Először is had köszönjem meg mindenkinek a jókívánságokat (nem tudom, hogy előző hozzászólásban megtettem-e
) Majd a végén leírom, hogy mi a helyzet nálunk.
Manó, Magdi: vigyázzatok azzal a késsel. Össze vagdossátok magatok.
Csillag gratula a kislányhoz, gyönyörű nevet választottatok.
Zsu tök jók a képek
Hihetetlen ezek a babák mikre nem képesek már most! Megmutizzák magukat.
Heni de nagyon szép pocid van! Nagyon irigykedem ám, nekem szinte semmit nem nőtt.
Amadea többször picit egyél. Elég egy-két falat. Inkább igyál tejet, kakaót ha bírsz. Segít a gyomorégésen is, és sok benne a kalcium
Puszedli egyetértek Noémivel. Nőtt a pocid, feljebb gömbölyödik.
Cukros víz: Én is hallottam, hogy ahol nincs veled a baba, akkor azzal itatják, csak hogy csöndben legyen. Persze utána meg a mama van kétségbe esve, hogy miért nem szopik. Mivel úgy tudom Veszprémben nem lehet velem Emma kicsit aggódom. Egyáltalán nem biztos, hogy sikerül kiprotekciózni a kétágyas szobát. Pedig az lenne álmaim netovábbja. Ott csak éjjelre viszik el. Másik szobákban meg csak szopásidőkor (már amit a nővérek annak tekintenek) hozzák oda.
Mellszívó: Igen nekem is nagy dilemma. Félek feleslegesen megvenni, főleg most (na jó eü kártyára menne de akkor is). Viszont még mindig semmit nem tudni, hogy lesz-e elég tejcsi. Mindenesetre már málnalevél teát és tejserkentő teát beszereztem, majd 36. hét után vedelem mint a gödény. Kézi lesz véve az biztos, az elektromos nekünk túl drága lenne. S ez az egyetlen dolog, amihez ragaszkodom, hogy új legyen. Valahogy kiver a víz, hogy idegen nőtől vegyek használtat.
Popsikrém stb: Itt a kórházban semmit nem adnak, mindent vinni kell a babának. (Állítólag kap valami textilpelust 3 db-ot egy nap köszi szépen aztán a saját holmidon pedig őrködhetsz, mint a hörcsög a kajásedényén nehogy valami eltűnjön) szóval a kórházi csomi nálunk teljes komplett bebútorozásból fog állni. Nem igazán tetszik, de nincs mit tenni. Még szerencse, hogy nincsenek új ruhácskák, legalább az nem fog eltűnni a gyerekről.
Sajnos haza nem tudunk költözni. Kis falu, reggel-este egy-egy busz. Kocsi nincs, csak tesómnak, de vezetni meg úgysem tud egyikünk sem, úgyhogy felesleges is lenne kölcsönkérni, Rod nem tud bejárni dolgozni, otthagyni meg nem akar.
Két szobás igazi régi kőfalú parasztház, egyik szoba szüleimé, másik tesómé. Tudjátok szépszoba stb. Nyári konyhából van kialakítva fürdő szóval igazi falusi feeeling.
Egyébként tegnap nagy balhé volt. Ugye költözzünk albérletbe. Most megtudtam pár részletet is. Mert mi miattunk nem tud a másik "gyerek" 31 évesen kibontakozni. (Naná, lusta lányok után nézni, mindig az anyját kísérgeti a templomba) Meg milyen felelőtlenek vagyunk, hogy csak úgy kölyköt akartunk mikor még lakásunk sincs. (Bocs Rodnak van 1/4 rész szülői, 1/2 rész saját háztulajdona fizessék ki és már itt sem vagyunk, de persze azt nem akarják, csak mondjon le a részéről mindenhonnan) Meg beteg vagyok, és különben is válság van. (Na mintha még arról is mi tehetnénk. )
Ez volt a legmegfelelőbb időpont. 4 éve vagyunk együtt, összecsiszolódtunk. Mindkettőnknek stabilnak látszott a munkahelye, van hol laknunk (legalábbis úgy tudtuk), sokáig meg nem halogathattuk mert már 32 éves vagyok, a betegségeim miatt később még nehezebb lett volna babát vállalni. Szóval ideális volt az időpont mindkettőnk szerint!
Komolyan mondom soha az életbe nem gondoltam volna, hogy egy nyámnyili visszahúzódó félénk pasiból ki fog törni a családját védő oroszlán.
Úgy üvöltötte le az anyja fejét, csak úgy rezgett az ajtóban az üveg. Persze pénz nélkül lökne ki minket a híd alá stb stb. Félelmetes volt, azt hiszem ezentúl másként fogok rá nézni. Sosem tiszteltem eléggé
féltem, hogy simán eltiporja a családja, ha nem noszogatom a háta mögött, de nem akartam uszítani sem. Azt hiszem ez megváltozott, s talán közrejátszott az is, hogy veszélybe kerültünk Emmával.
Ma végre éreztem elég erőt, hogy kimozduljak, így lementünk a boltba és mindenféle finom gyümölcsöt kaptam.
Na jó hetek óta szőlőre vágyom, de mikor megláttam a 900 Ft-os árat könnyes lett a szemem, hogy na az nem lesz.
Emma ma már úgy-ahogy betartja a régi napirendjét. Tegnap este földrengésest játszott, úgy mozgott a hasam, rosszul is lettem, már tudom milyen tengeribetegnek lenni. Reggel jól kinyomta a popsiját, mostanra meg szépen befordult. Kicsit furcsa, a lábacskáival a gyomrommal focizik, de én már ennek is örülök
Még úgyis fog fordulni, kezdi élvezni, hogy több mindent legyűrök, és végre kajához jut.
Most minden másban vihar előtti csend...