szülésrõl, nekem természetes volt, hogy kórházban jöjjön a világra a kislányom.
Úgy érzem, valahogy mostanában a kismamák kicsit túl nagy jelentõséget tulajdonítanak a szülés során önmaguknak, a saját kényelmüknek. Én úgy voltam vele, az elsõ az, hogy a kisbabám egészséges legyen. Azt a pár napot a kórházban igazán kibírja az ember. Szerintem az otthon szülés nagyon kockázatos, és nem értem, miért van az, hogy pl. egy mandulamûtétet nem jut eszébe senkinek otthon végeztetni? Mert a szülés közben is felléphet olyan komplikáció, amit senki sem láthat elõre, és ez esetben azért csak jobb, ha kórházban van az ember. De hát ezt mindenki maga dönti el, mi mit ér meg neki.
Ancsa

Szia Ancsa!

Szerintem bizony nagy jelentőséget kell tulajdonítanunk a szülésünknek, önmagunknak, a kényelmünknek. A szülésélmény minősége egy életre meghatározó és nagyon sokan a negatív tapasztalatok miatt nem szánják rá magukat egy következő gyermek vállalására. Ráadásul stresszhelyzetben a szülés lelassul, leáll, komplikációk alakulhatnak ki. Ezért jó, ha mindenki olyan helyen tud szülni, ahol a leginkább biztonságban érzi magát. Ez kinek az otthona, kinek a kórház.
Én egyébként egy köztes megoldást tartanék a legideálisabbnak. A szülőotthonokat. Ne legyen kórházszagú, ne legyen egy emelettel lejjebb a belgyógyászat meg az urulógia, az elfekvőről nem is beszélve.
Legyenek otthonos, kényelmes szobák, ahol az egész családom jelen lehet, ha én úgy szeretném, legyenek kedves szülésznők, orvos pedig valahol a háttérben legyen készenlétben arra az esetre, ha komplikációk merülnének fel. És legyen egy műtő, diszkréten elhelyezve, nem szem előtt, ha császárra kerülne sor.
Szülhessek abban a testhelyzetben, ahogyan az adott pillanatban nekem a legkényelmesebb és hagyjanak magam szülni, beavatkozásoktól mentesen.
Ne vegyék el tőlem a gyermekemet méricskélni, mosogatni, hanem azonnal megölelhessem, szoptathassam. Egyáltalán ne vegyék el tőlem, egy percre sem, előttem vizsgálják, mérjék.
Ha a babám állapota engedi, akkor mehessek haza, amikor én akarok, felkészültnek érzem rá magam.
És még sorolhatnám...
Egyszóval a szülés legyen az, aminek lennie kell: életem egyik legcsodálatosabb élménye. Ez a legjobb a gyermekemnek is.

Üdv.
Iboly

Szia Ancsa!

Teljes mértékben egyetértek veled, igaz, az elején nem részleteztem ennyire mint te most, hogy miért lehet jobb egy születésház...
Mielőtt a kislányomat szültem, meg sem fordult hasonló a gondolataimban. Tudtam, hogy kórházban a helyem. De épp az általad is említett "apróságok" miatt érzem úgy, hogy másodszor már nem így akarom.
Lehet, hogy valaki szerint nagyok az igényeim, hogy önző módon csak magamra gondolok, az esetleges komplikációk lehetőségét fel sem mérve. Hát valahol a köztes megoldást keresem.
DE: nem akarok hanyatt fekve infúzióval 6 órán keresztül vajúdni úgy, hogy a kutya felém se néz, mondván, ha nem ordít a kismama, túl nagy baj nem lehet. (lehet, hogy ordítanom kellett volna?) Az is lehet, hogy nagyok az elvárásaim, vagy hogy lehetetlent kérek, amikor kinyittatom az ablakot, hogy a jó pár órája levegőtlen szülőszobán végre vegyek egy normális levegőt, dehát ablakot nyitni júniusban 30 fokban nem lehet, mondván megfázik a kismama. És különben is, miaz, hogy párnát kérek a fejem alá, az náluk nincsen...
MIkor megszületett a lányom, még a nemét sem mondták meg. Szabályosan vallatóra kellett fognom őket. Egészséges? (válasz: úgy néz ki) lány? stb. Kaptam is választ mindenre, egyetlen szót. Igen, nem, stb. Dehát biztosan fáradtak voltak, hiszen a vajúdóban aludtak egész éjszaka, nem a saját ágyukban. És haragudhattak is rám, miért pont éjszaka akarok szülni. A lányomat megmutatták ugyan, de legközelebb csak 10 óra múlva láttam, mondtam, hogy hozzák ki, de " a kismamának pihenésre van szüksége" felkiáltással közölték, hogy majd délután...
Mindenki döntse el, hogy ez most jó volt-e valakinek.
Másodszor már okosabb leszek :-)
Bocs, ha hosszúra sikeredett a magyarázatom.
Üdv mindenkinek

hjsz

Szia Iboly!
Így ahogy leírtad, tökéletesen igazad van.
Akkor lenne igazán kerek, ha ezeket a jóságokat a havi fizetésembõl ki tudnám fizetni.
Ja és legyen néhány ilyen itt a városban, hogy közel legyen.
Üdv.
Malacka

Szia Malacka!

