Sziasztok!
Elvált apa vagyok, két kislánnyal, és azért nyitottam ezt a témát, mert nagyon szeretném tudni, hogy egyes szülõk, apukák és anyukák hogyan vélekednek, hogyan tudják feldolgozni a válást, és azt, hogy a másik félnél maradt a gyermek. Én 150 km-re lakom a kétlányomtól, kéthetente láthatom csak õket, és nagyon megvisel. Idegileg tönkrementem, lelkileg kiégtem és léptem nyomon azt tapasztalom, hogy agresszív lettem. Sokkal hamarabb felhúzom magam mint régen, napi 2-3 órákat tudok csak aludni. Pedig újra megnõsültem, csodálatos nõ a feleségem és még szerencsém is van, mert a lányaim rajongásig szeretik, és anyának szólítják. (hogy az exem mit szól ehhez, azt inkább hagyjuk)
UI:egyszerûen nem tudom, hogy hogyan kell bejelentkezni, ezért írok névtelen
Új privát üzeneted érkezett!
2001.08.14 08:49
Szia Névtelen Elvált Apuka!
Bejelentkezés: Azonosítóba írd be a neved, vagy ahogy szeretnéd, hogy szólítsunk, utána Üzenet küldése "Klikk".
Remélem sikerült.
Én Chris vagyok, és amit írtál csak az jutott eszembe, hogy én mint második feleség mi türelemmel kell rendelkeznem a párom volt feleségei (kettõ volt eddig), a két gyereke és az ebbõl köztük adódó feszültség (ek) miatt.
Értem a Te gondodat, mert nap mint nap átélem.
Ne vedd rossznéven, de a te türelmetlenséged, agresszivitásod(?) hogyan viseli, tolerálja az új párod?
Sajnos vannak az életben olyan dolgok, amiken nem tudsz változtatni, " túl kell lépni " és túl kell élni, nehogy az új kapcsolatod rámenjen.
Bocsi, ha túl kioktató voltam.
Üdv. Chris
Bejelentkezés: Azonosítóba írd be a neved, vagy ahogy szeretnéd, hogy szólítsunk, utána Üzenet küldése "Klikk".
Remélem sikerült.
Én Chris vagyok, és amit írtál csak az jutott eszembe, hogy én mint második feleség mi türelemmel kell rendelkeznem a párom volt feleségei (kettõ volt eddig), a két gyereke és az ebbõl köztük adódó feszültség (ek) miatt.
Értem a Te gondodat, mert nap mint nap átélem.
Ne vedd rossznéven, de a te türelmetlenséged, agresszivitásod(?) hogyan viseli, tolerálja az új párod?
Sajnos vannak az életben olyan dolgok, amiken nem tudsz változtatni, " túl kell lépni " és túl kell élni, nehogy az új kapcsolatod rámenjen.
Bocsi, ha túl kioktató voltam.
Üdv. Chris
2001.08.15 07:30
Kedves Chris!
Egyáltalán nem voltál koktató, sõt mindenben igazad van. Csak tudod nagyon nehéz megõrizni a türelmemet, amikor nap mint nap megszivat az exem.Legutoljára azt mondta, hogy nem én vagyok a gyerekek apja, mert én csak biológiailag vagyok apa. A gyerek apja az aki vele él. Most erre mit mondjak? Ne legyek a plafonon?Szóval ilyen dolgokkal vannak tele a mindennapjaim ,és ez felõröl. A párom természetesen tolerálja a kitöréseimet, de azért látom, hogy õ is nehezen viseli. Próbálok változtatni, de amikor a fentiekhez hasonló szituációk vannak, elszáll a nyugalmam.
Egyáltalán nem voltál koktató, sõt mindenben igazad van. Csak tudod nagyon nehéz megõrizni a türelmemet, amikor nap mint nap megszivat az exem.Legutoljára azt mondta, hogy nem én vagyok a gyerekek apja, mert én csak biológiailag vagyok apa. A gyerek apja az aki vele él. Most erre mit mondjak? Ne legyek a plafonon?Szóval ilyen dolgokkal vannak tele a mindennapjaim ,és ez felõröl. A párom természetesen tolerálja a kitöréseimet, de azért látom, hogy õ is nehezen viseli. Próbálok változtatni, de amikor a fentiekhez hasonló szituációk vannak, elszáll a nyugalmam.
2001.08.15 08:11
Szia Baliapu!
Rendkívül kedves a te volt párod!
Ezt nálunk a kisebbik gyermek drága egyetlen anyukája játszotta el a párommal. Az én párom pedig hamar bepörög, pláne az ilyeneken.
Ugyhogy teljes nyugalommal hallgattam végig azt a "laza" 15 perces tigris ordítást ami ez után következett!
Nálunk az anyukák (tényleg mind a kettõ ilyetén való mûködése azonos) úgy mûködnek, hogy ha anyagi plusz szükségeltetik, rendkívül kedvesek és emberi hangon tudnak beszélni a párommal, aki ezekben az esetekben az apuka.
Nálunk a nagyobbik gyermek már 14 éves, fiú, úgyhogy a láthatást már õ maga szabályozza, ezzel nincs gond.
A kisebbik leány gyermek 6 éves és leköltöztek Pesttõl 50 km-re. LÁthatása problémás. Anyuka rendkívül féltékeny, mert a gyermekkel imádjuk egymást. Csak szegény kislány is tudja, hogy anyukája elõtt ezt nem tanácsos kimutatni. Itt is az anyagiak adása szabja meg, hogy mikor látjuk a gyereket. Az a baj, hogy telebeszéli mindenféle hülyeségekkel a gyerek fejét. Így a gyerek mást hall és mást tapasztal. Azt hallja, hogy ne jöjjön hozzánk, viszont szeret velünk lenni. Szegénykémet az anyukája már most megtanította hazudni.
Pl.: Telefon beszélgetés anyuka és apuka között: Anyuka: Gyeremek nem akar hozzátok menni. Telefon átkerül gyermekhez. Apuka kérdése: Hogy vagy és a többi ilyen jellegû kérdés után. Mikor láthatlak, akarsz hozzánk jönni? Gyermek: boldogan a telefonba: Igen megyek. Háttérbõl anyuka hangja: Te nem is akarsz menni! Gyermek: Jaj, nem is akarok menni hozzátok.
Na az én fejem ettõl lilul be.
Vígasztaltam a párom: Késõbb ez vissza üt majd anyukára, a gyerekek nem hülyék.
Úgyhogy mi amennyire anyuka lehetõvé teszi, együtt vagyunk vele.
JAj még egy: A párom anyukája a Városliget mellett lakik. Útban hozzá bevitte a kislányt a gyermek vidámparkba. Gyermek persze ezt elmesélte otthon. Mire anyuka apukának telefonon: Nem tudod megvenni a gyerek szeretetét. Apuka válasza: ( Nem túl halkan, és enyhén lila fejjel: Te nem vagy normális, mikor vigyem a kisvidámparkba, húsz évesen?!.
Mindeehhez hozzá tartozik: Párom expárja újból férjhez ment és született egy közös gyermek is. Nincsenek fényes anyagi körülmények között. Házvásárlás miatt tele vannak adósággal. Mi sem vagyunk milliomosok.
Ennyit ezekrõl a dolgokról. Jó hosszúra sikerült.
Fel a fejjel!
Ha ez segít te is írd le ezeket a dolgokat.
Üdv. Chris
Rendkívül kedves a te volt párod!
Ezt nálunk a kisebbik gyermek drága egyetlen anyukája játszotta el a párommal. Az én párom pedig hamar bepörög, pláne az ilyeneken.
Ugyhogy teljes nyugalommal hallgattam végig azt a "laza" 15 perces tigris ordítást ami ez után következett!
Nálunk az anyukák (tényleg mind a kettõ ilyetén való mûködése azonos) úgy mûködnek, hogy ha anyagi plusz szükségeltetik, rendkívül kedvesek és emberi hangon tudnak beszélni a párommal, aki ezekben az esetekben az apuka.
Nálunk a nagyobbik gyermek már 14 éves, fiú, úgyhogy a láthatást már õ maga szabályozza, ezzel nincs gond.
A kisebbik leány gyermek 6 éves és leköltöztek Pesttõl 50 km-re. LÁthatása problémás. Anyuka rendkívül féltékeny, mert a gyermekkel imádjuk egymást. Csak szegény kislány is tudja, hogy anyukája elõtt ezt nem tanácsos kimutatni. Itt is az anyagiak adása szabja meg, hogy mikor látjuk a gyereket. Az a baj, hogy telebeszéli mindenféle hülyeségekkel a gyerek fejét. Így a gyerek mást hall és mást tapasztal. Azt hallja, hogy ne jöjjön hozzánk, viszont szeret velünk lenni. Szegénykémet az anyukája már most megtanította hazudni.
Pl.: Telefon beszélgetés anyuka és apuka között: Anyuka: Gyeremek nem akar hozzátok menni. Telefon átkerül gyermekhez. Apuka kérdése: Hogy vagy és a többi ilyen jellegû kérdés után. Mikor láthatlak, akarsz hozzánk jönni? Gyermek: boldogan a telefonba: Igen megyek. Háttérbõl anyuka hangja: Te nem is akarsz menni! Gyermek: Jaj, nem is akarok menni hozzátok.
Na az én fejem ettõl lilul be.
Vígasztaltam a párom: Késõbb ez vissza üt majd anyukára, a gyerekek nem hülyék.
Úgyhogy mi amennyire anyuka lehetõvé teszi, együtt vagyunk vele.
JAj még egy: A párom anyukája a Városliget mellett lakik. Útban hozzá bevitte a kislányt a gyermek vidámparkba. Gyermek persze ezt elmesélte otthon. Mire anyuka apukának telefonon: Nem tudod megvenni a gyerek szeretetét. Apuka válasza: ( Nem túl halkan, és enyhén lila fejjel: Te nem vagy normális, mikor vigyem a kisvidámparkba, húsz évesen?!.
Mindeehhez hozzá tartozik: Párom expárja újból férjhez ment és született egy közös gyermek is. Nincsenek fényes anyagi körülmények között. Házvásárlás miatt tele vannak adósággal. Mi sem vagyunk milliomosok.
Ennyit ezekrõl a dolgokról. Jó hosszúra sikerült.
Fel a fejjel!
Ha ez segít te is írd le ezeket a dolgokat.
Üdv. Chris
2001.08.15 08:19
Szia Baliapu!
Olvastam soraidat és elöntött a düh.
Sajnos én is elváltam. Annyira ragaszkodom a csemetémhez én is, mint Te. Nálunk aránylag normális a kapcsolatunk az exnejemmel, s mégis ki vagyok borulva. Nagyon együttérzek Veled.
Ne is haragudj, de az exnejed egy érzéketlen tuskó nöszemély (mást akartam írni, de nem akarlak megbántani)! Az ilyen szövegek miatt, hogy csak biológiailag vagy az apja, legszivesebben lelöném. Hát ez egy hülye ...!!!! Méghogy az az apja, aki vele él. Abszolút nem érdekli gyermekeiteknek a lelkivilága. És az ilyen anyának mondja magát és szentül meg van gyözödve, hogy milyen jó ember. Szembeköpném!
Már irogattam régebben a Válási útmutatóban is, és eldöntöttem, hogy nem kezdem itt is. De egyszerüen nem bírtam ki, hogy ne írjam le véleményemet!
Engem tegnap csesztek fel agyilag. A gyerekemet be akartam jelenteni ideiglenesen a lakásomba (ha állandóra akarnám, akkor kezdhetnék pereskedni még abban az esetben is, ha az anyjával mindent szépen megbeszélünk-törvényesen alapértelmezésben az anyáé-fasza mi???). Szóval "csak" ideiglenesre tudnám, de ehhez az anyának kell az aláírása. Na egy nagy barom volt, aki ezt kitalálta. Ott ...unk ki az apával, ahol csak tudunk. Sajnos ez van ebben a nagy rohadt anyajogú társadalmunkban! Az apa (bármi is volt az elözménye a válásnak) le van ...va. Na megyek és muszály bevennem nyugtatót mert agyvérzést kapok.
Azért valahogy szeretnék Neked segíteni. Jó tanácsokat nem tudok adni. Azonban valamikor találtam a neten egy "Elvált Apák Szövetsége" homepage-t, de nem tudom, hogy hol. Próbálj Te is keresni, mert biztos, hogy létezik. Azonban telefonszámot találtam, hátha tudnak segíteni. Én azzal a barom mondattal kezdeném, amit az exed mondott az apasággal kapcsolatban. Ezzel bemutathatod öt.
Itt a telszám: Elvált Apák Érdekvédelmi Egyesülete (Budapest)
(1)216-1300 (H,K: 17-20 óráig)
Még tudnék írni, de nem akarok közönséges lenni, és a végén még tényleg agyvérzést kapnék.
Vigyázz Magadra!
Atiapuka
Olvastam soraidat és elöntött a düh.
Sajnos én is elváltam. Annyira ragaszkodom a csemetémhez én is, mint Te. Nálunk aránylag normális a kapcsolatunk az exnejemmel, s mégis ki vagyok borulva. Nagyon együttérzek Veled.
Ne is haragudj, de az exnejed egy érzéketlen tuskó nöszemély (mást akartam írni, de nem akarlak megbántani)! Az ilyen szövegek miatt, hogy csak biológiailag vagy az apja, legszivesebben lelöném. Hát ez egy hülye ...!!!! Méghogy az az apja, aki vele él. Abszolút nem érdekli gyermekeiteknek a lelkivilága. És az ilyen anyának mondja magát és szentül meg van gyözödve, hogy milyen jó ember. Szembeköpném!
