Sziasztok,
Mindenkinek köszönöm a jó tanácsokat és a bíztatást. Ma este jó egy órát szopiztunk a gyulladt ciciből, 3 féle különböző pozícióban. Orvosnál nem voltam, de telefonon beszéltem a gyerekorvossal, aki Augmentint javasolt. Most azt szedem majd 1 hétig. Az elmúlt 2 hétben ez a 4. fajta antibiotikum, amit szedek. Életemben nem szedtem még ennyi gyógyszert. Ritával is beszéltem telefonon, és hasznos tanácsokat kaptam tőle is.
Szüléstörténet:
Április 19-én reggel 3/4 7-kor felébredtem, hogy pisilni kell, kikászálódtam az ágyból, majd vissza. Aztán 7:10-kor éreztem egy tompa nyomást a pocakomban, és már ömlött is a magzatvíz belőlem. Rohanás a fürdőbe, meggyőződtem róla, hogy ez az, aminek gondoltam. Telefon a férjemnek, hogy jöjjön azonnal értem, és menjünk be a kórházba. Aztán felhívtam a szülésznőt is, mondtam neki, hogy kb. 1-2 óra míg beérünk. Mert persze Nádja hétfő reggelt szemlélte ki indulásnak, amikor Piliscsabáról a belvárosba jutni elég sokáig tart. Ráadásul, a férjem, ugye a belvárosban lakik, úgyhogy onnan jött ki értem.
1/4 10-felé értünk a kórházba. Egy darab fájásom nem sok, annyi sem volt. Szülésznő megvizsgált, szűk egy újjnyi, feszes méhszáj.
Innentől kezdve egész nap a szülőszobán heverésztem, és nem történt semmi. Időnként rámrakták a ctg-t, Nádja remekül érezte magát. Estére elértem a bő 1 újjnyi tágulást. Éjjel a férjem hazament aludni, én a szülőszobán éjszakáztam. Reggel 1/2 8-kor bekötötték a fájáserősítő infúziót. Persze így is nagyon lassan haladt a dolog. A fájásgyengeség oka egyébként a korai burokrepedés volt. Mikor kezdtek erősebbek lenni a fájások, bekötötték az EDA-t. Egyre nyomták fel az infúzió adagomat, de továbbra is nagyon lassan haladtunk. Közben volt kézzel tágítás is, kb 5-6-szor. Az rettenetesen fájt. 4 óra után valamivel, eltűnt végre a méhszáj és kezdtem lent érezni a babó fejét, hogy feszít. Felültem és nyomni kellet, de nem igazán haladtunk. Eddigre már eléggé kifáradtam. Aztán ismét megvizsgáltak, és kiderült, Nádja kobakja nem jól illeszkedett be, és amennyit fájásoknál nyomok rajta, az a fájások között visszacsúszik. Azt mondta a dokim, hogy próbálkozzam még 1/2 órát, és ha nem haladunk, akkor császár lesz. Be kell valjam a fél órából 10 percet bírtam még nyomni, aztán feladtam. Csak azt akartam, hogy mielőbb legyen meg a baba. Úgyhogy a maradék 20 percben, már csak immel-ámmal erőlködtem a fájások alatt. A fél óra elteltével a fejecske helyzete nem változott. Tehát kaptam még néhány adag fájdalomcsillapítót, és irány a műtő. Szerencsére a férjem is ott lehetett a műtőben. Április 20-án, kedden, 18:33-kor, 36 órával a start után megszületett Nádja. Miután a gyerekorvos ellátta, bebugyolálták, és apukája kezébe nyomták, aki odahozhatta nekem megmutatni. Hát majdnem sírtam, de igyekeztem visszatartani, mert amúgy is remegtem, és még toldoztak-foldoztak. Hát, ez a mi történetünk. Talán egy kicsit rémisztően hangzik, de nem volt az. Ahogy rámnézett, mikor az apukája a kezében tartotta a fejemnél, és én megsimogattam az arcát, az fantasztikus volt
Mivel Manóka a magzatvíz elfolyása után még több, mint 24 órát tartózkodott a pocakban, antibiotikumot kellet kapnia néhány napig, míg elkészült a baktérium tenyésztés, ami szerencsére negatív lett,
Mára ennyi, megyek lefekszem.
Mariann
