Nekem sincs igazàn beszélgetös kedvem.Ez a szomoru dolog ujbol megràzott engem is, és mintha ujra àtèlnèm èn is.Nagyon rossz igy ilyenkor mikor valakit baràtodnak tekintesz,de ha bajvan mègsem tudsz semmit sem tenni èrte...
Remèlem Betti azèrt èrzi ès tudja ,hogy szeretettel gondolunk rà....Jo lenne ,ha legalàbb az èjszakàs növèrek normàlisak lennènek!
Lànyok!A mult-tal kapcsolatban:règen volt ,ès nagyon fäjdalmas volt sokàig tartott tul lèpni rajta....,-ezèrt nem is akartam ezt a sebet tèpegetni.Ràadàsul a szfehèrvàri korhàzban velem is ugy bàntak ,mint 1 a kutyàval ,ami szintèn megbolygatott stb...
Sokat szenvedtem ,de vège!(remèlem)Sok dolog volt van az èletemben ami àltal megtanultam màskènt làtni az èletet!
Voltam ,màr gyerekkènt sulyosan vese beteg 2 èvig,a nagymamàm temetèse,közben apu hol ivott hol nem.Meg is szöktem nèha otthonrol,öngyilkos is probàltam lenni ès mèg sorolhatnàm...!Sajnos!
Sok negativumot èrtem ,màr meg,de örök harcos vagyok!Hàla nèhàny könyvnek ès a kineziologusomnak nagyon sokat vàltoztam.Meg a közelemben megtapasztalt tragèdiàkbol is sajnos.
Mostmàr nem okolok senkit ès semmit a törtèntekèrt,mint ahogyan azt sokàig tettem.Mostmàr boldog vagyok ,hogy èlhetek,mostmàr a szimpla napsütès is kincset èr nekem!-,de sajnos ehhez sokat kellet szenvednem!
Elöre nèzek ès remèlek!Ettöl függetlenül mindennek meg van a maga gyàsza ,amit meg "kell" èlni!
Most pedig èn is veled gyàszolok Betti!
Nem is tudom mièrt irtam le ezeket,de valahogy muszàlynak èreztem.
Remèlem nem baj!?