Lehet, hogy nagyon naív vagyok, de úgy képzelem, hogy ezek a szülõotthonok a kórházi szülészetek helyett lennének... Ergo: TB állja a számlát.

Üdv. Iboly

Szia Iboly!
Ûgy látszik nem sikerült elég kajánul fogalmaznom.
Én is így gondoltam
Üdv.
Malacka

Malacka!



Iboly

Sziasztok!

Teljesen egyetértek veletek, Iboly és Malacka, én is a szülõotthont tartanám ideális megoldásnak. Csak sajnos ilyen még nincs, pláne nem ingyenesen. Nekem szerencsém volt, velem normálisan bántak, de én is elborzadva olvasom néha, hogy kivel mik történtek a kórházban. Esetleg az lehet a megoldás, hogy nagyon körültekintõen választunk orvost és kórházat.

Kedves Hjsz, sajnálom, hogy ilyen rossz élményeid vannak, gondolom, a saját tapasztalatodat írtad le. Szomorú, hogy így viselkednek a kismamákkal. Nálam szerencsére csak "apróságok" voltak, amiért bõven kárpótolt az, hogy a szülés rendben ment. Sok mindent csinálhattak volna másképp is, de úgy voltam vele, a sok évi kórházi gyakorlatot nem pont miattam változtatják meg. És az ember nem mer reklamálni, nehogy aztán a baba lássa kárát.
Másodszor már olyan helyzetben vagyok, hogy választhatok kórházat, remélem, kicsit másképp lesz majd.
Üdv.
Ancsa

Érdi születésházról és otthonszülésről bővebben:
www.szules.hu
Edóka

Sziasztok!

Teljes egyetértés Ibollyal, Malackával és Ancsával. Milyen jó lenne, ha az ilyen szülöotthonokat a TB fizetné! Szerintem erre várni kell még minimum 10 évet. Vagy keveset irtam? Na jó, akkor 20-at
Én nemsokára megyek szülni, pár hét múlva, nekem is lennének igényeim, de hogy öszinte legyek, nem is merem az orvosom elé tárni öket, mert gondolom az eddig kialakult kórházi gyakorlatot nem fogják a kedvemért megváltoztatni. Igy felkészültem egy általános kórházi ellátásra, és megpróbálok csak magammal és a kisbabámmal foglalkozni, a bánásmód, az eljárások, a növérek segitökészsége legyen majd akármilyen, hidegen fog hagyni...REMÉLEM. Szóval én igy készülök.
Persze, ha sok pénzem lenne, akkor én is szülöotthonba mennék, ahol felsorolhatnám a szülés körüli igényeimet. Dehát igy nem merem

SZiasztok, Lipi

Lipi!
Van sok hely, ahol igenis közölheted az igényeidet. Ha nem is teljesítenek mindent, ne légy nyuszi! Akkor se, ha az elsőt szülöd.
Azért jó, hogy így állsz hozzá, én is valahogy így voltam vele.
Tudomásom szerint (2 éves adat) az Érdi Születésház, jobbanmondva a tervezett otthonszülés tarifái:
15e felkészítő tanfolyam
35e szülés
Úgy tudom, rugalmasak, ha valaki nem tud ennyit fizetni. Barátnőm náluk szült nemrég és tudom, hogy nem tudott volna ennyit fizetni, ezt előre meg is beszélte velük.
Mindenkinek!
A babanet nyitólapján most van egy felhívásféleség,Szabadon szülni...
Nézzétek meg, értetek is küzdenek, esetleg egy támogató aláírás erejéig, ha gondoljátok, fel lehet venni a kapcsolatot.
A mi lányaink miatt!!!!!!!!
Edóka

Edóka!
Mindenesetre, azért próbálok az orvosomnál puhatolózni, hogy az elképzelésemböl azért mégis mit lehetne megvalósitani.
Lipi

Lipi!
Helyes, légy eltökélt.
Ha valamire azt mondja, nem, kérdezd meg, miért.
Ha csak "nem szokás", pl. esetleg zenét hallgatni, akkor semmi ok sincs, hogy változtassanak a szokáson.
Kíváncsi vagyok a végére.
Majd az első napok topikban írd meg. Azt nem szoktam olvasni, de majd figyelem a nevedet.
Mikor fogsz szülni?
Edóka

Kedves Hjsz!

Én voltam a "3. névtelen": Ilon - alá is irtam...
Régóta nem jártam erre, mert átmenetileg nem otthon lakunk - lakásfelújitás miatt...

