Sztem csodálatos dolog újra babázni. Sokkal-sokkal jobb, mint az első(k)nél. Én meg azt nem tudom elképzelni, hogy ezt abbahagyni hogy lehet. Már most szomorkodom, hogy nekem valszeg ennyi jutott, nem lesz még egyszer ilyen kicsi babám és ő meg olyan gyorsan megnő.
Amúgy meg minden nagyságrendekkel egyszerűbb, mint ikrekkel. Fogom a kisasszonyt és viszem, ahová csak megyek. És nem kell szervezni, hogy hol, hogyan és mivel, stb. Mert csak én kellek neki és a cici. És még csak nem is reklamál, hogy miért olyasmit csinálunk, amit én szeretek.
Komolyan, a nyakától a zoknijáig pisi volt és aludt édesdeden. Aztán késő ősszel meguntam, mert többször is előfordult és féltem, nehogy megfázzon. Bevallom, én éjjel képtelen vagyok úgy aludni, h többször felkelek és megnézem pisis-e v ilyesmi. Arra felébredek ha sírnak, de itt vége is. Úh. azóta pelus. Legtöbbször nincs benne, de aztán előfordult, h zsinárban 3 éjjel is telerakja. És az unokatesóm lánya novemberben múlt 4 és éjjelre még kap pelust, mert előfordulnak balesetek. Szóval nyugi. 
Szerintem nyáron menni fog nekik a melegben.
Gondolom Te se. 
Próbálj vele többet foglalkozni kicsit, értsd többet, mint Ambrussal, gy, h ő is észrevegye. És ahányszor szól dícsérd meg, de ne eltúlzottan. A bepisit kezeld olyan lazán, ahogy csak tudod: Nikinek rengeteget javult a helyzet (ugye ő becsorgatta mindig az elejét) mióta nem fordítok figyelmet a balesetekre. Én tuti azt próbálnám, hogy amikor JÓT csinál, okosat mond, stb akkor dícsérném, kapna figyelmet, amikor meg bepisil, szó nélkül átöltöztetném és kész.
.