Már irogattam régebben a Válási útmutatóban is, és eldöntöttem, hogy nem kezdem itt is. De egyszerüen nem bírtam ki, hogy ne írjam le véleményemet!
Engem tegnap csesztek fel agyilag. A gyerekemet be akartam jelenteni ideiglenesen a lakásomba (ha állandóra akarnám, akkor kezdhetnék pereskedni még abban az esetben is, ha az anyjával mindent szépen megbeszélünk-törvényesen alapértelmezésben az anyáé-fasza mi???). Szóval "csak" ideiglenesre tudnám, de ehhez az anyának kell az aláírása. Na egy nagy barom volt, aki ezt kitalálta. Ott ...unk ki az apával, ahol csak tudunk. Sajnos ez van ebben a nagy rohadt anyajogú társadalmunkban! Az apa (bármi is volt az elözménye a válásnak) le van ...va. Na megyek és muszály bevennem nyugtatót mert agyvérzést kapok.
Azért valahogy szeretnék Neked segíteni. Jó tanácsokat nem tudok adni. Azonban valamikor találtam a neten egy "Elvált Apák Szövetsége" homepage-t, de nem tudom, hogy hol. Próbálj Te is keresni, mert biztos, hogy létezik. Azonban telefonszámot találtam, hátha tudnak segíteni. Én azzal a barom mondattal kezdeném, amit az exed mondott az apasággal kapcsolatban. Ezzel bemutathatod öt.
Itt a telszám: Elvált Apák Érdekvédelmi Egyesülete (Budapest)
(1)216-1300 (H,K: 17-20 óráig)
Még tudnék írni, de nem akarok közönséges lenni, és a végén még tényleg agyvérzést kapnék.
Vigyázz Magadra!
Atiapuka
2001.08.15 10:04
Sziasztok!
Igazad van sajnos, az exem egy végtelenül egyszerû és önzõ ember. Nálunk a pénz csak olyan szinten probléma, hogy én havi 50 ezret fizetek, és bár mindíg határidõ elõtt megkapta a pénzt, elment a bíróságra és letiltatta a fizetésembõl. Azzal az indokkal, hogy egy hónapot nem fizettem ki. Elmentem a bíróságra, és igazoltam ,hogy minden hónapban a határidõ elõtt 4-5 nappal megkapta a pénzt, és egy fillér tartozásom sincs. Az volt a válasz, hogy köszönjük szépen. Ennyi!! Nem érdekelte õket, hogy hazudott, nem érdekli õket, hogy innentõl kezdve nem kaphatok meg semmilyen kölcsönt stb. Szóvalténylg elég nagy szemét. Az a baj, hogy az új "apuka" egy tutyimuty imegalszik a tej a számban típusú pasi, és az exem úgy irányítja ahogy akarja. Simán elhitette vele, hogy én vagyok a legnagyobb gazember maffiózó, antiapa stb. Én ebben az egészben azt nem bírom felfogni, hogy az anyák miért nem fogják föl, hogy azért mert a házasságuk nem sikerül, attól még a gyermek apja nem lett egy állat, aki csak rosszat akar a gyerekének. Szóval nem egyszerû az ügy.
Igazad van sajnos, az exem egy végtelenül egyszerû és önzõ ember. Nálunk a pénz csak olyan szinten probléma, hogy én havi 50 ezret fizetek, és bár mindíg határidõ elõtt megkapta a pénzt, elment a bíróságra és letiltatta a fizetésembõl. Azzal az indokkal, hogy egy hónapot nem fizettem ki. Elmentem a bíróságra, és igazoltam ,hogy minden hónapban a határidõ elõtt 4-5 nappal megkapta a pénzt, és egy fillér tartozásom sincs. Az volt a válasz, hogy köszönjük szépen. Ennyi!! Nem érdekelte õket, hogy hazudott, nem érdekli õket, hogy innentõl kezdve nem kaphatok meg semmilyen kölcsönt stb. Szóvalténylg elég nagy szemét. Az a baj, hogy az új "apuka" egy tutyimuty imegalszik a tej a számban típusú pasi, és az exem úgy irányítja ahogy akarja. Simán elhitette vele, hogy én vagyok a legnagyobb gazember maffiózó, antiapa stb. Én ebben az egészben azt nem bírom felfogni, hogy az anyák miért nem fogják föl, hogy azért mert a házasságuk nem sikerül, attól még a gyermek apja nem lett egy állat, aki csak rosszat akar a gyerekének. Szóval nem egyszerû az ügy.
2001.08.15 10:32
Hát ez az! Mert a bíróságon az ott ülők frankón tudják a törvénycikkeket és ennyi. De egyszerüen tovább nem látnak. Pedig "igazán jól csak szívével lát az ember, ami igazán fontos, az a szemnek láthatatlan.". Sajnos bele kell (kéne csak nekem sem megy) törödnünk, hogy ebben a kurva világban az az alap felfogás, hogy a gyereknek elsösorban az anyjára van szüksége. Ez a világ legnagyobb baromsága, és mégis ezt sulykolja a média. Nem mondom, biztos több az olyan apa, aki elhagyta a családját, de talán ebböl nem kéne általánosítani. Nekem is volt egy tiedhez hasonló esetem a bíróságon. Amikor a bírónö megkérdezte tölünk a láthatást, mi közösen korlátlant kértünk. Erre azt mondta, hogy be kell írni valami konkrétumot is. Erre mondjuk neki, hogy most úgy csináljuk, hogy többet alszik velem a gyerek, mint az anyjával, erre akkora szemekkel nézett rám a T. bírónö, hogy azt hittem, hogy kiesik. Persze, ö nem így tanulta. Neki fordítva stimmel. Úgyhogy ennyit a bíróságokról.
Másik gondolatodhoz is van véleményem. Tudod, az ilyen és hozzá hasonló nöket én nem tekintem anyának (max. fizikailag-de lelkileg semmiképp)!
Veri a mellét, hogy ö milyen jó anyuka, közben meg lesz...ja, hogy mit is érezhet a csemetéje.
Akkor vagyok felháborodva, amikor mondják a hírekben, hogy találtak egy csecsemöholttestet és keresik az édesanyát. Miért nem mondják azt, hogy keresik azt a szajhát, a gyilkost, aki megszülte és megölte???
Na jó, befejezem, mert ...
Szia Atiapuka
Másik gondolatodhoz is van véleményem. Tudod, az ilyen és hozzá hasonló nöket én nem tekintem anyának (max. fizikailag-de lelkileg semmiképp)!
Veri a mellét, hogy ö milyen jó anyuka, közben meg lesz...ja, hogy mit is érezhet a csemetéje.
Akkor vagyok felháborodva, amikor mondják a hírekben, hogy találtak egy csecsemöholttestet és keresik az édesanyát. Miért nem mondják azt, hogy keresik azt a szajhát, a gyilkost, aki megszülte és megölte???
Na jó, befejezem, mert ...
Szia Atiapuka
2001.08.15 11:03
Nálunk is hasonlóan zajlott, a bírónõ megkérdezte, hogy hogyan lezs a gyerekek láthatása. Mi mondtuk, hogy írjuk be a minimumot, (kéthetente hétvégén stb.) és mi úgyis megbeszéljük rugalmasan. Amint kimondták a végzést, az exem soha nem adta odsa a gyerekeket, és arra hivatkozott, hogy nézzem meg mi van a végzésben. Sõt, a múltkor még a kéthetente hétvégétis sokallat, és nem akarta elengedni a gyerekeket, merthogy nekik családi ünnep van. Azt hittem, hogy ott helyben agyonütöm. Szerinte a gyereknekfontosabb elmenni a keresztannyja eljegyzésére, minthogy az apjával legyen. Szóval néha tényleg úgy érzem, hogy bármikor kérdezés nélkül fel tudnám pofozni. Csak azért nem teszem, mert nem méltó arra, hogy megtegyem.
2001.08.15 11:14
Csak az a baj, hogy a pofonnal semmit sem tudnál elintézni! Tényleg nem tudom, hogy mit tanácsoljak. Csak türelmet tudok javasolni, de úgy érzem, hogy ez csak egy szlogen. Az ilyen apukáknak mint te is vagy, a türelem véges és nem célravezetö.
Póbáld felhívni amit mondtam. Hátha az a társaság tényleg az apukákért és gyermekeikért van és mellétek állnak!
Üdv
Ui: Tényleg nagyon sajnállak és a gyerköceidet is.
Az a nö ahhoz is hülye, hogy észrevegye, hogy mit müvel a saját gyerekei és a Te lelkeddel.
Póbáld felhívni amit mondtam. Hátha az a társaság tényleg az apukákért és gyermekeikért van és mellétek állnak!
Üdv
Ui: Tényleg nagyon sajnállak és a gyerköceidet is.
Az a nö ahhoz is hülye, hogy észrevegye, hogy mit müvel a saját gyerekei és a Te lelkeddel.
2001.08.15 11:22
Kedves Chris!
Igazad van, és én nem is gyûlölöm az ex nejemet, mert én mindíg azt vallottam, és most is hiszem, hogy semmi nem történhet az ember életében, amely miatt megutálhatná azt akibe egykoron szerelmes volt. És tényleg nem is gyûlölöm, és mindíg meg tudok neki bocsátani. Csak az a gond, hogy ha abba gondolok bele, hogy az egész életem azzal fog eltellni, hogy felesleges energiát ölök bele abba, hogy a gyerekeim nehogy elfelejtsenek, és teljesen egyoldalú az amit én nyújtok, akkor eléggé elkeseredek. De ez inkább végtelen fásultság, mint harag.
Üdv:Baliapu
Igazad van, és én nem is gyûlölöm az ex nejemet, mert én mindíg azt vallottam, és most is hiszem, hogy semmi nem történhet az ember életében, amely miatt megutálhatná azt akibe egykoron szerelmes volt. És tényleg nem is gyûlölöm, és mindíg meg tudok neki bocsátani. Csak az a gond, hogy ha abba gondolok bele, hogy az egész életem azzal fog eltellni, hogy felesleges energiát ölök bele abba, hogy a gyerekeim nehogy elfelejtsenek, és teljesen egyoldalú az amit én nyújtok, akkor eléggé elkeseredek. De ez inkább végtelen fásultság, mint harag.
Üdv:Baliapu
2001.08.15 11:43
Szia Chris!
Én sem mondtam egy szóval sem, hogy gyülölöm az exnejemet. Bár ha ilyen lenne, mint a Baliapué, akkor igenis gyülölném és megvetném. Söt tudok mit mondok, csak a gyerek miatt nem ölném meg! És nem tudnék neki megbocsájtani. Lehet, hogy túlérzékeny vagyok, de ne felejtsd el, hogy Nekem a gyerekem a mindenem, és ...
Most mindenesetre én ezt az egész igazságtalan törvényekre épülö rendszert gyülölöm. Azt, hogy ha szereted a gyerekedet és nem akarod elveszíteni és emellett férfinak születtél, akkor Neked harcolnod kell a mindenért. Ha viszont anya vagy, akkor függetlenül az elözményektöl, jár minden. Nem sajnáltatni akarom magamat, de egyszerüen felháborít ez az egész. Ha Te nem nö lennél, Te nem gondolkoznál hasonlóan?
Üdv Atiapuka
Én sem mondtam egy szóval sem, hogy gyülölöm az exnejemet. Bár ha ilyen lenne, mint a Baliapué, akkor igenis gyülölném és megvetném. Söt tudok mit mondok, csak a gyerek miatt nem ölném meg! És nem tudnék neki megbocsájtani. Lehet, hogy túlérzékeny vagyok, de ne felejtsd el, hogy Nekem a gyerekem a mindenem, és ...
Most mindenesetre én ezt az egész igazságtalan törvényekre épülö rendszert gyülölöm. Azt, hogy ha szereted a gyerekedet és nem akarod elveszíteni és emellett férfinak születtél, akkor Neked harcolnod kell a mindenért. Ha viszont anya vagy, akkor függetlenül az elözményektöl, jár minden. Nem sajnáltatni akarom magamat, de egyszerüen felháborít ez az egész. Ha Te nem nö lennél, Te nem gondolkoznál hasonlóan?
Üdv Atiapuka
2001.08.15 11:50
Tudjátok az zavar a legjobban, hogy az exnejem meg van gyõzõdve arról, hogy az elvei teljesen elfogadhatóak, és a "had bûnhõdjön az apa" (tõle idéztem) jegyében elkövetett minden tette teljesen jogos és erkölcsileg elfogadható. Eszébe sem jut, hogy ezeka tettei milyen következménnyel járhatnak, és abszolút nem érti, hogy én miért vagyok sokszor felháborodva. Ez számomra azért szomorú, mert most kell rájönnöm, hogy nem rosszindulatú nõt vettemel annak idehén, hanem butát. És ez sokkal rosszabb. De az is igaz, hogyúgy veszem észre, az elmúl két éveben már nemcsak butaságokat csinál, hanem rosszindulatú is.
2001.08.15 14:14
Kedves Atiapuka, és Baliapu!
Ha elolvastátok az elõzõekben leírt hosszú monológomat, akkor sejthetitek nem vagyok túlzottan nõpárti.
Én azt gondolom, hogy nagyon nehéz igazságot tenni.
De azt is gondolom, hogy talán nem is az igaszságtevés a lényeg, hanem a gyerekek. Ha csak õket nézed, akkor nem látod a bosszúálló fúriát.