Örülök, hogy más is fontosnak látja a szabad választás jogát. Hangsúlyozni szeretném, hogy számomra egyáltalán nem a kényelem, stb. volt fontos, amikor úgy döntöttem, hogy Érden szülök. Hosszas utánajárás és -olvasás után döntöttem úgy, hogy ez a legbiztonságosabb megoldás!!! Még akkor is, ha furán hangzik. Nem szeretnék azokkal vitatkozni, akik a dolognak csak az elnevezését ismerik, és semmi többet, mert az egész nem erről szól. És nem is kerül többe, mint egy kórházi szülés, arról nem is beszélve, hogy vajon miért nem támogatja a TB.
Mit gondoltok, hány olyan anyuka van, aki szült már kórházban, aztán otthon is és ezek után újra a kórházit választotta?
Én még eggyel sem találkoztam. Azért ez jelent valamit, nem?
Egyébként nagyon tisztelem azokat, akik képesek esetleges rossz kórházi tapasztalataik után kérdezni és változtatni, mert tényleg van, aki inkább mindent megtesz, hogy ne szülessen több babája. Azonban számomra vigasztaló módon sok szép kórházi szülésről is hallottam!!! (Mindenkitől elnézést, de felmerül bennem, hogy vajon a lelkük mélyén is úgy gondolták...(?) Azért ha valaki azt mondja: "mióta is van migrénes fejfájásom? Amióta a legnagyobb gyerekem született - 26 éve" az azért kicsit gyanús... Nem lehet itt valami más, esetleg lelki összefüggés?)

Ilon

Otthonszülés - Hollandiában
Személyes beszélgetésem egy holland szülésznővel

Talán nem ide kéne tennem, de nem akarok új témát kezdeni a beszámolóm kedvéért, remélem, hogy akit érdekel, itt is megtalálja. Csak az információátadás kedvéért írom le, az itt következő dolgok közül egyáltalán nem értek egyet mindennel.
Életemben először jártam "nyugaton" és a sors úgy hozta, hogy egy Holland városban tölthettem néhány napot. Sikerült felvennem a kapcsolatot egy ottani szülésznővel, akit igyekeztem kifaggatni az otthonszülés gyakorlatáról - ez ugyanis Hollandiában engedélyezve van, sőt, bevett gyakorlatnak mondható. Amit megértettem és amire emlékszem itt van, akit jobban érdekel, a www.nvog.nl site-ot keresse, én még nem néztem át, de az eleje hollandul van, az biztos.
Hollandiában ha valaki gyermeket vár és úgy dönt, hogy szülésznővel fog szülni, akkor a terhesgondozást, a szülés levezetését, az azt követő hat hétben történő vizsgálatokat és a szoptatással kapcsolatos segítségadást a szülésznő végzi. Ezen kívül azt is eldöntheti a kismama, hogy otthon vagy kórházban szeretne-e szülni, de ha a kórházat választja, akkor is csak a szülésznő van ott, aki ott sem nyúlhat a babához és a mamához, csak kézzel! Aki kórházban szül és minden rendben van vele, a szülés után 24 órán belül haza kell mennie, mert a Holland "TB" több időt nem fizet ki.
A hazai elképzelésekkel ellentétben a dolog nem úgy néz ki, hogy ha baj van, akkor csak behívják a dokit a folyosóról, mert sokszor a kisebb Holland kórházakban nincs is orvosi ügyelet, ha gond van a nővérek hivják fel otthon az orvosokat - és ez szülésznővel történő kórházi szülésnél is így van. Abban az esetben pedig, ha a szülés otthon zajlik és ki kell hívni a mentőt, 10-15 perc is eltelhet addig, amíg kiér a csak betegszállítást(!) végző mentőautó, és ugyanennyi ideig tarthat a kórházba vezető út is. Ilyenkor gondolom induláskor telefonálnak az orvosnak is, ha szükséges.
A helyzet mégsem olyan tragikus, mint az ezek után - a hazai szemlélet alapján - várható lenne. Azért nem, mert a szülésznők rendkívül szigorú szabályok szerint dolgoznak! Pontosan nem ismerem a feltételrendszert, de pl. a problémamentes terhesség ilyen. A szülés közben is nagyon pontosan meghatározott esetekben azonnal mentőt hívnak, egy példát mondott: ha a baba szívverése - amit gyakran (vagy folyamatosan?) hallgatnak - 10 percig 100 alatt van. Ilyenkor először megpróbálnak természetes módszerekkel segíteni a dolgon, pl. testhelyzet-változtatást javasolnak. Nekem ez a szám nem mond semmit, de a lényeg az, hogy olyan hamar igyekeznek felismerni a problémákra utaló jeleket, hogy a baba akár még 40-60 percig is biztonságban lehessen a mamában.
Még egy-két technikai érdekesség: a szülés utáni percekben elvágják a köldökzsinórt, mert úgy tartják, megvan a veszélye annak, hogy ha a babát feljebb emelik, mint ahol a placenta van, akkor a vér visszafolyik a babából a placentába, ami veszélyhelyzetet okozhat. Nem engedik a szülés közben az ösztönös, kapkodó légzést, mert esetleges pánikhelyzetben ez ájulást okozhat. (Ezt egyébként a hazai és valószínűleg az ottani kórházakban sem engedik.)
Megkérdeztem, hogy milyen gyakori a kórházban befejeződő szülés, 30% körülinek mondta (azaz háromból egy), de nem tűnt úgy, hogy ezt az értéket sokallta volna - csak egyetlen megjegyzést hadd tegyek itt: szerintem sincs semmi baj azzal, ha kórházban fejeződik be egy otthon megkezdett szülés, semmi nem indokolja, hogy ezt akár kórházi személy, akár a kismama "kudarcként" vagy sikertelenségként élje meg!
Ez a fiatal szülésznő 4 éves képzésben vett részt, diplomájának a feltétele volt 16 otthonszülés kísérése, és kb. 150 szülést vezetett eddig egyedül. Megkérdeztem, hányszor fordult elő komoly probléma, anyai vagy magzati halálesetet értve ezen. Azt mondta, nemrég az egyik kolléganőjénél volt egy eset, amikor a baba röviddel születése után meghalt, de mint kiderült, nem volt rendesen kifejlődve a szíve. Erre rákérdeztem a kötelező ultrahangvizsgálatokra - kettő van náluk, a 12. és a 37. hét körül. (Azt hiszem olyan, hogy valamit nem vesznek észre sajnos nálunk is előfordulhat a háromszori vizsgálatszám ellenére is, én legalábbis már hallottam hasonlót - orvos nagymamától.)
A történethez hozzátartozik, hogy hogyan sikerült felvennem a kapcsolatot az ottani szülésznőkkel. Egy negyven körüli - arrafelé természetesnek számítóan több nyelvet beszélő - biztonsági őrrel beszélgettem, amikor kiderült, hogy neki is és nekem is másnap lesz 3 éves a nagyobbik kisfiúnk! (A felesége egyébként egy karib nő, a férfi tengerész volt amikor megismerkedtek.) Kérdéseimre elmesélte, hogy mindkét gyermeke születésénél ott volt, az első kórházban, orvosokkal zajlott, a második otthon, szülésznővel. Mindkét esetben nagyjából ugyanolyan testhelyzetben zajlott a szülés. A kórháziról elmondta, hogy a kitolásnál félig ülő helyzetben volt a felesége, egy-egy orvos tarotta kétoldalról a két lábát, a harmadik pedig a babának segített kibújni. Szerinte a két szülés között nem volt ennél több különbség, de a kórházit ő biztonságosabbnak tartja - ha bármi van, stb. Később a szülésznővel való beszélgetéskor rákérdeztem a választható testhelyzet kérdésére, válaszát úgy értettem, hogy valóban könnyebb nekik, ha a mama abban a bizonyos helyzetben nyom.
Hollandiában a szülésznők szervezetének nevében szerpel az, hogy "királyi", és valóban a királyi család pártfogolja az ügyüket. Ez a fiatal szülésznő is büszkén mesélte, hogy tavaly a királyi családban is volt valaki, aki otthon szült, szülésznővel!

