Sziasztok!
Pimpó,
hát, ha tudnád, mennyi minden meg van engedve Marcinak!!!! Sokszor pont az a baj, hogy túl sok minden. A porszívót ő dughatja be az áramba, és ő is húzhatja ki onnan, a múltkor együtt készítettünk salátát, egy tompa késsel ő vágta fel a mozzarellát, az apja összes szerszámával (csavarhúzók, fúrófejek, fogók), de azért a tapétavágóval és ollóval nem játszhat. Mondjuk az ollóval is az a helyzet, hogy ha vágok valamit, akkor a kezébe adom, én kifeszítem a vágnivalót és ő vágja el. De szigorúan csak mikor ott vagyok mellette. A lépcsőkön ő is egyedül, rendesen közlekedhet, kivéve a miénket, én ebben úgy vagyok, hogy jobb félni, mint megijedni. Nemcsak, hogy baromi meredek, hanem járólappal burkolták, és az élei olyanok, mint a borotva. Elég, ha kicsit megbillen, simán szétcsaphatja a fejét. (Mikor készítették, még nem volt gyerekünk, nem is gondoltunk ebbe bele). Ráadásul az oldalsó korlát egy nagy üvegdarab, bele sem merek gondolni, mi lenne, ha abba belefejelne. Úgy van nálunk megoldva, hogy csak a 3. lépcsőfokra lehetett a rácsot feltenni, így az alső 3-on ő is szabadon fe-le közlekedik, azokra ragasztottam élvédőt, de így nagyon nehéz nekünk rajta menni, ezért nem szeretnék a többire is tenni. A mosógépet, mosogatógépet nálunk is ő kapcsolja be, a mosogatógépet mindig ő pakolja ki, miután kivettem a késeket. De a vegyszerekhez nem engedem nyúlni, az ördög nem alszik. A szakemberek szerint is a legtöbb mérgezés a háztartási tisztító- és mosószerek lenyeléséből fakad, és én hallgatok rájuk. A gyereknek semmi keresnivalójuk a közelében. Elég, ha csak pár percre félrenézek, és benyel egy kis öblítőt. Mondjuk ezek magasan vannak, de van már annyi esze, hogy ha valamit nem ér el, odahúzza a székét és rááll.
Igazából nem vész nálunk a helyzet, szerintem semmivel sem rosszabb, mint máshol, nappal nincs is gond, de este, mikor mi mondjuk tévézünk, nem szeretném, ha egyedül garázdálkodna. Ennyi. Ettől függetlenül lehet, hogy nyáron vagy ősszel mi is szétszereljük az ágyat, majd meglátom, de most semiképpen sem.
Ja, még annyit, hogy most nekem a türelemből van a legkevesebb. Rendszerint rohanásban végzek el bármiféle házimunkát, mert Simit sem lehet hosszú időre egyedül hagyni. Murphy, hogy amint elkezdek valamit, máris ordít. Szóval nekem egyelőre nem fér bele, hogy 25x elmagyarázzak bármit is, persze azért igyekszem.
Tusi,
sajnálom, hogy Zsófi ennyit beteg, de eddig akárkivel beszéltem, a bölcsis- és ovisidőszakot végigbetegeskedték a gyerekek.
Az immunrendszerük most találkozik először ilyen mennyiségben kórokozókkal, ezért van ez. Így tanul, később ezért nem lesznek már betegek annyit az iskolában. Jól mondom, Henus?
Lányok, normális, hogy Simi napi 1x alszik??? Délelőtt alszik 3 órát, és annyi. Egész nap fent van, csicsereg, ha játszunk vele, nagyon jól elvan, de amint nem vele foglalkozunk, ordít. Éjjel meg 6-7x felkel, nem ébred fel teljesen, de sír. Szerintem így éjjel sem alussza ki magát. Én meg ma éjjel oda jutottam, miután szó szerint óránként ébredt, hogy megbeszéltem a férjemmel, hogy lemegyek aludni a lenti szobába (3 ajtó fog így elválasztani a gyerekektől), legalább 1x végigaludjam az éjszakát, és ő fog majd átrohangálni, már ha felébred, mert rendszerint nem szokott. Még sosem tettem ilyet, de ma már az összeeség határán állok.
Ráadásul ma elég nehéz napunk volt, délelőtt vittük a 2 fiút útlevelet csináltatni, nagyon édes volt mindkettő, meg sem nyekkentek, mosolyogtan, Simi nagyokat nevetett a tükörképének, pedig csak 10 percet tudott aludni. Szerencsére rendesek voltak, előre vettek miket, így nem kellett egy percet sem várnunk. Aztán hazajöttünk, majd 1,5 óra múlva indultunk Marcival a neurológiára a Budai Gyerekkórházba. 1 órával korábban oda is értünk, de szerencsére Marci ott is nagyon édes volt, játszott, dumált, a dokinéninél is tüneményes volt. Ő sem hisztizett egyszer sem, pedig szegényt őt is fel kellett ébresztenünk 1 óra alvás után. Szerencsére teljesen rendben van, ráadásul mára a tick is megszűnt. Mire hazaértünk, már vacsoráztunk, fürödtünk, és most alszanak, bár hallom, hogy Marci sokat köhög. Szegénykém, lehet, hogy ráfázott a náthájára ebben a ki-be járkálásban.
Na, sikerült kisregényt írnom, bocsi.
Tiop????????? Pilla, hogy vagy? Verna, Lolo nem beteg?