Sziasztok, látom termeltetek rendesen, most úgy érzem reménytelenül el vagyok maradva. Igyekszem mindenhova reagolni, előre is bocs, ha valaki kimaradna, esetleg nem aktuális már, de ahogy olvasok úgy írom a kommentet
Valószínű, hogy mint mindig kisregényt fogtok tőlem kapni.
Előre megjegyzem, hogy mindenkit baromira irigylek akinél a fészekrakó ösztön kiteljesedhetett, és rendezgeti a babaszobát, babaholmit. Megnéztem a képeket, hát nagyon szépek és a tervek is nagyon tetszenek. Gondolom azt talán le se kéne írnom, hogy nálunk még mindig csak doboz hegyek, és egyre többet nézek vágyakozva a sarokba beállított fadarabokra ami majd a babaágy lesz.
Noémi ne félj belevágni az orvos váltásba, ha nem érzed biztonságosnak, vagy a legkisebb kételyed is van bármivel kapcsolatban!
Banyoszka szuper csini a pocak
Tabati azt hiszem azuram kezdi belátni 4 év után, hogy mégis jól döntött, hogy nagyszájú, intézkedős csajt kapart össze magának a neten
pedig eleinte sok probléma forrása volt, hogy Ő olyan tunya én meg pörgök mint a búgócsiga. (csak lassan kimerül a duracell elem belőlem)
Mimi legközelebb az enyimet a te uraddal zavarom el locsolkodni
Hátha hozna haza valami érdemlegeset is
Niki azért tök izgi lehet, hogy együtt vagytok a tesóddal várandósak. El tudom képzelni, hogy a nagyszülők milyen izgalmakat élnek át.
A kiscsaj pedig tényleg jó nagy babuci
Manó kitartás anyósodhoz, átérzem, hogy nem akarod most terhelni magad, főleg hogy csak így bejelentik és jönnek. Nem szép dolog tőlük
Lakásügyben egyenlőre ott tartok, hogy a lakások tényleges átköltözködéséhez megírtam a jegyzőkönyveket (naná, hogy biztosra megyek, nehogy nekem valami hátralék megmaradjon bebiztosítom magam, és a tanúkkal is aláíratott jkv a habarcs a téglafalban
) Jól le is szívta az agyam mire úgy fogalmaztam meg mindent, hogy korrekt, érthető, de jogilag is elfogadható legyen
Hiába már kijöttem a gyakorlatból.
Jelzálogtörlés a héten meglesz, a gyámhivatalnál minden előkészítve amint visszük a papírt kinyomtatják és aláírják az engedélyt.
Orvosnál: hát az durva volt. Ugye hiába voltam a sajátomnál, a hivatalos 32. hetire el kellett mennem a terhesgondozóba is. Aham…
másfél órát vártam holott időpontom volt. Velem együtt voltunk vagy 12-en. Mindenki már éhes-szomjas-pisilős volt, de csak tipródtunk, mert persze leülni nem lehetett szék híjján. Aztán jött egy asszisztens, és szó szerint mint a birkákat átterelt minket egy másik részlegbe, mert hogy ott lesz az UH. Negyed óra múlva nagy nehezen megjött a doki is, és még mindig zabált és csámcsogott.
Bemegyek, se köszön se semmi, lebasz hogy messze feküdtem fel az ágyra és még mindig csámcsog. Na olyan méreteket mért Emmánál, hogy csak nyeltem. Ha nem lettem volna a saját dokimnál azt hihetném Qazimódót hordom a szívem alatt. Lebaszott, hogy miért mentem 32. hetes UH-ra mikor még csak talán ha 30 vagyok, de a gyerek torz, mert túl kövér az egyéb méreteihez képest. A hülye!!!! Az összes kismamánál ez volt!!! Össze vissza mért, meg mindenkit csesztetett valamiért, volt aki sírva jött ki.
Emma baba: Már írtam a normális méreteket, meg hogy befordult és beilleszkedett. A saját! orvosom szerint sokat kéne
pihennem, mert bár a méhszáj még szép zárt, de örüljünk, ha kihúzunk még 6 hetet, tehát május vége a cél (valahogy mindig is ezt mondtam
) Előbbinek egyikünk sem örülne, mert hiába fejlett azért mégis koraszülöttnek számítana, meg ugye nekünk ott a lakásügy is. Be akarom rendezni a kis helyét, a ruhácskáit mosni-vasalni-pakolni. (nem merem nagyon senkire bízni, mert fele tönkremenne anyós mosási stílusát ismerve, meg különben se turkáljon a cuccaink között)
Tegnap sikeresen megvettem az utolsó dolgokat a babakelengyébe és a kórházi cuccosba, önálló életre (ugye eddig nem kellett nekünk, mert volt közös, de semmit! nem vihetünk magunkkal, hát erre nem számítottunk
). Megvan az új mikró, vasaló, turmix meg egy csomó kütyü (természetesen mindent sikerült 25-50%-os áron megszereznem, a nagyobb holmikat (hűtő, gáztűzhely, mosógép) már kinéztem apukámék megveszik nekünk közvetlen költözés után. A babakelengye utolsó darabjai párásító, babaőrös légzésfigyelő (hurrá minden sikerült eü pénztárra, így azuram se mondhatja, hogy sokat költök), és a szopis melltartók is 2 héten belül megérkeznek (németből hozzák, mert itthon nem tartanak ekkora méretet
szégyen, hát egy mamának nem lehet nagy cicije?) Hétvégén összerakom a kórházi holmit.
Bocs, hogy hosszú voltam, meg talán zakkant is, de két-három? napja alig aludtam valamit. A kis fruska szinte széttépi a belsőm. Nappal is sokat van fenn, bár elég nyugodt (én meg rohangálok orvoshoz-lakásügyintézni-pakolni-főzni-stb), de éjjel …. Már kínomban sétálgatok fel-alá, dúdolok neki csakhogy megnyugodjon, olyan, mint az alienben mielőtt kitörnek a lények az ember hasából.
Kicsit aggódom, hogy kifutok az időből, pedig még nagyon sok a dolgom.
Rod meg....lassan idegbajos lesz az aggódástól, hogy túlhajtom magam de segíteni....