2009.05.11 12:53
Szerző: zaha
Sziasztok!
Na, a nagyik elmentek, ennyi elég volt belőlük. Nem tudom, írtam-e, hogy most itt voltak a hétvégén csütörtök óta. Jó volt, Vince élvezte a helyzetet.
Pénteken férjuram elvitt egy tökjó kis étterembe, de nem is ez a lényeg, hanem hogy olyan gyönyörű ajándékot kaptam tőle, ennél szebbet nem adhatott volna: egy láncot három medállal: V, H, Z...
És mindenkinek köszi a jókívánságokat! Remélem, szebb idők következnek. Mindannyiunknak.
Hasli, írtad, hogy küldesz mailt, de nem kaptam meg...
Jázmin, Tünci, azt hiszem, Veletek beszéltük a bűntudatot. Én még amiatt is éreztem ezt, hogy annyira hánytam, és lefogytam a 20. hétig kb. 6 kilót. Vincével is hányós voltam pont félidőig, de nem ennyire intenzíven. A dokik azt mondták, ez a duplájára emelkedett hormonszint miatt van, természetes, hogy ikreknél erősebb a hányinger, hányás. De én ennek ellenére arra gondoltam, talán ez is belejátszott. Erre rásegített egy barátnőm is, aki állandóan azt szajkózta, hogy az, hogy már Vinyónál is hánytam, egy jel, szerinte nem normális dolog hányni a terhesség alatt, vizsgáltassam ki magam, stb. És olyan jó, hogy pont most itt ez a cikk a főoldalon arról, hogy azok a hormonok, amelyek az anyukánál hányást idéznek elő, a magzatokra védő hatással vannak...meg ezer más dolog miatt van bűntudatom. Néha féltem, hogy nem lesz egyszerű három gyerekkel, hogy a Zalán nem lesz egészséges, volt hogy annyira rosszul voltam, hogy fel se bírtam kelni, és két napig nem zuhanyoztam, meg ilyenek. Ma megyek este (nekifutok megint) a dokimhoz, majd meglátjuk, mit mond, de előre látom: hogy nem, nem ezek miatt történt.
Tünci, férjecskéd teljesítményéhez gratula!
Nagyon szépek Viola virágai, és helyesek a babái. Én is akarok venni Hajnának egy babát, csak még nem találtam olyan igazán aranyosat. Zalánnak pedig egy autót, és beleteszem őket a kis játszóládájukba.
Majd teszek fel képet arról is. Tudom, már sok mindenről ígértem, csak férjuram még nem telepítette fel az Picture managert, és nem tudom átméretezni őket. Ezért nincs avatarom sem...
Jaj, szomszédnéni...ilyen még biztos lesz egy darabig...
Tüncike, beszéltem a kórházban egy nővel, akinek koraszülött a kislánya, most tízéves. Ő a 31. héten született. Húzza az egyik lábát, iszonyúan kicsi és az egyik szeme nem nő. Tízéves, szeretne szépkislány lenni, szeretne barátnőket, majd fiúzni, és az anyukája azt mondta, a szíve szakad érte...tudom, nem vigasztal, de látod, nem csak az anyukájának, a kislánynak is fáj szembenézni magával. Én is arra gondoltam, hogy Zalánkámat csúfolták volna, hogy szomorú lett volna maga miatt esetleg. Nem tudjuk, mi lett volna, de nekem is ugyanezt mondták, mint Nektek és Bobokáéknak: előtte, hogy van esély, utána, hogy jobb így, mert súlyosan sérült lett volna. Nem tudjuk már meg, mi lett volna igaz.
Boboka, persze, hogy minden rendben lesz.
És igen, igazad van, merni kell boldognak lenni, élvezni amit kapsz. A múlt héten a tarot-s csaj azt mondta, hogy túl jó volt nekem, túl szép volt minden...nem szégyellem kimondani, elégedett voltam az életemmel minden probléma ellenére. Valahogy úgy éreztem, nem lehetek elégedetlen, és még azt is megköszöntem a jóistennek magamban, ha kerestem a táskában a kulcsomat, és az egyből a kezembe akadt. Ez még ma is automatizmus, de ilyenkor rájövök, hogy nincs nekem semmi beszélnivalóm már vele.
Hasli, a Te szavaiddal élve, a jégeső monnyon le! Sajnálom...
Melcsike, megvigasztalódott a Barci az új aranyhalaktól?
Láttam, volt rossz napod...jól tetted, hogy kisírtad magad.
A fényképtartós dolog, nem tudom. Én olyan szinten elvesztettem a hitem mindenben, az Istenben, a szellemvilágban, az álmokban, az ilyen dolgokban, amiről írsz, már csak a fizika törvényeiben hiszek. Nem tudom.
Szinti, hogy Ti milyen ügyesek vagytok! Ez igen!
Hettuli, hát igen, az egészségügy hagy némi kívánnivalót maga után...ne bosszantsd magad.
Ezt most elküldöm, és folytatom.
Zaha