Sziasztok!
Annyi mindent szeretnék írni Nektek,csak cikáznak a gondolataim
, de mielőtt becsatlakoznék a napi beszélgetésekbe, folytatom a történetemet.
Szóval megtörtént a missed ab. vagyis a terhesség befejezése. És attól a naptól kezdve megindultam a lejtőn lefelé
Semmi más gondolat nem járt a fejemben,mint az hogy MIÉRT, mit rontottam el stb......
Napokig ki sem mozdultam otthonról,fel sem öltöztem,nem ettem,semmi nem érdekelt,vagyis egy dolog,hogy megértsem mi is történt. Bújtam a netet,mindefelé kutakodva, rengeteg honlapon átrágtam magam,ahol vetélésről,mazatelhalásról volt szó. És evvel kezdtem idegesíteni a férjem..... Nem értette miért csinálom ezt,miért nem tudok már túllépni ezen. Nagyon fájtak a szavai
Úgy éreztem cserbenhagy, neki miért nem fáj??? Ő hogy tudja ilyen könnyen kezelni?? Aztán nyakamra küldte a szüleimet, az övéit, a barátaimat,akik mind úgyanazt szajkózták:lépj tovább, felejtsd el, pár hónap múlva újra lehet próbálkozni. De nekem ez nem ment,vagy nem is akartam,már nem tudom. Magamra maradtam, már senki nem jött,nem hívott,nem tudtak nekem mit mondani,könnyebb volt távol maradni.......
Aztán vissza kellett mennem dolgozni.....A következő nehézség,akkoriban gyermekruha üzletünk volt. Hát mit ne mondjak szörnyű volt....... Már ott is utáltam lenni,alig vártam,hogy hazaérjek és leüljek a számítógéphez. Orvosokkal leveleztem,tettem fel ezerszer úgyanazokat a kérdéseket......... De ők legalább meghallgattak, válaszoltak, de megértést senkitől sem kaptam....
A férjemmel alig beszéltünk már,napról napra távolabb kerültünk egymástól.
Én tudtam,hogy baj van,tudtam,hogy nem jó ez így,de nem tudtam tenni ellene.
Rossz feleség voltam,rossz anya, rossz eladó / nem volt már türelmem a gyerekekhez sem
/, elhanyagoltam a fiamat,nem tanultam vele,pedig előtte nagyon szigorúan kikérdeztem mindenből........
3 hónap telt el így. December volt,közeledett a karácsony,de engem ez sem érdekelt.