Na, szóval.
Nagyon meghatódtam Tőletek, bár csak felületesen tudtam visszaolvasni, mert nem akartamaz időt húzni, látva, hogy mennyire izgultatok értünk.
A történet hétfőn kezdődött azzal, hogy munka előtt elmentem a gyulai genetikai rendelésre a javaslatért, amit Szegedre kellett vinnem. Ott először az aszisztensnő azzal fogadott, hogy a biokémiai szűrésem 16. heti eredménye is negatív, Edwardsra pl. 1:5300. Én ugye ezen felül csináltattam az intergrált tesztet 29.ezerért, mert ott több mindent néznek és pontosabb (állítólag). Nagyon "megnyugtatott", amikor közölte velem, hogy szerinte kár megcsináltatni az amniot. Mire én, hogy hát mégiscsak az a biztos, meg olyan kicsi ,1% az esély a vetélésre, mire Ő: hát az az 1 is eljön egyszer!!! Jó, nem?
Aztán a doktornő szintén, hogy minek megyek amniora, mondom, hogy Szegeden javasolták, mert ugye az UH sem 100%. Szerinte fölösleges!
Teljesen elbizonytalandodtam, de aztán azt mondtam, mostmár essük túl rajta, lelkileg rákészültem , utána tuti csak azon rágódnék, mi van ha...
Munka után elmentem Szededre, ott aludtam, aztán reggel 7 h 20-ra mentem. 3-an voltunk, de így is csak 11 h-kor kezdték el!! Én voltam az első, 3 perc volt az egész. Az a doki csinálta, aki egy hete ultrahangozott. Nagyon profi volt, érződött rajta a sok éves rutin, de ettől függetlenül majd meghaltam az izgalomtól. A képernyőn olyan kicsinek tünt a szabad hely a baba mellett. Aztán már nem bírtam nézni, becsuktam a szemen. A szúrás picit fájt, meg az, hogy kicsit mozgatták bennem, de hamar megvolt. A szúrás helyén nagyítóval kell keresni,egy gombostűfejnyi vércsepp volt csak a kötésen. Délután 3h-kor már mehettünk haza, azzal, hogy sokat pihenjünk. A legrosszabb a 7 h 20-tól 11 h-ig való várakozás volt az egészben. Eredmény 3-4 hét múlva. Azt hiszem az izgalmasabb lesz. A társaimmal egy szobába kerültünk, jót beszélgettünk, elrepült az idő.
Köszönöm a drukkokat!
Képzeljétek Anyukám mesélte, mikor a beavatkozás után az ágyból rögtön hívtam, hogy a lányom egy 20 perce (tehát a szúráskor kb.) elkezdett imádkozni. Soha nem szokott. 2 hónapja van az oviban hittan, biztos ott tanították. Az kérte Jézustól, hogy az Anyukája és a Kistestvére jöjjön haza. Annyira édes, rögtön elkezdtem bőgni. MIkor ma hazajöttem azt kérdezte, hol van a kistestvérem? szerintem ő azt hitte, most születik meg.
Kata!
Nagyon rendes tőled, hogy még a bajban is gondolsz ránk, köszönjük!
KIsmanó!
Mázlista!
Én is fiút akarok!
Örülök, hogy minden O.K.
Képzeljétek kora reggel, ahogy várakoztunk tegnap, egy nővérke elkedzett vadászni a folyosón, és az egyik lányt, aki szintén amniora várt megkérte, menjen már be, mert most tesztelnek egy új UH-ot. És a doki megmondta 2 perc után, hogy fia lesz, eddig enm tudták a nemét. Mázlista Ő is! Ha két székkel arrébb ülök, lehet, már én is tudnám.