Én már csak tudom, - mint a nõi nem képviselõje- milyen egy válás, szakít utáni, vérig sértett NÕ! Mert úgy gondolom, hogy itt errõl is szó van. HAbár a mi esetünkben a második gyerek esetében a páromat az exe hagyta el.
Ja és nálunk bonyolítja a helyzetet, hogy nem voltak összeházasodva. Így senki és semmi nem "szabályozza" a láthatást.
Elõre a gyerekekért!
Ha õk érzik a szeretet, semmi nem számít. És higgyétek el érzik.
Írjatok!!!
Pusszz Chris
Ha elolvastátok az elõzõekben leírt hosszú monológomat, akkor sejthetitek nem vagyok túlzottan nõpárti.
Én azt gondolom, hogy nagyon nehéz igazságot tenni.
De azt is gondolom, hogy talán nem is az igaszságtevés a lényeg, hanem a gyerekek. Ha csak õket nézed, akkor nem látod a bosszúálló fúriát.
Én már csak tudom, - mint a nõi nem képviselõje- milyen egy válás, szakít utáni, vérig sértett NÕ! Mert úgy gondolom, hogy itt errõl is szó van. HAbár a mi esetünkben a második gyerek esetében a páromat az exe hagyta el.
Ja és nálunk bonyolítja a helyzetet, hogy nem voltak összeházasodva. Így senki és semmi nem "szabályozza" a láthatást.
Elõre a gyerekekért!
Ha õk érzik a szeretet, semmi nem számít. És higgyétek el érzik.
Írjatok!!!
Pusszz Chris
2001.08.15 15:15
Kedves Chris!
Igazad van, és azt hiszem, hogy Atiapu is teljesen egyetért abban, hogy a gyerekek ért nem szabad haraggalfordulni az ex felé. Az én esetemben azonban ez sajnos nem mûködik. Bármit teszek, bármit mondok, bármennyire támogatom minden szempontból a megélhetésüket, akkor sem tud normális emberi hangnemben beszélni velem. Csak a boszzú, a bosszú és a bosszú. Az sem számít ha a bosszújához és a gyûlöletének kifejezésre a gyerekeket használja fel. Az "ex új családja" topicban leírtam egynéhány esetet, amikor megszivatott. Nézd meg,kiváncsi vagyok a véleményedre. Te nõ vagy, anya vagy, lehet, hogy másként látod mint én. (Magamról csak annyit, hogy értelmiségi vagyok, jó állással, normális világnézettel, értékrenddel.Szóval ne gondold, hogy valami állat írogat a neten és próbálja befeketíteni a drága ex nejét.)
Puszi:Baliapu
Igazad van, és azt hiszem, hogy Atiapu is teljesen egyetért abban, hogy a gyerekek ért nem szabad haraggalfordulni az ex felé. Az én esetemben azonban ez sajnos nem mûködik. Bármit teszek, bármit mondok, bármennyire támogatom minden szempontból a megélhetésüket, akkor sem tud normális emberi hangnemben beszélni velem. Csak a boszzú, a bosszú és a bosszú. Az sem számít ha a bosszújához és a gyûlöletének kifejezésre a gyerekeket használja fel. Az "ex új családja" topicban leírtam egynéhány esetet, amikor megszivatott. Nézd meg,kiváncsi vagyok a véleményedre. Te nõ vagy, anya vagy, lehet, hogy másként látod mint én. (Magamról csak annyit, hogy értelmiségi vagyok, jó állással, normális világnézettel, értékrenddel.Szóval ne gondold, hogy valami állat írogat a neten és próbálja befeketíteni a drága ex nejét.)
Puszi:Baliapu
2001.08.15 23:09
Sziasztok Atiapuka, Baliapu,
Borzaszto olvasni, hogy egy szerelem idaig fajulhat. Mindenkit, not/ferfit megertek, aki hasonlo problemakkal kuzd mint ti. Igazan nem tudom miert is irok - talan csak a fajdalmamat kell magambol kiirnom, talan nem akarok a ti ex. nejeitekhez hasonlova valni. A helyzet az, hogy a parommal a kapcsolatunk naprol napra keserubb, hidegebb lesz. Bar meg mind a ketten foggal-korommel ragaszkodunk a "csaladi idillhez" a gyerkoc miatt, a veg kozeleg. Iszonyu fajdalmat, uresseget erzek - sokszor bennem is megvan a bosszuvagy. Mit tanacsoltok, hogyan ne valjak boszorkannya, rossz anyava?
Gabi
Borzaszto olvasni, hogy egy szerelem idaig fajulhat. Mindenkit, not/ferfit megertek, aki hasonlo problemakkal kuzd mint ti. Igazan nem tudom miert is irok - talan csak a fajdalmamat kell magambol kiirnom, talan nem akarok a ti ex. nejeitekhez hasonlova valni. A helyzet az, hogy a parommal a kapcsolatunk naprol napra keserubb, hidegebb lesz. Bar meg mind a ketten foggal-korommel ragaszkodunk a "csaladi idillhez" a gyerkoc miatt, a veg kozeleg. Iszonyu fajdalmat, uresseget erzek - sokszor bennem is megvan a bosszuvagy. Mit tanacsoltok, hogyan ne valjak boszorkannya, rossz anyava?
Gabi
2001.08.16 07:40
Szia Gabi!
Én azt mondom, hogy ha lehet, akkor ne váljatok. Beláthatatlan következményei vannak, mind rátok, mind a gyerkõcre nézve. Hidd el, mert én tudom, átéltem, és at kívánom, hogy soha többet!!! De ha mégis úgy alakul, akkor szerintem a legfontosabb, hogy ne haragudjatok egymásra, és tudjátok azt mondani, hogy bár nekünk nem sikerült, mindent megteszünk azért, hogy tisztességes, becsületes embert neveljünk a gyerekbõl, és ez közös cél. A rossza anya ott kezdõdik, amikro a gyereket használja fel a volt férje ellen. Ez a legnagyobb aljasság. De mégegyszer mondom ,ha méglehet, akkor hozzátok rendbe a házasságot. Nektek is ez lenne alegjobb, de fõleg a gyereknek. Az is tény, hogy egy gyerek nem tud összetartani egy házasságot, de ha ti ismét egymásra tudnátok találni, akkor biztos, hogy eltudnátok kerülni a vaálással járó traumát.
Üdv:Baliapu
Én azt mondom, hogy ha lehet, akkor ne váljatok. Beláthatatlan következményei vannak, mind rátok, mind a gyerkõcre nézve. Hidd el, mert én tudom, átéltem, és at kívánom, hogy soha többet!!! De ha mégis úgy alakul, akkor szerintem a legfontosabb, hogy ne haragudjatok egymásra, és tudjátok azt mondani, hogy bár nekünk nem sikerült, mindent megteszünk azért, hogy tisztességes, becsületes embert neveljünk a gyerekbõl, és ez közös cél. A rossza anya ott kezdõdik, amikro a gyereket használja fel a volt férje ellen. Ez a legnagyobb aljasság. De mégegyszer mondom ,ha méglehet, akkor hozzátok rendbe a házasságot. Nektek is ez lenne alegjobb, de fõleg a gyereknek. Az is tény, hogy egy gyerek nem tud összetartani egy házasságot, de ha ti ismét egymásra tudnátok találni, akkor biztos, hogy eltudnátok kerülni a vaálással járó traumát.
Üdv:Baliapu
2001.08.16 08:48
Szia Baliapu!
Sikerült egy kicsit meglógnom.
Elolvastam. Hát a te Ex-ed tényleg ... , de mintha a "mi" ex-ünk lett volna.
Pl. a kislányon lukas a zokni, elmegyünk venni neki, mert már mégiscsak. A vásárlás alatt láttam egy aranyos színdált , amit megvettünk mert a tavalyi (szintén mi vettük) kopott volt nagyon. Mikor veszem le a kislány ábáról a szandit, látom, hogy a pántja szinte teljesen elszakadt. Még jó, hogy vettünk neki egyet.
Szóval még csak nem is mondja. Mi meg természetesen rohanunk a gyereknek megvenni mindent, ami szakadt rajta. Csak azt nem értem, ha megkérdezzük mit kéne venni a gyereknek, soha nem mondja meg. Igaz látványosabb szakadt cuccokban elküldeni a gyereket.
És nagyon nehéz megállni a gyerek elõtt, hogy ne szóljak egy szót sem. De ránézek a ragyogó kis pofijára (amit kap mindennek örül) és nyelek egyet.
Tudod nálunk még a két hét sem jön be. Van, hogy egy, másfél hónapig nem adja oda a gyereket. Most is véletlenül tudtuk meg, hogy egy hónapig erdélyben vannak. (Ott laknak az ex szülei.)
Egy kis gonoszkodás: A párom egyszer a következõt mondta: " Így lesz a szorgalmas székely lányból, büdös, R. k...va." Megdorgáltam érte, de teljesen igaza volt. (Sajnos)
Nem baj, lesz még ez a kislány nagyobb is. Amikor ha akar már egyedül is tud jönni hozzánk.
Üdv. Chris
Sikerült egy kicsit meglógnom.
Elolvastam. Hát a te Ex-ed tényleg ...
, de mintha a "mi" ex-ünk lett volna. Pl. a kislányon lukas a zokni, elmegyünk venni neki, mert már mégiscsak. A vásárlás alatt láttam egy aranyos színdált , amit megvettünk mert a tavalyi (szintén mi vettük) kopott volt nagyon. Mikor veszem le a kislány ábáról a szandit, látom, hogy a pántja szinte teljesen elszakadt. Még jó, hogy vettünk neki egyet.
Szóval még csak nem is mondja. Mi meg természetesen rohanunk a gyereknek megvenni mindent, ami szakadt rajta. Csak azt nem értem, ha megkérdezzük mit kéne venni a gyereknek, soha nem mondja meg. Igaz látványosabb szakadt cuccokban elküldeni a gyereket.
És nagyon nehéz megállni a gyerek elõtt, hogy ne szóljak egy szót sem. De ránézek a ragyogó kis pofijára (amit kap mindennek örül) és nyelek egyet.
Tudod nálunk még a két hét sem jön be. Van, hogy egy, másfél hónapig nem adja oda a gyereket. Most is véletlenül tudtuk meg, hogy egy hónapig erdélyben vannak. (Ott laknak az ex szülei.)
Egy kis gonoszkodás: A párom egyszer a következõt mondta: " Így lesz a szorgalmas székely lányból, büdös, R. k...va." Megdorgáltam érte, de teljesen igaza volt. (Sajnos)
Nem baj, lesz még ez a kislány nagyobb is.
Amikor ha akar már egyedül is tud jönni hozzánk. Üdv. Chris
2001.08.16 08:57
Szia Gabi!
Nagyon szomorú lettem. Lehet, hogy nem a családi idllhez kéne foggal - körömmel ragaszkodni.
Nem könnyû megbeszélni dolgpokat, elõtárni lenyelt sérelmeket, de nézz magadba, mégéri? Hiányozna?
Nekem egy nagyon boldognak, lebegõsnek induló, régóta várt és áhított kapcsolatom ment a fentiek hiány miatt, nagyon rövid idõ miatt tönkre.
Életem szerelmétõl költöztem el, és egy "kicsit" bele is haltam. Mindenkinek van az életében egy "Õ", nekem az volt ez az ember. Okos, inteligens, nekem nagyon tetszõ.
Megfogadtam, soha többé nem megyek bele ebbe csapdába. Sokszor nemigen tetszõ beszélgetések amik segítenek. Neki sem könnyû, boztosan õ is belebetegszik a helyzetetekbe.
A kisnyuszifül meg biztosan érzi. A gyerekek is tudják titkolni az érzéseiket!
Nagyon drukkolok nektek.
Üdv. Chris
Nagyon szomorú lettem.
Lehet, hogy nem a családi idllhez kéne foggal - körömmel ragaszkodni. Nem könnyû megbeszélni dolgpokat, elõtárni lenyelt sérelmeket, de nézz magadba, mégéri? Hiányozna?
Nekem egy nagyon boldognak, lebegõsnek induló, régóta várt és áhított kapcsolatom ment a fentiek hiány miatt, nagyon rövid idõ miatt tönkre.
Életem szerelmétõl költöztem el, és egy "kicsit" bele is haltam. Mindenkinek van az életében egy "Õ", nekem az volt ez az ember. Okos, inteligens, nekem nagyon tetszõ.
Megfogadtam, soha többé nem megyek bele ebbe csapdába. Sokszor nemigen tetszõ beszélgetések amik segítenek. Neki sem könnyû, boztosan õ is belebetegszik a helyzetetekbe.
A kisnyuszifül meg biztosan érzi. A gyerekek is tudják titkolni az érzéseiket!
Nagyon drukkolok nektek.
Üdv. Chris
2001.08.16 09:26
Szia Chris!
Tényleg elgondolkodtató, hogy hogyan tudnak emberek ennyire megváltozni, és szende vidéki erkölcsös kislányból egy élõsködõ minden hájjal megkent perszónává válni. Tudod én nem vagyok képes elfogadni, hogy semmit nem tehetek azért, hogy megakadályozzam, hogy ennyire tetû legyen, és ezért van, hogy sokszor és sokáig emésztem magam egy-egy szemétségén. Mert nem tudom elhinni, hogy ilyen ember lett belõle. Mindíg azon gondolkodom,hogy hova tettem az eszem és a szemem amikor elvettem feleségül.(16 voltam amikor megismertem, és 21 amikor elvettem) Ez sokmindent megmagyaráz. Na mára kialakult az igazi énje.....
