Tündi30, nagyon sajnálom Rolikádat
A blogot én is elkezdtem olvasni, de a kórház, a műszerek nagyon előhozta az emlékeket. Össze kell szedni az erőt ahhoz, hogy végig olvassam.
Tüncike, dehogy haragszunk.
Hidd el, ha én nem éreztem volna azt, hogy készen állok rá, akkor a mai napig nem próbálkoztunk volna. Itt le kell tojni azt, hogy ki hol tart, a lényeg az, hogy lelkileg összeszedd magad, és csakis akkor akard, hogy jöjjön a kistesó, ha már készen állsz rá.
Szerintem most kicsit próbálj ne erre gondolni, mármint arra, hogy már "akarnod kellene", mert múlt héten nagyon így gondoltad. Jön minden szépen magától. A márciusi vizsgálat hamar itt van, akkor majd szépen megmondja a dokid, hogy minden ok veled, és akkor ráérsz majd ezeken a dolgokon rágódni.
Akárhogy is legyen, férjednek megint csak igaza van (boboka most a jó pontért hajt
), egy a lényeg: Te is és a baba is egészséges legyen majd!