Bp., 2001. aug. 14.

Ilon

Szia Ilon!
Kedvelem a bátor nöket. Örülök neked és kicsit irigylek mindenkit, aki elég bátor volt otthon szülni.
Szerintem én már a tanulmányaim során annyi szülés körüli problémáról hallottam, hogy ezt nem tudtam volna egykönnyen kiradírozni az agyamból. Lásd terhességek közben végig izgultam szinte mindegyiknél, és nem a szokásos mértékben.
Szóval, megvolt, szép volt, jó volt ahogy volt, migrénem se lett azóta.
Azt hiszem, nem is kizárólag az a fontos, mi történik velünk, hanem hogy hogyan viszonyulunk a történésekhez.
Edóka

Kedves Edóka!

Köszönöm kedves válaszodat!
Mégis, azonnal szeretném leszögezni, hogy egyáltalán nem tartom magam bátornak, mert én azért választottam az intézeten kívüli szülést, mert féltem! Féltem, hogy ha kórházba megyek, megcsászároznak. És erre lett is volna esély, de így nem kellett...
Nagyon egyetértek veled abban, hogy fontos, hogyan viszonyulunk a történésekhez. Már sokszor leírtam de nem tudom elégszer, mennyire örülök, amikor kórházi szüléseket úgy élnek meg mamák, hogy "csodálatos volt!" Ez számomra azt jelenti, hogy ez egy annyira fantasztikus dolog, amit "nem lehet elrontani".
Ezen kívül a Te szavaid is azt az alapelvet igazolják, hogy "mindenkinek ott jó szülni, ahol biztonságban érzi magát!!!"

