Sziasztok! Kubuspace! Köszi a linket a szülészetről, mikor Benedeket szültem ilyen még nem volt (hát nem is igen lett volna mivel dicsekedniük). Ez elég modernnek néz ki, remélem nekem is fog jutni egy ilyen szép szülőszoba. Tényleg Molnár doktorhoz jelentkeztem be, nagy nehezen a 20. héten eldöntöttem, hogy akkor itt szülök és felkerestem. Jól meglepődött, hogy ilyen későn, de végül fogadott és megbeszéltük, hogy akkor nála fogok szülni. Te is nála voltál? Honnan tudtad, hogy nála szültem, vagy már írtam korábban, vagy esetleg ismerjük egymást valahonnan?
Ha nem bánjátok én is bekukkantok ide néha és fogok írni is, még nem mondanám, hogy megjegyeztem ki kicsoda, de igyekszem, bár sokszor nincs sok időm netezni...
Alvással és etetéssel kapcsolatban nekem az a véleményem, hogy mindenki más és máshogy csinálja, és a gyereknek az a legjobb, amit a szülei teljes szívükkel el tudnak fogadni. Ez nálunk így is van, azzal kiegészítve, hogy legtöbbször én azért utánanézek a tudományos oldalának is, ha valami nem jön olyan természetesen. Ez szakmai ártalom is, de szerintem a gyerek érdeke is ezt szolgálja. Az én fiam a mai napig velünk alszik egy szobában és mi már az elején úgy terveztük, hogy nem fogjuk kipakolni onnan, csak majd nagyon soká. 6 hetes és 4 hónapos kora között amúgy szinte átaludta az éjszakákat (10-től 5-ig aludt) aztán kezdett el újra kelni, de én azt olvastam, hogy ez gyakori dolog. Benedek 1 évesen még 4-5-ször szopizott éjjel, közös ágyban aludtunk, így nekem ez nem okozott gondot, mert gyakorlatilag kiszolgálta magát, én alig ébredtem fel rá. És valaki írta, hogy olyan jó érzés, hogy ott fekszik és hozzá lehet nyúlni, hát ezzel egyetértek, és én úgy szeretem, hogy ott bújik éjjel is. Mivel kezdettől fogva velünk alszik, mindhármunk nyugalma érdekében, mi ezt így szoktuk meg és mindenki tud aludni, persze később már nehezebb megszokni, hogy kettőnél többen vagytok az ágyban. Este mindig egy földre rakott matracon alszik el az ágyunk mellett (hogy le ne essen, amíg mi még nem vagyunk ott) aztán, ha éjjel keres minket, akkor felvesszük magunk közé mind a mai napig. Miután terhes lettem a második babával olyan kevés lett a tej, hogy az éjszakai szopiról könnyen lemondott (egy kis biztatással) és most 18 hónaposan sokszor átalussza az éjszakát, úgy hogy fel sem jön hozzánk. Nagyon sok gyerek egészen 2 éves koráig többször is felkel éjjel, és ez teljesen normális, így fejlődik az alvás. Előbb utóbb minden gyerek egyedül alszik éjszaka, de szerintem a mi kultúránkban mi mindig sokkal hamarabb várunk mindent a gyerektől, mint amire érett lenne. És sokszor a gondozóktól (ld. védőnő, orvos), akiknek hinne az ember nem kapunk információt vagy nem hiteleset ezekről a dolgokról. Én abban hiszek, hogy ha hagyjuk akkor egy egészséges gyerek a maga ütemében mindenre megérik, mindent megtanul, amire szüksége van az élethez és ehhez nincs szüksége tanácsokra és trenírozásra. Szerintem a mi kultúránkban mi mindig sokkal hamarabb várunk mindent a gyerektől, mint amire érett lenne. Ez nálunk vonatkozik a mozgásfejlődésre is. Egészséges gyereknél a forgás hasról hátra és vissza 6-7 hónapos korra fejlődik ki legkésőbb, sokan 4-5 hónaposan tanulják meg, aztán kúszik, mászik, ül és jár, ez a folyamat egészen 1,5 éves korig elhúzódhat. Mi soha nem tréningeztük Benedeket és nem járkáltunk vele kézenfogva mégis 10 hónaposan már járt, de ez a mi esetünk. Azért is írtam le ilyen részletesen, hogy legyen egy ilyen vélemény is ezen a fórumon és ha van aki ebben az irányban keresgél (mint mi is), akkor ne legyen egyedül.