Üdv:Baliapu
Tényleg elgondolkodtató, hogy hogyan tudnak emberek ennyire megváltozni, és szende vidéki erkölcsös kislányból egy élõsködõ minden hájjal megkent perszónává válni. Tudod én nem vagyok képes elfogadni, hogy semmit nem tehetek azért, hogy megakadályozzam, hogy ennyire tetû legyen, és ezért van, hogy sokszor és sokáig emésztem magam egy-egy szemétségén. Mert nem tudom elhinni, hogy ilyen ember lett belõle. Mindíg azon gondolkodom,hogy hova tettem az eszem és a szemem amikor elvettem feleségül.(16 voltam amikor megismertem, és 21 amikor elvettem) Ez sokmindent megmagyaráz. Na mára kialakult az igazi énje.....
Üdv:Baliapu
2001.08.16 09:31
Gabi!
Természetesen mindent lehet egyedül csinálni, ha van hozzá erõd. De hidd el, hogy rettenetes az a tudat, hogy ma este már nem jön haza senki, nincs aki mellém feküdjön, nincs akivel beszélgessek. Igaz, hogy a picur ott van, de értelemszerûen nem kommunikációs partner. Nem tudom, hogy mióta vagytok együtt, mennyi közös emléketek van, de én sokáig tudtm azokból táplálkozni, és akkor erõt is adott ahhoz, hogy elviseljem akkor is, amikor sík debil volt. Szóval összeségében én is csak Chrishez tudok csatlakozni:drukkolok, hogy rendeben legyen minden....
Üdv:Baliapu
Természetesen mindent lehet egyedül csinálni, ha van hozzá erõd. De hidd el, hogy rettenetes az a tudat, hogy ma este már nem jön haza senki, nincs aki mellém feküdjön, nincs akivel beszélgessek. Igaz, hogy a picur ott van, de értelemszerûen nem kommunikációs partner. Nem tudom, hogy mióta vagytok együtt, mennyi közös emléketek van, de én sokáig tudtm azokból táplálkozni, és akkor erõt is adott ahhoz, hogy elviseljem akkor is, amikor sík debil volt. Szóval összeségében én is csak Chrishez tudok csatlakozni:drukkolok, hogy rendeben legyen minden....
Üdv:Baliapu
2001.08.16 09:52
Szia Chris!
szerintem igen. Mert rohadtul bántja a csõrét, hogy õt valaki el merte hagyni. Valaki azt merte mondani neki, hogy csapnivaló, ostoba liba. Ezért is ment gyorsan férjhez, szül gyereket, hogy bebizonyítsa, hogy õ igenis tökéletes feleség, anya, szeretõ stb. Lám lám mégiscsak kell valakinek, tehát amit én mondtam nek az nem igaz. Saját magát akarta igazolni.
Üdv:Baliapu
szerintem igen. Mert rohadtul bántja a csõrét, hogy õt valaki el merte hagyni. Valaki azt merte mondani neki, hogy csapnivaló, ostoba liba. Ezért is ment gyorsan férjhez, szül gyereket, hogy bebizonyítsa, hogy õ igenis tökéletes feleség, anya, szeretõ stb. Lám lám mégiscsak kell valakinek, tehát amit én mondtam nek az nem igaz. Saját magát akarta igazolni.
Üdv:Baliapu
2001.08.16 12:19
Szia Baliapu!
És te egy hiúságában, nõ mivoltában vérigsértett NÕ reakcióin csodálkozol?!
Baliapu!
Lehet, hogy "kicsit" bántóra sikerlt a végsõ szakítás?
A ti válásotok sem tartozhatott a "szép" válások közé.
Lehet, hogy az Ex még szeretett téged?
Egy nagy BOCSI az indiszkrécióért.
Üdv. Chris
És te egy hiúságában, nõ mivoltában vérigsértett NÕ reakcióin csodálkozol?!
Baliapu!
Lehet, hogy "kicsit" bántóra sikerlt a végsõ szakítás?
A ti válásotok sem tartozhatott a "szép" válások közé.
Lehet, hogy az Ex még szeretett téged?
Egy nagy BOCSI az indiszkrécióért.
Üdv. Chris
2001.08.17 07:30
Szia Chris!
Nem tudom hogy szeretett-e még. Azt hiszem, hogy nem, mert az utolsó egy évben összefeküdt vagy 5 pasival, viszont õ is beleesett abba a hibába, hogy görcsösen ragaszkodott a családi idill képbe, éa egy-eyg ilyen kaland után szerette volna rendbetenni a házasságot. Én is megpróbáltam 13-szor, de nem sikerült. Hogy mennyire volt csúnya a válás? Szerintem abszolút nem volt az. De ez nem rajta múlt. Amikor beadtuk a keresetet, én elhatároztam, hogy nem vagyok hajlandó a gyerekeim felett vitatkozni semmin, itt nem lesz tányérdobálás.Nem is volt, mindössze annyi történt, hogy eladta a lakásomat, és az utolsó szögig mindent elvitt. De még a lámpabúrát is leszerelte az apja. Ez csak azért érdekes, mert a házasságunkba mindent én vittem, õ csak magát hozta, mert szegény családból származik. Szóval buktam 6 milliót a váláson, és maradt egy sporttáskám, de a gyerekeim nem szenvedtek anyagi téren hiányt semmiben. Most így néhány évvel a történtek után néha elgondolkodom, hogy jól tettem-e, hogy hagytam így kifosztani magam, de mindíg arra jutok, hogy ha belementem volna egy ilyen enyém-tied harcba, akkor az még a mai napig is megkeserítené az életem. Nekem az volt a fontos, hogy békesség legyen. Talán ezért is fáj és viselmeg annyira, hogy három évvela válás után mégmindíg megpróbál tönkretenni. Mindent megkapott ésa mainapig is megkap mindent. Férje van, lakása van, pénze van, gyerekek nála nevelkednek, és még van ideje arra, hogy engem szivasson bosszúból. Ja és azt azért tudnikell, hogy soha egyetlen percet nem volt hajlandó dolgozni, de engem toszogatott, hogy sokáig dolgozom.
Na üdv: Baliapu
Nem tudom hogy szeretett-e még. Azt hiszem, hogy nem, mert az utolsó egy évben összefeküdt vagy 5 pasival, viszont õ is beleesett abba a hibába, hogy görcsösen ragaszkodott a családi idill képbe, éa egy-eyg ilyen kaland után szerette volna rendbetenni a házasságot. Én is megpróbáltam 13-szor, de nem sikerült. Hogy mennyire volt csúnya a válás? Szerintem abszolút nem volt az. De ez nem rajta múlt. Amikor beadtuk a keresetet, én elhatároztam, hogy nem vagyok hajlandó a gyerekeim felett vitatkozni semmin, itt nem lesz tányérdobálás.Nem is volt, mindössze annyi történt, hogy eladta a lakásomat, és az utolsó szögig mindent elvitt. De még a lámpabúrát is leszerelte az apja. Ez csak azért érdekes, mert a házasságunkba mindent én vittem, õ csak magát hozta, mert szegény családból származik. Szóval buktam 6 milliót a váláson, és maradt egy sporttáskám, de a gyerekeim nem szenvedtek anyagi téren hiányt semmiben. Most így néhány évvel a történtek után néha elgondolkodom, hogy jól tettem-e, hogy hagytam így kifosztani magam, de mindíg arra jutok, hogy ha belementem volna egy ilyen enyém-tied harcba, akkor az még a mai napig is megkeserítené az életem. Nekem az volt a fontos, hogy békesség legyen. Talán ezért is fáj és viselmeg annyira, hogy három évvela válás után mégmindíg megpróbál tönkretenni. Mindent megkapott ésa mainapig is megkap mindent. Férje van, lakása van, pénze van, gyerekek nála nevelkednek, és még van ideje arra, hogy engem szivasson bosszúból. Ja és azt azért tudnikell, hogy soha egyetlen percet nem volt hajlandó dolgozni, de engem toszogatott, hogy sokáig dolgozom.
Na üdv: Baliapu
2001.08.17 09:38
Sziasztok!
Hát, olvasgattam már itt pár napja a leveleket.
Baliapu! Nekem erösen úgy tünik, hogy Chrisnek igaza van és az elhagyott nö tipikus bosszújával állsz szemben. Erre pedig tényleg csak az a agyógyír, hogy - ha már neki nem sikerül - te vedd elö a józan eszedet és próbálj meg nyugodt maradni. Továbbmegyek... Mi lenne, ha tagadhatatlanul KEDVES lennél vele? Félre ne érts, nem a pártját fogom, csak taktikaváltást javaslok. Ha arra nyitna ajtót, hogy te kedvesen rámosolyogsz és megkérded, hogy van, lehet, hogy köpni-nyelni nem tudna és ez egy pont ide már. Aztán lehet, hogy nem is kellene neki olyan sok és már normálisabb tudna lenni veled is. Talán nektek sem ártana leülni egy semleges helyen, KETTESBEN megbeszélni a dolgokat, átbeszélni normális hangnemben a sérelmeket. Akár meghívhatnád vacsorázni is. Nem hiszem, hogy az embereket ennyire félre lehet ismerni, azt sem, hogy x év alatt az ember személyisége 180 fokos fordulatot tudna venni, sokkal inkább hiszem, hogy minden embernek van egy irtó jó, egy átlagos és egy nagyon rossz személyiségrésze, és az adott helyzetekre adott személyiség szerint reagál...
Csak gondoljatok bele, már biztos veletek is volt olyan, hogy valakivel veszekedtetek, vérre menöen, k.rvaanyázás, miegymás. Hogy csak úgy forr az emberben a gyülölet, meg a másikban is. Aztán ránézel az arcára, ami annyira eltorzult, hogy már vicces, és elkezdesz nevetni... Ilyenkor a másik vagy megsértödik egy kicsit, de aztán már ö is nevet, vagy közös nevetésbe fullad az egész. Legalábbis engem már egy csomó válságon átsegített a humor és a nevetés. (Még ha néha kínomban röhögtem is)
Baliapu, ha az exed nem hajlandó, próbálj meg te változtatni ilyen irányba, már ha másért nem is, akkor a gyerköcért, mert nem hiszem, hogy akármennyire nem mondod, ne érezné ki az igazi érzelmeidet a viselkedésedböl. És szerintem, bár nem maradtatok házasok, most is szenvedhet úgy, mint egy rossz házasságban élö szülök gyermeke.
Szóval fel a fejjel, én drukkolok neked, hogy sikerüljön zöld ágra vergödnöd azzal a fránya asszonnyal.
Gabi!
Ne add fel!!! A párommal mi is most vagyunk túl egy hasonló válságon... Teljesen bezárkózott magába, és minden tettére irányuló mondandómat támadásnak és kritikának vélte. Egyre nagyobb ür és szakadék volt köztünk. Lassan már beszélgetni se volt kedvem vele, és nem vártam, hogy hazajöjjön.
Aztán arra gondoltam, hogy talán csak arra lenne szüksége, hogy érezze, kell nekem, társam, stb. És elmondta neki, hogy szükségem van rá. Hogy régebben müködött ez a dolog, mi voltunk a világ ellen, ketten mindennel meg bírtunk bírkózni, hogy mindent meg tudtunk beszélni, de ma már nem. És hogy remélem, ezt ö is érzi. Aztán elmondtam neki azt is, hogy nekem ahhoz nincs eröm, hogy állandóan azt bizonygassam neki, hogy szeretem és nem bámntani akarom. Hogyha mondok neki valamit, akkor nem támadom. Hogy én - ha más nem is - mellette vagyok, és szeretnék kitartani mellette, ha hagyná, hogy szeressem. És hogy nem engedheti meg magának, hogy csak úgy hagyja veszni a dolgot, mert már nemcsak a saját kis életünkkel szórakozunk, hanem egy közösen akart, vágyott és vállalt gyerekével is. Akinek nemcsak rám, de az apjára is szüksége van, és akinek majd felnött korában rengeteg pluszt tud adni az a tudat, hogy egy biztos szülöi kettös áll mögötte. Látni azt, hogy bár rengeteg dolog tönkremehet a világon, a szülei hajlandóak küzdeni, dolgozni egymásért és öérte. Utána konkrétan átbeszéltük, kinek milyen igényei és bántalmai vannak, a koszos zokniktól elkezdve egész addig, hogy a papírzsebkendöimet szedjem össze magam után. Hogy én miben szeretném, ha segítene nekem és ö miben vár nagyobb támaszt tölem.
Azóta, a párom elkezdte aktivizálni magát, mintha egy Csipkejózsika () álomból ébredezne. És bár még nem tökéletes minden, azért már újra egy élö kapcsolat egyik tagjának érzem magam. Megint jó érzés odabújni hozzá, hazavárni, és megdicsérni a főztjét... Látni, hogy csillogó szemmel azt mondja a lányunkra, hogy tündér és hogy apja lánya.
Szerintem te se hagyd annyiban! Ha van még egy szikrányi reményed is, hogy helyre hozzátok, cselekedj, ne várj. Nem csak a gyerekért, de igenis MAGADÉRT is!!! És persze a párodért, akinek valószínüleg ugyanolyan rossz a mostani helyzet, mint neked, csak esetleg nem képes konkrétan megfogalmazni a nyügjeit. Szedd ki belöle, mi baja van, és próbáljátok megoldani.