Ilon

Kedves Ilon!
Szerintem egyről beszélünk és egyet gondolunk, csak én végül máshogy szültem, ennek okait itt most fölösleges lenne boncolgatni.
Nekem sokszor eszembe jutott, amit a Kati mondott (Domjánné) egy tanfolyamon. Hogy neki a harmadik gyerek után már nem tudtak belerondítani a szülés élményébe az orvosok ill. kórházi körülmények.
Én is így voltam vele. Tudtam, miért döntöttem így, fontos volt a biztonságérzetemhez, de lelkileg "szabadon szültem". És teljes mértékben támogatom az otthonszülést azoknak, akiknek az otthon nyújt biztonságot, pl. a barátnőmnek is.
Edóka

Sziasztok!

A Nõk Lapja Caféban olvastam egy történetet. Ikres szülõk döntöttek úgy, hogy Érden szülnek. Az A baba, aki elsõnek hivatott megszületni, faros volt.(B is, de az nem nagyon számít) Kórházban ilyen esetben rutinból császárt csinálnak, mert kifele jövet elõfordulhat, hogy a két baba feje összeakad, és ez esetben halálos kimenete lehet. Ez a pár azonban ennek ellenére a Születésház mellett döntött, és fel is vállalták õket. A babák szerencsésen megszülettek, nem történt semmi probléma. Kíváncsi lennék a ti véleményetekre is, bátorság, avagy éppen a kórháztól és a csaszitól való félelem, avagy felelõtlenség ilyen kiindulási helyzetben ezt választani?
A cikk: [url=http://www.noklapja.hu/cikk.php?id=18&cid=2646" TARGET="_top]http://www.noklapja.hu/cikk.php?id=18&cid=2646[/url]
Ildi

Kedves Ildi!

Ha az ember elkezd eziránt a téma iránt érdeklődni, az első, amivel találkozik, a rengeteg rémhír és ijesztgetés. Ennél sokkal egyszerűbb dolgokban is az az általános válasz a dokiktól, hogy "juj, az életveszélyes!"
A baj az, hogy ezek az orvosok, vagy a laikus olvasó még sosem ment el egy információs estre vagy egy érdi tanfolyamra, ahol tényleg minden konkrét kérdésre választ lehet kapni!
Számomra az a leghihetetlenebb, ahogy ezt az egészet az a bizonyos doktornő csinálja: Bármikor (lehetőleg emberi időben) fordulhatsz hozzá a kérdéseiddel és Mindig részletes és kimerítő választ ad! És nem úgy, hogy "nehogy megértsd" és "bízd csak rám", hanem úgy, mint ahogy egy nem hozzáértő felnőttnek elmagyarázható valamilyen orvosi probléma.
A másik gond az, hogy minden teljesen másképpen van olyan szülésnél, ahol a kismama úgy tud mozogni, ahogyan az számára - és így valószínűleg a baba számára is - a legkevésbé kellemetlen. Ezen kívül az otthoni szülést senki nem sietteti, ha nincs indokolt helyzet, mindenki nyugodtan vár.
Mindezzel együtt az is fontos, hogy ha az ember a lelke mélyén nem akarja, ne próbálkozzon, mert az csak komplikációkat okoz.
Én is szívesen szülnék ikreket Érden, de leginkább azért, mert nem bízom más orvosban és abban sem, hogy jó, ha kiszolgáltatom magam egy intézménynek, ahol sokszor a doki legjobb szándéka ellenére is engedelmeskednie kell bizonyos helyi szabályoknak vagy rutinoknak.

Ilon

Szia Ilon!

Én azért akadtam ki azon az eseten, mert az én ikreim ugyanezen okból születtek császárral, és mivel már néhány héttel szülés elõtt úgy feküdtek, volt idõm utánaolvasni, és minden irodalom taglalja a dolog veszélyeit. Én eddig úgy véltem, otthonszülést akkor lehet megpróbálni, ha nincsen eleve veszélyeztetõ tényezõ. MÁr szimpla babánál is meggondolandó a faros szülés, de ikreknél ez tényleg járhat a fejek összeakadásával, és akkor aztán se ki se be! Én azt nem értem, hogy ha eleve rizikó van, miért vállalták õket mégis? Hiszen mindenhol azt terjesztik, hogy olyankor vállalnak, ha sima, problémamentesnek ígérkezõ esetrõl van szó. Ha az ikrek A babája fejvégû lett volna, akkor nem lennék ennyire meglepõdve, tehát én nem az ikerségen, hanem az eleve tudott rizikótényezõn akadtam ki. Ez olyan, mintha tudnád, hogy a gyerek nyakára van tekeredve rövid köldökzsinór, és ennek tudatában nekiállnál otthon szülni. És adva van az orvos, aki ebben az esetben vállalja a felelõsséget...

Ildi

Szia Ildi!

