Szép napot
Köszi mindenkinek az együttérzést após-anyós terén! Kicsit röstellem is magam, hogy ígí kiteregettem a családi szennyest, de olyan jó nektek elmondani mindent, és nem csak a jót...
Szly!
Apa valóban csoda, hogy normális lett. De azért a gyerekkor emléke rányomta a bélyegét az egész életére. Rémálmok, felriadások, depresszió, önbizalomhiány, pesszimizmus... De én a szeretetemmel ápolom a lelkét, és sosem hagyom majd magára. De sokszor eszembe jut, milyen kiváló mérnök, milyen vidám, magabiztos pasi is lehetett volna belőle... Persze, abból ami van, még így is a maximumot hozza ki.
Kimma!
Unalmas leszek a többieknek, de továbbra is ajánlom neked is a sült almát! Valahogy ízesebb, krémesebb, mint a nyers, így a válogatós babák is könnyebben megszokják. Mi is ezt esszük, mert Csabinak a nyer alma rostjai bántották a pociját.
Héjastól beteszed a sütőbe (egy kis jénaiba) és kb.15-20 pefc alatt puhára sütöd. A héja külön válik a húsától, az az anyukáé! A husiját pedig összeturmixolod homogénre. Nagyon finom, krémes lesz! Próbáld ki te is
Kike!
Gáz-pénzügyeket sajnálom! Evelinnel nagyon egyetértek! Te vagy itt az egyik legjobb háziasszony, és mindezt 3 gyerek mellett... Légy büszke önmagadra, mi is azok vagyunk rád!
Akata!
Banántól fáj a poci
Oké, a sárgabarackkal vigyázok! Szerinted ne is adjam 7-8 hóig? Jaj, de hiszen hétfőn 7 hónaposak leszünk... Akkor 8-9 hóig?
Tamara!
Bölcsiben szeretnél gondozónő lenni v. kórházban, netán csecsemőotthonban?
Én bölcsiben voltam. Szívet-lelket melengető, de eszméletlen nagy felelősséggel járó munka.
(Az én álmaim szakmája a szülésznő, de nem bírnám sem a 3 műszakot, sem az óriási felelősséget. De a születés élményét nap,mint nap átélni... Egy csoda lehet...)
Pat!
Taníts már nekem is valamit!
Igazi polihisztor vagy!
Evelin!
Láttad a Miniszter félrelép-et? Abban van, hogy a hulla a gardróbban van... Amikor írod, hogy apa a gardróbban, ez mindig eszembe jut, ill. a Koltai, meg a Kern méltatlan képe, és csak nevetgélek itt magamban
Titi!
Jobbulást!!!
Olajfa kapszulát kismamák is szedhetnek...
Ami! Vkata!
Hogy vannak a szépséges babáink?
Rólunk: ennél fáradtabb már nem lehetek... Vagy mégis?
Csabici, egyem a lelkét, nem elég, hogy felébred éjjel, a legújabb, hogy négykézlábra áll, és felkönyököl hozzám a fotelágyra. Én alvást színlelek, hoátha ő is... Erre püfölni kezdi a csöpp dundi kezeivel az arcom
Kinyitom a szemem, erre örömében akkkorát rikolt, hogy magam is megijedek. Lehet rá haragudni? NEM!!!
Ja, ettél még ugyanolyan fáradt vagyok...
És mindenen röhögök... Ma szülői, lehet, ott is majd csak röhögök... No, de legalább látják, milyen jókedélyű családban nevelkedik Lillus
Bocs, akinek nem reagáltam... Még sok a dolog, mennem kell! Később jövök!