Na, abbahagytam az ömlengést. Mindenkinek sok szerencsét, és szebb, békésebb napokat kíván:
Dia
Hát, olvasgattam már itt pár napja a leveleket.
Baliapu! Nekem erösen úgy tünik, hogy Chrisnek igaza van és az elhagyott nö tipikus bosszújával állsz szemben. Erre pedig tényleg csak az a agyógyír, hogy - ha már neki nem sikerül - te vedd elö a józan eszedet és próbálj meg nyugodt maradni. Továbbmegyek... Mi lenne, ha tagadhatatlanul KEDVES lennél vele? Félre ne érts, nem a pártját fogom, csak taktikaváltást javaslok. Ha arra nyitna ajtót, hogy te kedvesen rámosolyogsz és megkérded, hogy van, lehet, hogy köpni-nyelni nem tudna és ez egy pont ide már. Aztán lehet, hogy nem is kellene neki olyan sok és már normálisabb tudna lenni veled is. Talán nektek sem ártana leülni egy semleges helyen, KETTESBEN megbeszélni a dolgokat, átbeszélni normális hangnemben a sérelmeket. Akár meghívhatnád vacsorázni is. Nem hiszem, hogy az embereket ennyire félre lehet ismerni, azt sem, hogy x év alatt az ember személyisége 180 fokos fordulatot tudna venni, sokkal inkább hiszem, hogy minden embernek van egy irtó jó, egy átlagos és egy nagyon rossz személyiségrésze, és az adott helyzetekre adott személyiség szerint reagál...
Csak gondoljatok bele, már biztos veletek is volt olyan, hogy valakivel veszekedtetek, vérre menöen, k.rvaanyázás, miegymás. Hogy csak úgy forr az emberben a gyülölet, meg a másikban is. Aztán ránézel az arcára, ami annyira eltorzult, hogy már vicces, és elkezdesz nevetni... Ilyenkor a másik vagy megsértödik egy kicsit, de aztán már ö is nevet, vagy közös nevetésbe fullad az egész. Legalábbis engem már egy csomó válságon átsegített a humor és a nevetés. (Még ha néha kínomban röhögtem is)
Baliapu, ha az exed nem hajlandó, próbálj meg te változtatni ilyen irányba, már ha másért nem is, akkor a gyerköcért, mert nem hiszem, hogy akármennyire nem mondod, ne érezné ki az igazi érzelmeidet a viselkedésedböl. És szerintem, bár nem maradtatok házasok, most is szenvedhet úgy, mint egy rossz házasságban élö szülök gyermeke.
Szóval fel a fejjel, én drukkolok neked, hogy sikerüljön zöld ágra vergödnöd azzal a fránya asszonnyal.
Gabi!
Ne add fel!!! A párommal mi is most vagyunk túl egy hasonló válságon... Teljesen bezárkózott magába, és minden tettére irányuló mondandómat támadásnak és kritikának vélte. Egyre nagyobb ür és szakadék volt köztünk. Lassan már beszélgetni se volt kedvem vele, és nem vártam, hogy hazajöjjön.
Aztán arra gondoltam, hogy talán csak arra lenne szüksége, hogy érezze, kell nekem, társam, stb. És elmondta neki, hogy szükségem van rá. Hogy régebben müködött ez a dolog, mi voltunk a világ ellen, ketten mindennel meg bírtunk bírkózni, hogy mindent meg tudtunk beszélni, de ma már nem. És hogy remélem, ezt ö is érzi. Aztán elmondtam neki azt is, hogy nekem ahhoz nincs eröm, hogy állandóan azt bizonygassam neki, hogy szeretem és nem bámntani akarom. Hogyha mondok neki valamit, akkor nem támadom. Hogy én - ha más nem is - mellette vagyok, és szeretnék kitartani mellette, ha hagyná, hogy szeressem. És hogy nem engedheti meg magának, hogy csak úgy hagyja veszni a dolgot, mert már nemcsak a saját kis életünkkel szórakozunk, hanem egy közösen akart, vágyott és vállalt gyerekével is. Akinek nemcsak rám, de az apjára is szüksége van, és akinek majd felnött korában rengeteg pluszt tud adni az a tudat, hogy egy biztos szülöi kettös áll mögötte. Látni azt, hogy bár rengeteg dolog tönkremehet a világon, a szülei hajlandóak küzdeni, dolgozni egymásért és öérte. Utána konkrétan átbeszéltük, kinek milyen igényei és bántalmai vannak, a koszos zokniktól elkezdve egész addig, hogy a papírzsebkendöimet szedjem össze magam után. Hogy én miben szeretném, ha segítene nekem és ö miben vár nagyobb támaszt tölem.
Azóta, a párom elkezdte aktivizálni magát, mintha egy Csipkejózsika (
) álomból ébredezne. És bár még nem tökéletes minden, azért már újra egy élö kapcsolat egyik tagjának érzem magam. Megint jó érzés odabújni hozzá, hazavárni, és megdicsérni a főztjét... Látni, hogy csillogó szemmel azt mondja a lányunkra, hogy tündér és hogy apja lánya. Szerintem te se hagyd annyiban! Ha van még egy szikrányi reményed is, hogy helyre hozzátok, cselekedj, ne várj. Nem csak a gyerekért, de igenis MAGADÉRT is!!! És persze a párodért, akinek valószínüleg ugyanolyan rossz a mostani helyzet, mint neked, csak esetleg nem képes konkrétan megfogalmazni a nyügjeit. Szedd ki belöle, mi baja van, és próbáljátok megoldani.
Na, abbahagytam az ömlengést. Mindenkinek sok szerencsét, és szebb, békésebb napokat kíván:
Dia
2001.08.17 09:49
Kedves Baliapu!
Hová tetted a szemedet amikor elvetted feleségül?
Bár nekem az apukám ugyanerre a kérdésre azt válaszolta: "Hát hogyan lenne nekem két ilyen szép, okos gyerekem?"
Bár õk nem váltak el.
Szóval sokat nem tudsz tenni.
Jó neki, hogy sosem kellett és most sem kell dolgoznia.
Vagy mégsem?
Ha ma már nem beszélnénk többet, akkor sok türelmet, szeretetet, két hétig szabin leszek.
Üdv. Chris
Hová tetted a szemedet amikor elvetted feleségül?
Bár nekem az apukám ugyanerre a kérdésre azt válaszolta: "Hát hogyan lenne nekem két ilyen szép, okos gyerekem?"
Bár õk nem váltak el.
Szóval sokat nem tudsz tenni.
Jó neki, hogy sosem kellett és most sem kell dolgoznia.
Vagy mégsem?
Ha ma már nem beszélnénk többet, akkor sok türelmet, szeretetet, két hétig szabin leszek.
Üdv. Chris
2001.08.17 14:48
Eloszor is, irto rendesek vagytok.....
Most kulon is:
Baliapu,
Nem ismerem a feleseged es tenyleg nem vedeni akarom. Csupan magambol indulok ki.Lehet, hogy az otszori megcsalas neked szolt. Ertem ezalatt azt, hogy azert csalt meg mert a figyelmedet akarta, hianyzott neki valami amit esetleg nem kapott meg toled. Pelda. Ha a parommal elmegyunk egy buliba vidam, felszabadult, a tarsasag kozpontja, nok-ferfiak imadjak. Aztan vege a bulinak, beulunk a kocsiba es egy mukkot nem szol hozzam. Teljesen levegonek erzem magam, noiessegem/onbizalmam romokban hever - viszont mastol esetleg megkaphatnam a torodest, figyelmet. S bar en csaltam (elmelet), en vagyok a rossz, talan megis en vagyok a bantott fel. Lehet, hogy a valasotok nagyon megviselte a volt feleseged? Talan sokkal jobban szeretett teged mint ezt te gondolnad? S most igy probalja onmagaban lerendezni a dolgokat? Szoval ha neki faj, fajjon neked is? (Jo, tudom ez nem vall nagy intelligenciara, de megis. Dianak igaza van. Talan mezzel konnyebb a legyet megfogni mint legyfogoval.)
Dia,
Koszonom a biztatast. Igazad van. Meg kell probalni. Nem csak a gyerekert. En 9 ev utan is total szerelmes vagyok a paromba es meg is probalnek mindent. Az alapallas sajnos az, hogy egyszeruen nem hajlando beszelni. A legkisebb "kenyelmetlen" temanal felall es otthagy. Alapelve az, hogy nem szabad semmit sem eroltetni, s ha mar beszelnunk kell a problemainkrol, akkor megette a fene az egeszet. (Meg aztan eleg sok egyeb konfliktusunk is van. Kulfoldon elunk, en haza szeretnek koltozni, o nem. Nincs csalad a kozelben, nincs segitseg semmihez...)
Chris,
Latod en is azert ragaszkodom foggal korommel a kapcsolathoz (a gyerek erdeken tul), mert tenyleg "O AZ". Nem hiszem, hogy meg egyszer kepes lennek valakibe beleszeretni s nekem is egy kisebbfajta halalt jelentene az elvesztese. De megis, mi az a pont amikor fel kell adni? Lassan teljesen elveszitem az egyenisegemet, s a regi nevetos/optimista enem egy megkeseredett perszonava valik.
Sziasztok, jo hetveget
Gabi
Most kulon is:
Baliapu,
Nem ismerem a feleseged es tenyleg nem vedeni akarom. Csupan magambol indulok ki.Lehet, hogy az otszori megcsalas neked szolt. Ertem ezalatt azt, hogy azert csalt meg mert a figyelmedet akarta, hianyzott neki valami amit esetleg nem kapott meg toled. Pelda. Ha a parommal elmegyunk egy buliba vidam, felszabadult, a tarsasag kozpontja, nok-ferfiak imadjak. Aztan vege a bulinak, beulunk a kocsiba es egy mukkot nem szol hozzam. Teljesen levegonek erzem magam, noiessegem/onbizalmam romokban hever - viszont mastol esetleg megkaphatnam a torodest, figyelmet. S bar en csaltam (elmelet), en vagyok a rossz, talan megis en vagyok a bantott fel. Lehet, hogy a valasotok nagyon megviselte a volt feleseged? Talan sokkal jobban szeretett teged mint ezt te gondolnad? S most igy probalja onmagaban lerendezni a dolgokat? Szoval ha neki faj, fajjon neked is? (Jo, tudom ez nem vall nagy intelligenciara, de megis. Dianak igaza van. Talan mezzel konnyebb a legyet megfogni mint legyfogoval.)
Dia,
Koszonom a biztatast. Igazad van. Meg kell probalni. Nem csak a gyerekert. En 9 ev utan is total szerelmes vagyok a paromba es meg is probalnek mindent. Az alapallas sajnos az, hogy egyszeruen nem hajlando beszelni. A legkisebb "kenyelmetlen" temanal felall es otthagy. Alapelve az, hogy nem szabad semmit sem eroltetni, s ha mar beszelnunk kell a problemainkrol, akkor megette a fene az egeszet. (Meg aztan eleg sok egyeb konfliktusunk is van. Kulfoldon elunk, en haza szeretnek koltozni, o nem. Nincs csalad a kozelben, nincs segitseg semmihez...)
Chris,
Latod en is azert ragaszkodom foggal korommel a kapcsolathoz (a gyerek erdeken tul), mert tenyleg "O AZ". Nem hiszem, hogy meg egyszer kepes lennek valakibe beleszeretni s nekem is egy kisebbfajta halalt jelentene az elvesztese. De megis, mi az a pont amikor fel kell adni? Lassan teljesen elveszitem az egyenisegemet, s a regi nevetos/optimista enem egy megkeseredett perszonava valik.
Sziasztok, jo hetveget
Gabi
2001.08.21 16:36
Sziasztok!
Igazándiból nemtudom elmondani, hogy most mit érzek. Most hívott fel a nagyobbik lányom (6 éves) hogy õ nem akar többet nálunk lenni. Csak sejteni tudom, hogy miért érzi így, de egy dolog biztos: amikor nálunk vannak, nagyon jólérzik magukat, sok helyre visszük õket, szeretetet kapnak,öltöztetjük szeretgetjük õket, kiegyensúlyozottak. Most meg hirtelen nem akar jönni. Az anyjuk hónapok óta "BALÁZS"-nak szólíttat engem, és nekem is kifejtette, hogy szándékos ez a nevelés, hogy a gyerek dönthesse el, hogy ki az apja. Én, vagy az új férje. Nem tudom, hogy miket mondhat nekik, soha nem is fogom megtudni. Viszont most úgy érzem, hogy ez itt a vég. Nem erõszakolhatom meg a gyerekeimet, hogy márpedig igenis jöjjenek. Nem tehetem meg. De mivel 150 km-re laknak, az sem mûködik, hogy egy napokra "leugorjak".Úgy érzem, hogy olyan helyzetet teremtett az exem, ami neki nagyon jó, nekem viszont tragikus. Azt hiszem feladom. Ennek így nincs értelme tovább,és azt hiszem ezt a csapást már nem tudom feldolgozni. Túl sok pofont kaptam már. Elveszítettem a szüleimet, nevelõszülõk neveltek fel. Elváltam, ami miatt a nevelõszüleim elfordultak mellõlem, és megszakították velem a kapcsolatot. Nem volt elég feldolgozni azt, hogy 18 éves voltam amikor megtudtam, hogy hogyan is hívnak valójában, nem elég, hogy elváltam és idegileg tönkrementem, nem elég, hogy a szüleimet elveszítettem, most még azt is dolgozzam fel, hogy a gyerekeimet is elveszítem. Ez már sok.Ez már nem megy. Nem bírom tovább.....