Teljesen megértelek, és igazat adok Neked. Én nem olvastam a cikket, csak a kivonatot a neten. Nem lehet tudni mekkorák voltak pontosan (gramm), biztosan mindkettő faros volt-e, mennyivel az első után született a második gyerkőc. De! Felelősséggel nem lehet megrizikózni az ikerszülést hüvelyen keresztül ha bármilyen fekvési rendellenességről előzetesen tudomásunk van. Megszülhet, persze, bárhogy, bárki de nem szabad felvállalni!! Mert annyira ismerjük egymást hogy elhiszed, első az anya és a magzat, nem a boríték! De az az orvos aki tudottan (!) felvállal ilyen rizikót a saját maga felmagasztalása érdekében, az én szememben vetekszik Osama bil Ladennel...
titkár

Igen, csak ez hiányzott.
Éljen a körültekintő megfontolás, az alapos információgyűjtés lehetősége mindkét féltől (kórházi orvosok, kontra "esetleg mást is látók". Ildinek ugyanis nem volt lehetősége többféle véleményt megismerni, mivel az összes szakkönyvet ugyanabban a szellemiségben írták... ).
Szerinted az jobb, ha egyáltalán nincs lehetősége az ilyen anyának másképp döntenie, mint ahogyan azt a rendszer előírja???
Elvetetnéd a gyerekedet, ha bizonyos törvény erre kötelezne?

Ja bocs, most jut eszembe, ki vagy. Bocs, nem írhattál mást, védeni kell a "mundér becsületét"!

"Nem szabad felvállalni", mintha az orvos felvállalhatna bármilyen felelősséget! Nevetséges. A felelősség akkor is az enyém, ha úgy döntök megszülöm a végtaghiányos gyerekemet!
(Ezt legszívesebben CSUPA NAGYBETŰVEL írnám, de nem illik...)

Egyet ne felejtsünk el: a szülés komplikációmentesen zajlott le!
Ez vajon nem megfontolandó???

A szokásos válasz: szerencséje volt. Na, nekem és sok más nőnek ez nem lenne elég ahhoz, hogy el merjük hagyni a "biztonságos kórházi hátteret". Van, aki tudja, hogy itt sokkal nagyobb biztonságról van szó - a szomszédasszonyom úgy szült, hogy többet nem akar. A dokija nem akarta elfogadni a pénzt a szülésért, úgy elszúrta azt, amit odafigyeléssel simán látni lehetett volna...

Biztosan tudom, hogy nem a saját maga felmagasztalása érdekében vállalta el a szülést így is, hanem a kismama határozott kívánságára, a baba és a mama érdekében.
Azért ne felejtsük el, hogy NŐ és szült már kórházban is és otthon is.


Ui.: Miért nem rögtön Hitlert említed??!

Ilon

Mondja már meg nekem valaki, mirt van jogom eldönteni azt, hogy meg akarom-e tartani a terhességemet és miért nincs azt, hogy hol és hogyan akarom megszülni?

Ilon

Kedves Ilon,

Ne légy nagyon dühös!!! Ne szerezz magadnak rossz órákat, napokat emiatt, nem éri meg. Úgy sem tudod meggyözni azokat az embereket, akik nem is akarják a dolgokat máshogy látni. El sem tudják képzelni, hogy milyen lehet egy háboritatlan szülés, csak a veszélyeket látják, mert az a hir, az az információ.

Bóbita

Sziasztok!
Nekem ezekkel kapcsolatban eleg vegyes erzelmeim vannak. En sok olyan gyereket latva, akikkel problema van (kisebb nagyobb), biztosan inkabb a korhazat valasztanam, talan mert tudom, hogy mit jelent egy problemas gyerek. De a mai napig nem tudom a fejembol kiverni azt a gondolatot, mi lett volna ha nem stresszelek be az utolso honapban az orvosvaltas miatt, ha nem stresszelek be a korhazban a mindenfele utasitgatasok miatt, mert feltem, ... , akkor is lettek volna-e problemak a szulesemmel. Es valahol belul ugy erzem, ha biztonsagban ereztem volna magam, semmi baj nem lett volna.
Keke

Sziasztok Lányok!

Szülőotthon létezik M.o.-on Budapesten Újpesten (IV. ker). Mondjuk nem különbözik semmiben egy kórházi szülészettől, de itt legelább csak szülések és nőgyógyászati esetek vannak.
Sajnos a pénzhiány miatt nem tud úgy fejlődni ahogy kívánatos volna, de nagy lépések történtek 1997-óta.

Engem pl. büszkességgel töltött el, hogy ott szülhettem a gyerekeimet ahol én is és a párom is született.

Az első gyerekem farfekvéses volt. Hüvelyi úton szültem, de ehhez adott volt az én medence méretem és a gyerek kicsisége: betöltött 40. hét, 2700g 47 cm
Valamint 5! orvos volt a szülésnél, ha valami baj lenne rögtön tudjanak segíteni. Nem kellett ment simán. Szerencsére.

