Jajjj, csajok!!!!!! Annyira drágák vagytok, hogy vígasztaltok! Most ezen bőgtem el magam.
Tudom, h jobb lesz, csak addig írtó nehéz kibírni. Imádom a fiaimat, és nagyon rossz, hogy nem tudok jobb anya lenni.
Segítség hébe-hóba: anyóshoz átviszi a férjem vasalni a ruhát, és kb. 2 hetente 1x nála van délelőtt Máté; tesómék is kb. 2 hetente 1x jönnek fél napra.
Mátéval sem volt egyszerű, azért emlékszem még, hogy nemcsak napsütés és gyönyörűség volt. Csakhogy akkor még élt anyukám, aki eleinte el-eljött, 6 hetes kora után pedig mi mentünk Mátéval. Többször is előfordult, hogy 3-4 napot is anyunál voltunk, ha apa sokat éjszakázott. Nem voltam elkényeztetve, besegítettem anyunak, de tök jó volt, hogy mindig akadt valaki (tesóm is otthon lakott), aki fogta a fenekét, ha éppen olyanja volt, vigyázott rá, hogy nyugodtan lezuhanyozzak, el tudtam menni fodrászhoz v. a boltba. Ezek nagyon sokat jelentettek. Most pedig be vagyunk zárva a házba. Mióta van egy kicsit jobb idő talán könnyebb. Kornél alszik egy kicsit a babakocsiban, mi pedig lődörgünk a udvaron Mátéval. Sokat nem tudunk csinálni, mert még nincs kész.
Már a bölcsin is gondolkodtam, csak délelőttre, de mire elvinném, jöhetne haza, nem lennénk előrébb. És úgy érzem, nagyobb törés lenne neki, mint az, hogy most hanyagolva van - mármint az ő szempontjból. Részemről igyekszem neki megadni minden figyelmet, amit csak tudok. Azért neki is meg kell szoknia, hogy nem egyedül van. "Cserébe" van egy testvére, akiért még hálás lesz majd az életben.
Bibar,
ami kevés időm van, azt Mátéval töltöm kettesben, ha Kornél alszik. És igen, szoktunk elmenni sétálni, ha apa otthon van, és ügyel Kornélra.
Gomba,
örülök, hogy itt vagy.
Van amikor a kendőben is csatakosra üvölti magát, ki kell venni. Ilyenkor általában, ha mellre kerül megnyugszik. Magam szempontjából ez még "rosszabb", mert akkor végképp nem tudok semmit sem kezdeni.
Külső segítséget nem tudok fogadni, mert kisvárosban lakunk, itt nincs ilyen lehetőség.
Kaja-hordás ügyben sem jártam sikerrel. 1 helyen főznek, de nem hozzák házhoz, elmenni pedig 11 és 13 között nem tudnám megoldani, és időjárás-függő is.
Barátok valahogy eltűntek. Aki segíthetne, vagy most ment vissza dolgozni, mellette ott van a két gyerkőce. Másik barátnőm mostanában kistehes, és állandóan rosszul van, mellette 1 éves a kislánya. Nekik sem könnyű most.
Brigii,
nagyon vagányak a csajok! És a pihenés, khmmm.....
Most égessem magam azzal, hogy két napja nem volt elmosogatva. Most azt csinálnám, de Kornél az ebédlőben alszik a mózesben. Tuti felébredne a zörgésre.
Mamm,
gratulálok Zsófinak az első önálló lépésekhez! Most aztán tessék felkötni a gatyát, mehetsz utána.
Benszi,
túl fogom élni. Minden tiszteletem továbbra is az ikres anyukáknak! hát első gyerekekként én tuti begolyóztam volna. Így talán a Mátéval szerzett rutin valamennyire segít.
Hát akkor most volt egy kis helyzetjelentés. Ki fogjuk bírni, és 1 év múlva már más gondjaim lesznek, és csak röhögök azon, hogy mennyit kínlódtam most. Vagy éppen visszasírom ezeket a "nyugis" napokat, amikor még nem püfölte egymást a két gyerek.
Nagyon-nagyon köszönöm a támogatásotokat. Sokat jelent számomra, hogy legalább Ti szóltok hozzám néhány vígasztaló szót.
TAlI: nem néztem meg a helyszíneket. Döntsetek Ti. Az 5000 Ft/óra az gyerekenként van vagy összesen annyit kell fizetnünk a helyért?
puszinyuszi 
Látom Soma is imádja 
de van 2 csodás gyereked és hamarosan túljuttok a nehézséágeken és már könnyebb lesz 
]
Hú,írtó nehéz lehet,de tényleg biztos egyre jobb lesz már.Az első írásod olyan szomorú volt....remélem hamarosan könnyebb lesz Neked 