Igazándiból nemtudom elmondani, hogy most mit érzek. Most hívott fel a nagyobbik lányom (6 éves) hogy õ nem akar többet nálunk lenni. Csak sejteni tudom, hogy miért érzi így, de egy dolog biztos: amikor nálunk vannak, nagyon jólérzik magukat, sok helyre visszük õket, szeretetet kapnak,öltöztetjük szeretgetjük õket, kiegyensúlyozottak. Most meg hirtelen nem akar jönni. Az anyjuk hónapok óta "BALÁZS"-nak szólíttat engem, és nekem is kifejtette, hogy szándékos ez a nevelés, hogy a gyerek dönthesse el, hogy ki az apja. Én, vagy az új férje. Nem tudom, hogy miket mondhat nekik, soha nem is fogom megtudni. Viszont most úgy érzem, hogy ez itt a vég. Nem erõszakolhatom meg a gyerekeimet, hogy márpedig igenis jöjjenek. Nem tehetem meg. De mivel 150 km-re laknak, az sem mûködik, hogy egy napokra "leugorjak".Úgy érzem, hogy olyan helyzetet teremtett az exem, ami neki nagyon jó, nekem viszont tragikus. Azt hiszem feladom. Ennek így nincs értelme tovább,és azt hiszem ezt a csapást már nem tudom feldolgozni. Túl sok pofont kaptam már. Elveszítettem a szüleimet, nevelõszülõk neveltek fel. Elváltam, ami miatt a nevelõszüleim elfordultak mellõlem, és megszakították velem a kapcsolatot. Nem volt elég feldolgozni azt, hogy 18 éves voltam amikor megtudtam, hogy hogyan is hívnak valójában, nem elég, hogy elváltam és idegileg tönkrementem, nem elég, hogy a szüleimet elveszítettem, most még azt is dolgozzam fel, hogy a gyerekeimet is elveszítem. Ez már sok.Ez már nem megy. Nem bírom tovább.....
2001.08.21 18:52
Szia Baliapu,
Birnod kell. A gyerekekert. Probalj beszelni a felesegeddel. Probald elmondani neki, hogy ha igazi anya, ha igazan szereti a gyerekeit es nem csak onzon magara gondol, akkor nem okozhat ekkora fajdalmat a lanyoknak. Meseld el, hogy egy eletre kihat a szulo elvesztese. Es o most mestersegesen idez elo egy ilyen traumat a gyerekeknek. Ne kiabalj, ne csatarozz. Szepen csendben, oszinten meseld el, hogy mennyire faj mindez. Szerintem a legutolso k..at is meghatja, ha egy ferfi esendo. (Talan eltarsaloghatnal az uj ferjjel is.)
Tenyleg ne add fel.
Gabi
Birnod kell. A gyerekekert. Probalj beszelni a felesegeddel. Probald elmondani neki, hogy ha igazi anya, ha igazan szereti a gyerekeit es nem csak onzon magara gondol, akkor nem okozhat ekkora fajdalmat a lanyoknak. Meseld el, hogy egy eletre kihat a szulo elvesztese. Es o most mestersegesen idez elo egy ilyen traumat a gyerekeknek. Ne kiabalj, ne csatarozz. Szepen csendben, oszinten meseld el, hogy mennyire faj mindez. Szerintem a legutolso k..at is meghatja, ha egy ferfi esendo. (Talan eltarsaloghatnal az uj ferjjel is.)
Tenyleg ne add fel.
Gabi
2001.08.21 20:37
Szia, Baliapu !!
Szabiról jöttem vissza és az elmúlt három hetet néztem át...
A másik topicban Nikának is igaza van, Chrisnek mindenhol, meg Diának is, meg Gabinak is.
Nem vagy abban a helyzetben, hogy feladd, neked, mert apa vagy ez a választás nem adatott meg. Gondolj arra, amirõl Nika írt: a jövõdért dolgozol, azért az idõért, amikor a gyerekeid már nagyok.
Az exed, bár tényleg szûk látokörûnek tûnik, nagyon egyszerû szerkezet. Beszélj vele szépen és mondd el neki, hogy mit jelent szülõ nélkül felnõni. Aplellálj arra, hogy õ is szereti a lányokat és ugye nem akar bennük zavart okozni.. Nyugi, menniük kell hozzád, mert a bíróság is azt mondta ki. A két-heti hétvége akkor is jár, ha cigánygyerekek potyognak az égbõl...
Ki irta a mézet meg a légyfogót?
Vigyél neki legközelebb virágot, ha mész a gyerekekért!
És figyelj a párodra, kérd ki a tanaácsát, segítségét, szükséged van az õ szemére !!!
Maminti
Szabiról jöttem vissza és az elmúlt három hetet néztem át...
A másik topicban Nikának is igaza van, Chrisnek mindenhol, meg Diának is, meg Gabinak is.
Nem vagy abban a helyzetben, hogy feladd, neked, mert apa vagy ez a választás nem adatott meg. Gondolj arra, amirõl Nika írt: a jövõdért dolgozol, azért az idõért, amikor a gyerekeid már nagyok.
Az exed, bár tényleg szûk látokörûnek tûnik, nagyon egyszerû szerkezet. Beszélj vele szépen és mondd el neki, hogy mit jelent szülõ nélkül felnõni. Aplellálj arra, hogy õ is szereti a lányokat és ugye nem akar bennük zavart okozni.. Nyugi, menniük kell hozzád, mert a bíróság is azt mondta ki. A két-heti hétvége akkor is jár, ha cigánygyerekek potyognak az égbõl...
Ki irta a mézet meg a légyfogót?
Vigyél neki legközelebb virágot, ha mész a gyerekekért!
És figyelj a párodra, kérd ki a tanaácsát, segítségét, szükséged van az õ szemére !!!
Maminti
2001.08.22 08:44
Sziasztok!
Aranyosak vagytok, hogy ezeket írjátok, de higgyétek el, hogy már volt virág és volt méz is. Beszélgetni nem lehet vele. Amikor esendõ voltam és azt mondtam neki, hogy gondoljon abba bele, hogy milyen nehéz nekem, hogy alíg látom a lányaimat, és hogy mennyire szeretem õket, és õk is mennyire szeretnek engem, ez volt a válasz: "Tudom, hogy szar neked, de ezen akkor kellett volna gondolkodnod, amikor elhagytál bennünket. A gyerekeknek pedig már van új családja." Errõl csak annyit, hogy közös megegyezéseel váltunk el. Szóval lányok fiúk a lényeg az, hogy ezt az embert senki és semmivel nem tudja meghatni. Csökönyös makacs és bosszúálló. Teljesen mindegy, hogy hogyan beszélsz vele. Szépen vagy csúnyán, kérsz vagy követelsz, ennek mindegy. Erre mondtam azt, hogy feladom. Nincs olyan eszköz, amivel hatni lehet rá. Nem lehet vele vitázni, harcolni, mert semmiben nem partner. Amikor ma reggel beszéltem a gyerekekkel, hallottam, hogy a kisebbik kérdezte, hogy "Anya, elmegyünk fagyizni? -Nem! Azért mert Balázs mindenhova elvisz benneteket, nem jelenti azt, hogy állandóan fagyit kell zabálni." ezek után mit mondjak????? Woman in black......
Aranyosak vagytok, hogy ezeket írjátok, de higgyétek el, hogy már volt virág és volt méz is. Beszélgetni nem lehet vele. Amikor esendõ voltam és azt mondtam neki, hogy gondoljon abba bele, hogy milyen nehéz nekem, hogy alíg látom a lányaimat, és hogy mennyire szeretem õket, és õk is mennyire szeretnek engem, ez volt a válasz: "Tudom, hogy szar neked, de ezen akkor kellett volna gondolkodnod, amikor elhagytál bennünket. A gyerekeknek pedig már van új családja." Errõl csak annyit, hogy közös megegyezéseel váltunk el. Szóval lányok fiúk a lényeg az, hogy ezt az embert senki és semmivel nem tudja meghatni. Csökönyös makacs és bosszúálló. Teljesen mindegy, hogy hogyan beszélsz vele. Szépen vagy csúnyán, kérsz vagy követelsz, ennek mindegy. Erre mondtam azt, hogy feladom. Nincs olyan eszköz, amivel hatni lehet rá. Nem lehet vele vitázni, harcolni, mert semmiben nem partner. Amikor ma reggel beszéltem a gyerekekkel, hallottam, hogy a kisebbik kérdezte, hogy "Anya, elmegyünk fagyizni? -Nem! Azért mert Balázs mindenhova elvisz benneteket, nem jelenti azt, hogy állandóan fagyit kell zabálni." ezek után mit mondjak????? Woman in black......
2001.08.22 12:35
Szia, Baliapu !!
Figyelj, ha vasárnapi apuka lettél, akkor legyél az és nyugodtan vidd el õket fagyizni. Ha mindent megpróbáltál és akkor sem lehet vele beszélni, te akkor is beszélj szépen, pláne, ha a gyerekek is hallják!
Mekkorák? Irtad, hogy a nagyobbik hat. Megy suliba, vagy csak jövõre?
Te a te lelkiismeretedre vigyázz, tegyél meg most is mindent. Arra gondolj, hogy MINDENRE fognak emlékezni nagykorukban! Gyártsatok klassz emlékeket már most akkorra!!
Az exednek pedig hírzárlat mindenrõl, ami körülötted történik, semmivel se ingereld!
Szép napot én megyek haza! :-)
Figyelj, ha vasárnapi apuka lettél, akkor legyél az és nyugodtan vidd el õket fagyizni. Ha mindent megpróbáltál és akkor sem lehet vele beszélni, te akkor is beszélj szépen, pláne, ha a gyerekek is hallják!
Mekkorák? Irtad, hogy a nagyobbik hat. Megy suliba, vagy csak jövõre?
Te a te lelkiismeretedre vigyázz, tegyél meg most is mindent. Arra gondolj, hogy MINDENRE fognak emlékezni nagykorukban! Gyártsatok klassz emlékeket már most akkorra!!
Az exednek pedig hírzárlat mindenrõl, ami körülötted történik, semmivel se ingereld!
Szép napot én megyek haza! :-)
2001.08.25 21:08
Kedves Elvált Apukák!
Szomorúan olvastam soraitokat. Én egy elvált apuka "új" felesége vagyok, és a gyerek körüli hercehurcákról regényeket tudnék írni. Nem is akarlak Titeket ezzekkel fárasztani, csak néhány általam az évek során leszűrt tapasztalatot szeretnék megosztani. Mit csináltam(tunk) volna másképp.Persze mindenkinek más és más az élethelyzete amiben van, de talán tudok vele segíteni.
Először is az utolsó hozzászólónak tökéletesen igaza van. El kell fogadni, tudom hogy piszok nehéz,hogy csak "vasárnapi" szülők vagyunk. Ha nem akarunk görcsösen ragaszkodni ahhoz az illúzióhoz, hogy részt veszünk a gyerekek mindennapjaiban, mi is és a gyerekek is megkönnyebbülünk. Persze ez nem azt jelenti, hogy amikor csak lehet ne tartsuk a kapcsolatot, és amit csak lehet ne tudjunk meg a gyerekeinkről. De szembe kell nézni azzal, hogy bizony az életük jelentős részében nem vagyunk személyesen jelen. (Ennek ellenére a gyerekek pontosan tudják, hogy kik az igazán fontos emberek az életükben.)
A "megvadult" elvált nők körül érzelmi vákumot kell teremteni. Nem szabad, hogy érezzék hatalmuk van volt férjük fölött. Egy idő után érdektelenné válnak kisded játékaik. Higgadtnak, tárgyszerűnek kell mutatkozni, a gyerekekkel kapcsolatban a lényegre kell szorítkozni: Mikor jöhetnek el, mikor kell visszamenniük?.Ha valami egyéb adódik, akkor is a lehető legkevesebb kommunikációval megoldani.
A fennmaradó gyerek nélküli időben nem kell sanyarogni, szomorkodni. El kell menni új ismeretségeket, élményeket gyűjteni, kikapcsolódni, feltöltődni. Ezzel a gyerekek is jól járnak, nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb apukát kapnak, aki új, érdekes dolgokat tud megmutatni a Világból, és nem utolsósorban sajátmagából.
Az ex természetesen számtalan módon meg fogja próbálni provokálni az apát. Ellent kell tudni állni. A gyerekeknek is be kell bizonyítani, hogy apa igenis az erősebb jellem. Erre személyiségfejlődésük szempontjából oltári szükségük van. Ki szeretne egy legyőzött, mindig szomorú szemű, megtört apukát. Nekik erős, kiegyensúlyozott, vidám apukára van szükségük, hiszen félig belőle vannak, és ezt sejtjeikig érzik.
Utoljára, had mondjak valamit az "új" feleségekért is. Vegyétek észre őket. Ott vannak, szeretnek Titeket, segíteni akarnak. Néha köszönjétek ezt meg, akár szóban, vagy valamilyen gesztussal, amiből érezhetjük, hogy nem csak egy fájdalomcsillapító tabletta szerepét töltjük be az életetekben. Egy-egy ilyen után biztosan mindketten könnyebben megyünk tovább az élet, néha rögös útjain.
Hát ennyit szerettem volna írni, elnézést ha kicsit kioktatóra sikerült, nem az volt a szándékom, csak néhány keresetlen jó tanácsot tapasztalatot szerettem volna átadni.