Én ebből a tapasztalatből merítve felelőtlenségnek tartom felkészült személyzet nélkül farfekvéses babát egyedül szülni. Ja és még ikrek is.

Azért kiváncsi lennék, ha a dolgok nem ilyen szerencsésen történtek volna akkor, lett volna-e hír információ és kinek a felelősége lett volna az egész.

Nekem elég megrázó gyerekkori élményem egy olyan ikerpár ahol az egyik szülés közben sérült. Az egészséges gyerek már réges rég ment szaladt biciklizett amikor a testvérét még mindig babakocsiban tologatták, mert nem müködött lába.

bigacsiga Kata

Itt a cikk alatti fórumon álló hozzászólások:

[url=http://www.noklapja.hu/forumkifejt.php?id=18&forumid=1037" TARGET="_top]http://www.noklapja.hu/forumkifejt.php?id=18&forumid=1037[/url]

És az az ikerpár hol született?

Magam ellen beszélek, de ne felejtsük el, hogy a kórházakban nagyon kevés kivétellel fekve szülnek a nök ,és a fekvenyomás ugyebár nem természetes dolog. Elég ha arra gondoltok, milyen "jó" volt szülés után ágytálba pisilni, mit nem adtatok volna, ha normálisan a vécén ülhettek? Számtalan probléma pusztán ebből adódik, valamint a szülés siettetéséből.
Pár napja "mp" az egyik topik házigazdája mondta a chatben, hogy úgy látja, a császáros szülések kb. 2/3-a indokolatlan, csupán az orvosok kényelme vagy rossz statisztikától való félelme miatt van, bármi indokot mondanak is a szülő nőnek.
Én magam is sok problémás gyerekkel találkoztam, lévén konduktor foglalkozású. Igen, legnagyobb részt szülés körüli probléma, koraszületés, oxigénhiány, agyvérzés stb. következményei a sérülések. Általánosítani nem tudok, nem is szabad, de akiket személyesen megkérdezhettem, mind (!) panaszkodtak az orvos nemtörődömségére, hosszú magányos vajúdásra vagy kéréseik figyelmen kívül hagyására.
Aki nem tudja: a tudatosan otthon szülők komoly tanfolyamon, hosszas felkészítésen vesznek részt. Én látatlanban nem gondolnám, hogy megfontolatlanul, csak a saját önző érdeküket nézve döntenek.
Mellesleg ez szerintem a család döntése kell legyen, nyilván sok beszélgetés után.
Azt hiszem ezen a topikon bevezethetnénk az őrült holland jelzöt az örült spanyol helyett, hisz Hollandiában a gyerekek kb. fele otthon születik. Szóval kedves örült holland hölgyek, a szememben bátrak vagytok, még ha én nem is otthon szültem, és már szándékomban sincs. Az idő szerintem a hivatalos elfogadás irányában dolgozik.
Egy kis OFF:
Sok dolgot lehet felelötlenségnek tekinteni, pl. az én négy gyerekem a "köz" szemében teljes felelötlenség. De nekünk így jó. Mármint az egész családnak.

Edóka

Kedves Ilon!

Légy szíves mégegyszer olvasd el amit írtam és biztos nem fogsz még egyszer ilyen csacsiságot leírni. Nem is arról szólt a történet amire reagáltál. Már személyesen is mondtam Neked, hogy ott, akkor, ahogy, annál és annyiért szülsz ahol akarsz (háboritatlanul otthon, szülőotthonban, kórházban, klinikán, mentőautóban, liftben stb.)ez a Te személyes ügyed senki nem szól bele és ebben egyetértettünk és egyetértünk. Csak megismétlem, hogy viszont az az orvos (jelen esetben mondjuk szülész) aki tudottan (!!!!!) felvállal rizikós szülést asszisztálni, levezetni, segíteni, bármennyire kedvesen, aranyosan, megértöen, segítökészen tevékenykedik- ha előre tudja, hogy nem "sima" szülés várható- szakmailag, etikailag, emberileg elmarasztalható (nem beszélve az orvosi esküjéről- betegek tudatos veszélyeztetése stb.)Bár lennénk Hollandia szintjén (otthonszülés, euthanázia engedélyeztetése, azonos nemüek megengedett házassága, bizonyos mennyiségü drog legális birtoklása stb.) és itt is kánaán lenne, de még nem tartunk ott. Majd egyszer, de én nem tudom ez mikor lesz, lehet, hogy Te tudod, jó Neked.

UI: Azért nem Hitlert hoztam fel példának, mert ez a topic mindig aktualitásokkal foglalkozik, hál istennek, és szegény Adolf már csak történelem és nagyon rossz emlék, meg lerágott csont. Próbálj meg egy kicsit nem ennyire elvakult lenni és elvtelenül vagdalkozni, mert valakinek csak 4/5 részben egyezik a véleménye a Tiéddel!
titkár
(jaj, igen az én gyerekeim is Újpesten születtek :-)))

Sziasztok!

