Sziasztok!
Hol is kezjem…mindig szembesülök ezzel a problémával, amikor ilyen sok időt kihagyok (de jó lenne, ha ennél nagyobb gondom sose lenne.hm.).
Cserélek a sorrenden, először magunkról írok, aztán reagálok.
Azt hiszem azt már említettem, hogy Lina is beindult, sikongva jön felém, de a játszón is már jön-megy végig. A hinta már nálunk is csak levezető (azért ez továbbra is közelharc, hogy kiszedjem belőle). Hétvégén barátnőméknél voltunk, akinek 1,5 éves a kisfia, szalad mint a nyíl, Linus próbálta felvenni a tempót. Végül is csak egyszer bukott orra a nem megfelelően megválasztott sebesség miatt. Inkább úgy vettem észre, Keve ösztönzőleg hatott rá.
A kiskocsiját imádja tologatni, és Keve is rögtön rázúmolt /rá-zoom-olt
/, pont ezen kezdtem gondolkodni, hogy a fiúknál ez nem divat, pedig apák is tolnak babakocsit…és úgy tűnik annyira bejön minden kicsinek. Mint a motor. Lina imádja, meg autózni is.
Másik nagy kedvenc a bevásárló kocsi, amikor nem jó az idő és a MOM-ba ütjük el a játszóidőt, akkor sokszor elhozok a közértből egy kocsit, abba beleáll, és úgy kerengünk, integetünk, stb. Néha odaáll az elejére, olyan mint Kate Winslet anno a Titanicban.
(Csak sokkal édibb.)
Bezsédben a próbálkozósok csoportjához tartozik, mindent próbál utánunk mondani. Legújabbak a hoppá (amikor valami leesik, felborul, nekimegy valaminek a kocsijával), a tessé, amikor nyújt felénk valamit. Táj-táj (kár-kár) minden madárra a könyvben és kint is.
Ahogy Timi is írta, én is nagyon szeretek vele kint lenni, élvezem, ahogy ő élvezi a szabadságot, a kis kavicsok felfedezésétől kezdve a jövést-menést. De olyan rossz érzés, amikor összeakad valami féltékeny, irigy, ne adj’isten goromba (rendszerint nagyobb) gyerekkel…elkerülhetetlen.
Lina alvás terén jó 1 hónapja áttért a napi egyszeri alvásra, de ettől éjszaka még nem lett jobb alvó. Jó 2 hete egyszer csinált egy olyat, hogy este 6-kor letettem, mert nagyon kidőlt, és reggel ¼ 9-ig aludt (hajnalban átöltöztettem pizsibe, tisztába tettem). (Persze nem egyhuzamban, 3 óránként kelt aznap.) Most meg amióta az óraátállítás volt, azóta reggel tovább alszik, vasárnap ¼ 10-kor ébresztettük fel, tegnap ½ 10, ma reggel 10-ig aludt. De éjjel úgyanúgy 2-3x kel. Akkor kevésbé bántana, ha legalább nappal aludna 2-2,5 órát, de már a 1,5 is soknak számít nála sajnos. 45 percbe vagy 1 órácskába nem sok mindent tudok belesűríteni azokból a dolgokból amit nélküle tudok csak csinálni.
Azt hiszem, Momoska te kérdezted anno, s ha még érdekel azért elmondom, hogy páromé volt a 32-es gyertyás másik két torta Lina szülinapján. A szív alakút-egyértelmű- én sütöttem, a másikat a húgáék hozták, nem is tudtunk róla.
Bölcsi-témára gondolni sem akarok, nem vagyok egy jó utánajárós, kiderítős fajta (ha a bölcsit meg is úszom, az ovit nem, jobb, ha felkészítem magam a tortúrára – utánajárás, beszoktatás, munkábaállás, brrrrr.) Talán ez utóbbi tolódik majd el, ha esetleg jön a kistesó, de még ezt sem döntöttem el, mert bár imádom a babákat, s mindenképp szeretnék Linának tesót, ha jobban belegondolok a helyzetbe, elbizonytalanodom… Egyébként meg tényleg bazi szerencsések vagyunk ezzel a 3 évvel. Bele sem gondolok, milyen lenne néhány hónap múlva visszamenni dolgozni…
Millenáris programok engem nagyon érdekelnek a jövőben, hisz végre valami ami hozzánk is közel van –alma koncert itt úgy tudom minden hónapban van, lehetne a következő egy jó kis szabadtéri babatali! Timi, ringató mikor van itt, és hogy működik, be kell jelentkezni, mennyibe kerül, stb. Köszi. A csiri-biri-ről hallottatok már valaki?
Tina, a bátorításról lemaradtam, de drukkolok, és örülök, hogy rendeződni látszanak a dolgaitok!!
Csajok, ti tornázok (mozogtok) valamit? Mert egyrészt a szoptatás engem sem fogyasztott le (vagyis épp ellenkezőleg, mint Momoska, szüléssel minden lement rólam, aztán gondoskodtam az utánpótlásról), másrészt mindig arra gondolok, hogy csak elkezdeni nehéz (idő, pénz, akarat hármasát nem egyszerű legyőzni), de talán feltöltene egy kis energiával, nagyon rám férne. Eddig sem voltam kirobbanó formában, ha még a tavaszi fáradtság is rámköszön nem tudom mi lesz velem…
Ja, Orsi, köszi a kendő-körképet, nem kizárt hogy igénybe veszem a felajánlásodat! Amúgy tervezem, hogy vasárnap én mi is elugranánk a kendős-klubba. Érdre van meghívásunk, Budaörs útba esne. Megírod majd a részleteket, meg hogy ti mikor mentek?
Kalács, kakós csiga, banános-meggyes-kókuszos süti – ne máááá! Én is akarom!
Edina, csak irigykedve nézem a képeket, de nekem kimaradt, hogy elutaztatok, merre voltatok most?
Ahogy visszagörgettem, megláttam Levi ébredős képét, hát az haláli!! Borisz-Alíz bugyi-hoz nincs mit hozzáfűzzek (egyébként én is néztem, hogy melyik is Borisz eleje). Anno Lina is csinált ilyet, a fiókomból kipakolta a bugyijaimat, melltartómat, és valahogy beléjük is bújt. Olyan jó, hogy ilyen kis lükék-viccesek ezek a gyerekek.
Momoska, Évi, osztott képernyő???