Virág
Szomorúan olvastam soraitokat. Én egy elvált apuka "új" felesége vagyok, és a gyerek körüli hercehurcákról regényeket tudnék írni. Nem is akarlak Titeket ezzekkel fárasztani, csak néhány általam az évek során leszűrt tapasztalatot szeretnék megosztani. Mit csináltam(tunk) volna másképp.Persze mindenkinek más és más az élethelyzete amiben van, de talán tudok vele segíteni.
Először is az utolsó hozzászólónak tökéletesen igaza van. El kell fogadni, tudom hogy piszok nehéz,hogy csak "vasárnapi" szülők vagyunk. Ha nem akarunk görcsösen ragaszkodni ahhoz az illúzióhoz, hogy részt veszünk a gyerekek mindennapjaiban, mi is és a gyerekek is megkönnyebbülünk. Persze ez nem azt jelenti, hogy amikor csak lehet ne tartsuk a kapcsolatot, és amit csak lehet ne tudjunk meg a gyerekeinkről. De szembe kell nézni azzal, hogy bizony az életük jelentős részében nem vagyunk személyesen jelen. (Ennek ellenére a gyerekek pontosan tudják, hogy kik az igazán fontos emberek az életükben.)
A "megvadult" elvált nők körül érzelmi vákumot kell teremteni. Nem szabad, hogy érezzék hatalmuk van volt férjük fölött. Egy idő után érdektelenné válnak kisded játékaik. Higgadtnak, tárgyszerűnek kell mutatkozni, a gyerekekkel kapcsolatban a lényegre kell szorítkozni: Mikor jöhetnek el, mikor kell visszamenniük?.Ha valami egyéb adódik, akkor is a lehető legkevesebb kommunikációval megoldani.
A fennmaradó gyerek nélküli időben nem kell sanyarogni, szomorkodni. El kell menni új ismeretségeket, élményeket gyűjteni, kikapcsolódni, feltöltődni. Ezzel a gyerekek is jól járnak, nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb apukát kapnak, aki új, érdekes dolgokat tud megmutatni a Világból, és nem utolsósorban sajátmagából.
Az ex természetesen számtalan módon meg fogja próbálni provokálni az apát. Ellent kell tudni állni. A gyerekeknek is be kell bizonyítani, hogy apa igenis az erősebb jellem. Erre személyiségfejlődésük szempontjából oltári szükségük van. Ki szeretne egy legyőzött, mindig szomorú szemű, megtört apukát. Nekik erős, kiegyensúlyozott, vidám apukára van szükségük, hiszen félig belőle vannak, és ezt sejtjeikig érzik.
Utoljára, had mondjak valamit az "új" feleségekért is. Vegyétek észre őket. Ott vannak, szeretnek Titeket, segíteni akarnak. Néha köszönjétek ezt meg, akár szóban, vagy valamilyen gesztussal, amiből érezhetjük, hogy nem csak egy fájdalomcsillapító tabletta szerepét töltjük be az életetekben. Egy-egy ilyen után biztosan mindketten könnyebben megyünk tovább az élet, néha rögös útjain.
Hát ennyit szerettem volna írni, elnézést ha kicsit kioktatóra sikerült, nem az volt a szándékom, csak néhány keresetlen jó tanácsot tapasztalatot szerettem volna átadni.
Virág
2001.08.27 07:04
Szia, Virág !!
Köszönjük szépen, megfontolandó dolgokat írtál! Bárcsak az összes ex olvasná, aki még évek múltán is azon dolgozik, hogy a gyerekeknek "második otthon" építsen és ezt pszihológiailag sulykolja is beléjük!! Amikor már végre kiegyensúlyozottá válhatna mindenki élete.
Maminti
Köszönjük szépen, megfontolandó dolgokat írtál! Bárcsak az összes ex olvasná, aki még évek múltán is azon dolgozik, hogy a gyerekeknek "második otthon" építsen és ezt pszihológiailag sulykolja is beléjük!! Amikor már végre kiegyensúlyozottá válhatna mindenki élete.
Maminti
2001.08.28 05:08
Szia! Virág!!!
Én "már"10éve a második vagyok és a mai napig nem tud az elsö igazán beletörödni.Nem akarom és nem is az én feladatom , birálgatni az elsö házzaságát a férjemnek de az ehez képest az csak egy futo kaland volt.Ott is itt is vannak gyerekek de hiába is probáltam (100körömmel) soha de soha nem fogadták el azt hogy én az apjukhoz tartozom.De ez igy van a férjem szüleivel is.Amikor az elsö volt azzal volt a baj most meg velem.
Még az a szerencse a szerencsétlenségben,hogy a férjem (nagyon )ügyessen kezeli a helyzetet.
Szia K&L
Én "már"10éve a második vagyok és a mai napig nem tud az elsö igazán beletörödni.Nem akarom és nem is az én feladatom , birálgatni az elsö házzaságát a férjemnek de az ehez képest az csak egy futo kaland volt.Ott is itt is vannak gyerekek de hiába is probáltam (100körömmel) soha de soha nem fogadták el azt hogy én az apjukhoz tartozom.De ez igy van a férjem szüleivel is.Amikor az elsö volt azzal volt a baj most meg velem.
Még az a szerencse a szerencsétlenségben,hogy a férjem (nagyon )ügyessen kezeli a helyzetet.
Szia K&L
2001.09.03 16:14
Sziasztok !
Megjöttem/tünk a két hét szabiról.
Miután elolvastalak titeket, nem lett könnyebb a szívem.
Szóval nyugaton ahelyzet változatlan. Ezzt meg kellett állapítanom.
Arra lennék kíváncsi, hogy az ex-ek nem olvassák soraitokat? Pedig jó lenne.
Nálunk: Gyermek úgy volt 1 hónapig külföldön, hogy nem is tudtunk róla, mióta visszajöttek sem jelentkeznek.
(Egy baráti házaspár meélte el nekünk.)
Nálunk most bonyolítja a helyzetete, hogy lesz egy közös gyerekünk is.
És az ex ettõl a baráti házaspártól valószínûleg már tudja.
Fel a fejjel!
Sok pusszzz Chris
Megjöttem/tünk a két hét szabiról.
Miután elolvastalak titeket, nem lett könnyebb a szívem.
Szóval nyugaton ahelyzet változatlan. Ezzt meg kellett állapítanom.
Arra lennék kíváncsi, hogy az ex-ek nem olvassák soraitokat? Pedig jó lenne.
Nálunk: Gyermek úgy volt 1 hónapig külföldön, hogy nem is tudtunk róla, mióta visszajöttek sem jelentkeznek.
(Egy baráti házaspár meélte el nekünk.)
Nálunk most bonyolítja a helyzetete, hogy lesz egy közös gyerekünk is.
És az ex ettõl a baráti házaspártól valószínûleg már tudja.
Fel a fejjel!
Sok pusszzz Chris
2001.09.04 06:23
Szia Baliapu meg persze a többiek!
Elhatároztam, hogy ezt a topicot nem olvasom, mert csak idegileg felhúzom magam és azt hiszem, hogy igazán jó tanácsot nem tudok adni. Szerintem nem is lehet! De a kiváncsiság idehajtott.
Szerintem képtelenség beletörődni a "hétvégi apukákba" sorsba. Miért szenvedjünk a gyerekkel együtt? Nálunk most kezdödött el a suli. Az én exnejem is próbálkozott olyasmivel, hogy majd ö tanul a gyerekkel hétköznap, s enyém a hétvége. Én kerek perec megmondtam neki, hogy ebbe nem megyek bele. Mi az, hogy kirekeszt a gyereknevelésböl? Erre az volt a válasz, hogy rosszul nevelem. Megkérdeztem, hogy miért, erre azt válaszolta, hogy túl sokmindent ráhagyok. Ez egy nagy baromság, de az igaz, hogy nem ordibálok vele állandóan, mint ö. Lehet, hogy a nöknek ilyen az alaptermészete? Egyböl a plafonon van mindenért és logikus érvekkel, nyugodtan képtelen megoldani egy helyzetet. Bocs lányok, de tényleg így látom! Jó, biztos vannak kivételek. Ugyanannyi jogom van a gyerekemhez mint neki és amíg élek harcolni fogok érte (csak ö maradt nekem ebben a büdös életben).
Szóval Baliapu, azt mondom, hogy soha ne add fel, bármilyen nehéz. Ne hagyd el magad, legalább a gyerekeid miatt NE. A gyerekeidhez Neked is jogod van, ezt ne felejtsd el! És a gyerekeidnek szükségük van az apjukra, és bármit mond az a szemét dög, akkor is Te vagy az!!! És ráadásul jó apjuk vagy. Én a helyedben keresnék egy jó ügyvédet vagy beszélnék az Evált Apák Egyesületével (azt hiszem, egyszer már megírtam a címüket). Érzelmileg zsarolja a gyerekeidet, és szerintem ennél nagyobb aljasságot nem lehet elképzelni!!!
Én a múlt héten húztam fel magam az országban uralkodó rohadt rendeleteink miatt. Bementem az önkormányzathoz, hogy bejelentsem a gyerekemet ideiglenesre a lakásomba, ha már a szemét törvények miatt állandóra nagyon nehéz, szinte reménytelen, mert én "csak egy apa vagyok". Erre közölték, hogy ehhez a manöverhez is az anyára van szükség. Mi a kurva istenért azt nem tudom??????? De tudom, mert ö a "NAGY" anya (ebben az országban ez egy fogalom) és az apa le van szarva! Na jó, abbahagyom, mert elkapott megint az agresszió.
Sziasztok, de le kell nyugodnom, mert mindjárt infarktust kapok!
Atiapuka
Elhatároztam, hogy ezt a topicot nem olvasom, mert csak idegileg felhúzom magam és azt hiszem, hogy igazán jó tanácsot nem tudok adni. Szerintem nem is lehet! De a kiváncsiság idehajtott.
Szerintem képtelenség beletörődni a "hétvégi apukákba" sorsba. Miért szenvedjünk a gyerekkel együtt? Nálunk most kezdödött el a suli. Az én exnejem is próbálkozott olyasmivel, hogy majd ö tanul a gyerekkel hétköznap, s enyém a hétvége. Én kerek perec megmondtam neki, hogy ebbe nem megyek bele. Mi az, hogy kirekeszt a gyereknevelésböl? Erre az volt a válasz, hogy rosszul nevelem. Megkérdeztem, hogy miért, erre azt válaszolta, hogy túl sokmindent ráhagyok. Ez egy nagy baromság, de az igaz, hogy nem ordibálok vele állandóan, mint ö. Lehet, hogy a nöknek ilyen az alaptermészete? Egyböl a plafonon van mindenért és logikus érvekkel, nyugodtan képtelen megoldani egy helyzetet. Bocs lányok, de tényleg így látom! Jó, biztos vannak kivételek. Ugyanannyi jogom van a gyerekemhez mint neki és amíg élek harcolni fogok érte (csak ö maradt nekem ebben a büdös életben).
Szóval Baliapu, azt mondom, hogy soha ne add fel, bármilyen nehéz. Ne hagyd el magad, legalább a gyerekeid miatt NE. A gyerekeidhez Neked is jogod van, ezt ne felejtsd el! És a gyerekeidnek szükségük van az apjukra, és bármit mond az a szemét dög, akkor is Te vagy az!!! És ráadásul jó apjuk vagy. Én a helyedben keresnék egy jó ügyvédet vagy beszélnék az Evált Apák Egyesületével (azt hiszem, egyszer már megírtam a címüket). Érzelmileg zsarolja a gyerekeidet, és szerintem ennél nagyobb aljasságot nem lehet elképzelni!!!
Én a múlt héten húztam fel magam az országban uralkodó rohadt rendeleteink miatt. Bementem az önkormányzathoz, hogy bejelentsem a gyerekemet ideiglenesre a lakásomba, ha már a szemét törvények miatt állandóra nagyon nehéz, szinte reménytelen, mert én "csak egy apa vagyok". Erre közölték, hogy ehhez a manöverhez is az anyára van szükség. Mi a kurva istenért azt nem tudom??????? De tudom, mert ö a "NAGY" anya (ebben az országban ez egy fogalom) és az apa le van szarva! Na jó, abbahagyom, mert elkapott megint az agresszió.
Sziasztok, de le kell nyugodnom, mert mindjárt infarktust kapok!
Atiapuka
2001.09.04 12:29
Azoknak, akik "lenyugodtak":
Ha nem "szemét dög"-ként emlegetjük az ex-et magunkban sem, meg egymásnak sem (még akkor sem, ha pont az), akkor az nem ül ki az arcunkra, ha a gyerek mesél róla. Tudom, hogy nehéz.
De elérjük vele azt, ha kiül, hogy nem fog mesélni. És az nem mimiattunk rossz - bár soha sem kellene többet hallanom róla...-, hanem a gyereknek!!
Atiapuka ! Miért akarod bejelneti a lurkót ideiglenes lakcímre? Ha jó okod van rá és jól adod elõ a volt nejednek.... Valamikor azt írtad, hogy kijöttök egymással.
Ha nem "szemét dög"-ként emlegetjük az ex-et magunkban sem, meg egymásnak sem (még akkor sem, ha pont az), akkor az nem ül ki az arcunkra, ha a gyerek mesél róla. Tudom, hogy nehéz.
De elérjük vele azt, ha kiül, hogy nem fog mesélni. És az nem mimiattunk rossz - bár soha sem kellene többet hallanom róla...-, hanem a gyereknek!!