Nem vagyok orvos, így nem tudom nektek pontosan leírni a konkrét eset veszélyeit. (titkár? nem vállalnád esetleg?) Itt nem annyiról van szó, hogy faros szülést vállaltak. Nem! Azon nem lennék kiakadva. Itt arról van szó, hogy ikerszülésnél, A baba faros mellett vállaltak. Egyáltalán nem ugyanaz! Képzeljétek magatok elé, ahogy megy a popsival kifelé az A baba, közben odabent van a másik is, és el lehet képzelni, ahogy a buksijuk összeakad. Mit csináltak volna, ha ez bekövetkezik? Nem tudom, egyáltalán az SOS császár még kivitelezhetõ-e ilyenkor, hiszen már félig kint van az egyik, onnan vissza kéne õt húzni! És ha nem megy, akkor közben mindenki belehalhat!

Fogalmam sincs, mennyi ennek az esélye. De nem kicsi. Egy komoly rizikófaktor.

Eszembe jutott egy másik eset, amit olvastam. A baba nyakára tekert köldökzsínórral született, végül is kórházban. Talán a születésház oldalain volt az eset, a szülõk és a doktornõ véleményével. A doktornõ azt írta, hogy túlzott a félelem a nyakra tekert köldökzsinórtól, mert nem fulladhat meg a baba, hisz õ még nem lélegzik születés közben, és az emberek azért félnek ettõl, mert egy már megszületett embert gondolnak. Elnézést ha pontatlan vagyok, illenék megkeresnem a konkrét szöveget. Mindenesetre én ezzel sem értettem egyet, mert azért a másik sokezer orvos nem laikus h*lye, hogy féljenek ettõl, és mégis félnek. Miért? (mert a köldökzsínor megfeszülhet, idõ elõtti lepényleválást okozhat, vagy megszorulhat annyira, hogy rajta keresztül a keringés nem kielégítõ, ami a baba oxigénhiányos állapotához vezethet)

Bocsánat. Most utána kerestem, nem a doktornõ, hanem a segítõje levelében olvastam:"Néhány szót a nyakra tekeredett köldökzsinór témájához, és ahhoz, hogy ennek nagyon rossz vége lehetett
volna...Ha egy már megszületett és ettõl kezdve a tüdején át lélegzo ember nyakát egy egyszer, kétszer, vagy
akár háromszor rátekeredett zsinór szorítja, akkor fuldokló érzést él át, sot legrosszabb esetben meg is fulladhat.
Az akasztott ember rémképe ejti pánikba egy pillanatra mindazokat (szülõket és szakembereket), akik látják az
egyáltalán nem túl ritkán a nyaka körüli köldökzsinórral világra jövõ újszülöttet. Azonban a magzat "odabent" a
rátekeredett zsinórtól nem fulladhat meg, hiszen az oxigén a méhlepénybol érkezik számára. "Idekint" meg
könnyû meglazítani a zsinórt még az elsõ légvétel elõtt." (a link:[url=http://www.szules.hu/letters_tisztelt_kedves_regina_frigyesjulia.shtml" TARGET="_top]http://www.szules.hu/letters_tisztelt_kedves_regina_frigyesjulia.shtml[/url])

Ildi

Nem ertem mire ezek az indulatok, hiszen semmi rossz nem tortent! Tortenhetett volna? De nem tortent! Ha a sok negativ tortenetet olvasom amik korhazban estek meg akkor most ne menjek korhazba? Hol kell akkor szulni?

A nogyogyaszom szerint olyan nincs hogy egy normal szules kozben hirtelen veszhelyzet alakul ki es a korhazban 5 perc mulva mar ki is vettek a babat csaszarral. Ezek mesek. Az elore nem lathato helyzetekre ott sincsenek felkeszulve (lasd a sok szuletesi serulessel korhazban vilagrajott gyereket) ezert ha hirtelen alakul ki veszhelyzet akkor ott is eltelik jo par perc, fel ora amig a mutetre sor kerulhet. Nem all keszenletben minden normal szulesnel egy sebeszcsapat altatoorvossal, neonatologussal stb. Egy kisebb korhazban ok nincsenek is mindig bent, pl ejszaka. Ha gaz van akkor behivjak oket. Es akkor az is belefer hogy ha otthon alakul ki veszhelyzet akkor hivjuk a korhazat es amig beer a szulo no a mentovel vagy amivel viszik addig a korhaz felkeszul. Ismetlem a felkeszulesi ido a korhazban kezdett szulesnel is kellene, csak ott az odaeres egyszerubb. Ahol en szultem ott meg orvos sem volt bent vasarnap reggel 7-kor amikor elfolyt magzatvizzal megerkeztem. Az orvos valamikor 11 korul jott be es ha aznap nincs szules akkor egyaltalan be sem jott volna. Gyerekorvos hetfon reggel latta eloszor a gyerekemet amikor mar elmult 15 oras!

sziasztok
idi