Atiapuka ! Miért akarod bejelneti a lurkót ideiglenes lakcímre? Ha jó okod van rá és jól adod elõ a volt nejednek.... Valamikor azt írtad, hogy kijöttök egymással.
2001.09.04 14:44
Szia Maminti!
De ha néha olyanokat tesz az ex, amitől égnek áll a hajam, olyankor képtelen vagyok pozitívan gondolni rá.
Eddig tényleg béke volt, de ez szerintem csak a birkatürelmemnek köszönhető. Most, hogy elkezdődött az iskola, olyanokat talált ki, ami nagyon elszomorított és egyben dühössé is tett. Bár az egyik problémát tök normálisan meg tudtuk beszélni és közösen találtunk rá megoldást (szinte hihetetlen). Remélem, hogy így lesz a többi problémás kérdéssel is!
Más: Miért is szeretném bejelenteni? Tudod, nem én mentem el a családi fészekböl (jó persze, kettönkön múlt), és mégis úgy érzem magam, mintha egy kitaszított utolsó csirkefogó lennék. Nagyon rosszul esik, amikor kérdezik a fiamat, hogy hol lakik, és csak az anyját említi. Hogy hivatalosan nem velem lakik, úgy érzem, hogy egy kicsit elvesztettem és ez nagyon de nagyon bánt. Lehet, hogy hülyének tartotok, de én már ilyen vagyok. Örülten ragaszkodom hozzá, és egy kicsit úgy érzem, hogy az anyjának ez nem tetszik.
Üdv Atiapuka
De ha néha olyanokat tesz az ex, amitől égnek áll a hajam, olyankor képtelen vagyok pozitívan gondolni rá.
Eddig tényleg béke volt, de ez szerintem csak a birkatürelmemnek köszönhető. Most, hogy elkezdődött az iskola, olyanokat talált ki, ami nagyon elszomorított és egyben dühössé is tett. Bár az egyik problémát tök normálisan meg tudtuk beszélni és közösen találtunk rá megoldást (szinte hihetetlen). Remélem, hogy így lesz a többi problémás kérdéssel is!
Más: Miért is szeretném bejelenteni? Tudod, nem én mentem el a családi fészekböl (jó persze, kettönkön múlt), és mégis úgy érzem magam, mintha egy kitaszított utolsó csirkefogó lennék. Nagyon rosszul esik, amikor kérdezik a fiamat, hogy hol lakik, és csak az anyját említi. Hogy hivatalosan nem velem lakik, úgy érzem, hogy egy kicsit elvesztettem és ez nagyon de nagyon bánt. Lehet, hogy hülyének tartotok, de én már ilyen vagyok. Örülten ragaszkodom hozzá, és egy kicsit úgy érzem, hogy az anyjának ez nem tetszik.
Üdv Atiapuka
2001.09.05 13:35
Sziasztok!
Sajnos Atiapunak nagyon sok mindenben igaz van. Én is a bõrömön tapasztalom, hogy milyen rohadt érzés, hogy tehetetlen vagy az exed szurkálásaival szemben, mert a jog tényleg maximálisan anyapárti. De én elhatároztam, hogy a továbbiakban nem foglalkozom az ex szemétkedéseivel, mosolygok rajta és kinevetem az ostobaságát. Az tûnik a legjobb megoldásnak, hogy a gyerekkel éreztessem, hogy nagyon szeretem, hogy számíthat rám, és soha semmi rosszat nem mondok az ex-re. Teszem ezt akkor is, amikor a gyerek (3 éves) azt kérdezi: Apa te tényleg gonosz vagy?.... És ilyenkor mindíg elgondolkodom, hogy vajon még mikkel tömheti szegény gyerek fejét........De nem szólok semmit. A jelenlegi kapcsolatomnak ez a koncepció jót tett, és én sem vagyok azóta idegbeteg.
Sajnos Atiapunak nagyon sok mindenben igaz van. Én is a bõrömön tapasztalom, hogy milyen rohadt érzés, hogy tehetetlen vagy az exed szurkálásaival szemben, mert a jog tényleg maximálisan anyapárti. De én elhatároztam, hogy a továbbiakban nem foglalkozom az ex szemétkedéseivel, mosolygok rajta és kinevetem az ostobaságát. Az tûnik a legjobb megoldásnak, hogy a gyerekkel éreztessem, hogy nagyon szeretem, hogy számíthat rám, és soha semmi rosszat nem mondok az ex-re. Teszem ezt akkor is, amikor a gyerek (3 éves) azt kérdezi: Apa te tényleg gonosz vagy?.... És ilyenkor mindíg elgondolkodom, hogy vajon még mikkel tömheti szegény gyerek fejét........De nem szólok semmit. A jelenlegi kapcsolatomnak ez a koncepció jót tett, és én sem vagyok azóta idegbeteg.
2001.09.05 13:46
Szia, Atiapuka !!
Én azt gondolom, hogy a válástól függetlenül és s gyerekszerettõl is függetlenül a gyereknek EGY otthonának kell lenni. A gyereknek jó ez, ha van egy stabil pontja és nem két meg három helyen lakik egyszerre. Nem két példánya van az iskolai cuccokból, a ruháit egy helyen tudhatja és ha fel akar venni valamit, nem fél óra keresgélés után csap a homlokára: ja, az Apunál van.
Úgyhogy szerintem jó, ha egy helyet mond, hogy hol lakik. Ha egy kisgyerek két helyen lakik, akkor az egy tudathasadásos dolog az õ számára még akkor is, ha az a papának jó.
Az, hogy ezt az egyensúlyt akarod felborítani azzal, hogy lakjon nálad is, persze, hogy nem tetszik a mamának. Ne csodálkozz rajta, hogy harcol ellene.
Ha bejelented magadhoz, az még csak egy papír. Ha valakinek fontos ez, az akkor csak Te vagy, de ezzel semmi más nem változik. Akkor meg minek. Harcolj olyan dolgokért, amik nemcsak látszat dolgok. Harcolj olyanért, hogy a problémáitokat igenis beszéljétek meg és ne söpörjétek a szõnyeg alá. Ahogy írod: MÛKÖDIK !! Ügyes vagy, csak így tovább. A szélmalom harcokkal pedig ne fáraszd magadat és ne ingereld az exedet.
Tudod a jelszót! "Nyugi,a gyerek felnõ és mindent megért!!"
Én azt gondolom, hogy a válástól függetlenül és s gyerekszerettõl is függetlenül a gyereknek EGY otthonának kell lenni. A gyereknek jó ez, ha van egy stabil pontja és nem két meg három helyen lakik egyszerre. Nem két példánya van az iskolai cuccokból, a ruháit egy helyen tudhatja és ha fel akar venni valamit, nem fél óra keresgélés után csap a homlokára: ja, az Apunál van.
Úgyhogy szerintem jó, ha egy helyet mond, hogy hol lakik. Ha egy kisgyerek két helyen lakik, akkor az egy tudathasadásos dolog az õ számára még akkor is, ha az a papának jó.
Az, hogy ezt az egyensúlyt akarod felborítani azzal, hogy lakjon nálad is, persze, hogy nem tetszik a mamának. Ne csodálkozz rajta, hogy harcol ellene.
Ha bejelented magadhoz, az még csak egy papír. Ha valakinek fontos ez, az akkor csak Te vagy, de ezzel semmi más nem változik. Akkor meg minek. Harcolj olyan dolgokért, amik nemcsak látszat dolgok. Harcolj olyanért, hogy a problémáitokat igenis beszéljétek meg és ne söpörjétek a szõnyeg alá. Ahogy írod: MÛKÖDIK !! Ügyes vagy, csak így tovább. A szélmalom harcokkal pedig ne fáraszd magadat és ne ingereld az exedet.
Tudod a jelszót! "Nyugi,a gyerek felnõ és mindent megért!!"
2001.09.05 13:55
Baliapuuuuu!!!!!!!!!!
Téged mintha kicseréltek volna!!! Szerintem nem is Te írtad ezt a levelet!
Örülök, hogy jelenleg nyugi van nálatok. Ha majd megint felbõszít (mert a nyugis idõszakok meg a már megint a plafonon vagyok szokták egymást váltani....), akkor erre emlékezz vissza, hogy tudsz Te ilyen is lenni és van ilyen korszak is!
Hidd el, hogy hosszú távon ugyan, de EZ kamatozik !!
Kitartást és hosszú öregkort kívánok Neked!
Téged mintha kicseréltek volna!!! Szerintem nem is Te írtad ezt a levelet!
Örülök, hogy jelenleg nyugi van nálatok. Ha majd megint felbõszít (mert a nyugis idõszakok meg a már megint a plafonon vagyok szokták egymást váltani....), akkor erre emlékezz vissza, hogy tudsz Te ilyen is lenni és van ilyen korszak is!
Hidd el, hogy hosszú távon ugyan, de EZ kamatozik !!
Kitartást és hosszú öregkort kívánok Neked!
2001.09.06 05:54
Szia Maminti!
Rendes vagy, hogy szíveden viseled az idetévedt elvált apukák sorsát! Köszönjük, hogy bíztatsz!
Tudom, hogy igazad van. Csak nagyon fáj a jelenlegi állapot.
Gondoj bele, milyen érzés az, hogy majdnem egész héten veled alszik a gyereked, s egyszercsak üres a gyerekágy. Eddig a nap nagyrészében a gyerekemmel foglalkoztam, jó nagyokat játszottunk, autóztunk, bújócskáztunk, ... s most meg semmi. Az is bizonytalan, hogy mikor láthatom pedig 5 percre lakik tőlem.
Na jól van, nem kesergek itt tovább, tudok magamban is.
Szia Atiapuka
Ui: Szia Baliapu! Én is örülök Neked, hogy egy kicsit nyugalmat találtál. Tiszta szívemből kívánom, hogy legyen maradandó!!!
Rendes vagy, hogy szíveden viseled az idetévedt elvált apukák sorsát! Köszönjük, hogy bíztatsz!
Tudom, hogy igazad van. Csak nagyon fáj a jelenlegi állapot.
Gondoj bele, milyen érzés az, hogy majdnem egész héten veled alszik a gyereked, s egyszercsak üres a gyerekágy. Eddig a nap nagyrészében a gyerekemmel foglalkoztam, jó nagyokat játszottunk, autóztunk, bújócskáztunk, ... s most meg semmi. Az is bizonytalan, hogy mikor láthatom pedig 5 percre lakik tőlem.
Na jól van, nem kesergek itt tovább, tudok magamban is.
Szia Atiapuka
Ui: Szia Baliapu! Én is örülök Neked, hogy egy kicsit nyugalmat találtál. Tiszta szívemből kívánom, hogy legyen maradandó!!!
2001.09.06 07:33
Atiapuka!!
Miért, nincs rendezve a láthatás?
Egyébként, bocs, hogy rajtatok gyakorlok (idézõjelben) sors - szíven - viselés ügyben. Próbálom nagyon reálisan és csak a lányaim érdekeit szem elõtt tartva rendezgetni az exemmel, mint "elvált apukával" a dolgainkat. Az õ szemén keresztül is nézve a helyzetet - ezek vagytok Ti...
Eddig õ is 5 percre lakott tõlünk, a lányok átlagon felüli idõt voltak nála. Egy hónapra elõre mindig megbeszéltük a beosztást. Nem voltak fix napok, mert nem olyan a munkája, de az elõre megbeszélteket tartottuk. Én meg hozzá alkalmazkodtam.
Most viszont feleségül veszi a barátnõjét - aki miatt lett elvált apuka... - és 40km-re elköltöznek. És még nem tudom, hogy hogyan fogja fogadni azt a helyzetet, hogy emiatt meg kell hogy változzon a láthatás beosztása. Remélem kalkulált vele.
Eddig volt úgy, hogy délután - isi után - náluk voltak a lányok és este hozta õket haza, vagy ott is aludtak hétköznap is.
Ezt már ilyen távolságról nem tudom, hogy lehetne megoldani anélkül, hogy szerdára ne legyenek a csajok mosogatórongyok. Nem hiszem, hogy ez kellene két alsósnak.
Képviseld a másik oldalt, Te mit gondolsz??
M.
Miért, nincs rendezve a láthatás?
Egyébként, bocs, hogy rajtatok gyakorlok (idézõjelben) sors - szíven - viselés ügyben. Próbálom nagyon reálisan és csak a lányaim érdekeit szem elõtt tartva rendezgetni az exemmel, mint "elvált apukával" a dolgainkat. Az õ szemén keresztül is nézve a helyzetet - ezek vagytok Ti...
Eddig õ is 5 percre lakott tõlünk, a lányok átlagon felüli idõt voltak nála. Egy hónapra elõre mindig megbeszéltük a beosztást. Nem voltak fix napok, mert nem olyan a munkája, de az elõre megbeszélteket tartottuk. Én meg hozzá alkalmazkodtam.
Most viszont feleségül veszi a barátnõjét - aki miatt lett elvált apuka... - és 40km-re elköltöznek. És még nem tudom, hogy hogyan fogja fogadni azt a helyzetet, hogy emiatt meg kell hogy változzon a láthatás beosztása. Remélem kalkulált vele.
Eddig volt úgy, hogy délután - isi után - náluk voltak a lányok és este hozta õket haza, vagy ott is aludtak hétköznap is.
Ezt már ilyen távolságról nem tudom, hogy lehetne megoldani anélkül, hogy szerdára ne legyenek a csajok mosogatórongyok. Nem hiszem, hogy ez kellene két alsósnak.
Képviseld a másik oldalt, Te mit gondolsz??
M.
