Sziasztok!
Mindig a munka, csak délutánra jutottam hozzátok, elvonási tüneteim voltak, egész nap az járt a fejemben, hogy mi a helyzet Veletek.
Andi!
Feletted vagyok (a listán) egy nappal(+szegedi vagy), szóval nagyon-nagyon drukkolok érted, jobban mint gondolnád.
Márti!
Állandóan a melleimet nézegetem (az utcán le kell győznöm a késztetést, hogy megnézzem őket, erre a mondatra vagy röhögtök vagy sírtok), mert úgy tudtam, hogy a mellfeszülés mindig van. Hihetetlen módon megnyugtat,hogy neked az első babánál nem volt semmi tüneted.
Ebbe a dologba bele lehet hülyülni, rettegek attól, hogy megjön, annyira szeretnék gyereket. Nagyon csalódtam magamban, a génjeimben. Azt hittem, hogy ez a dolog ripsz-ropsz történik meg az emberrel és hát egészségesek vagyunk, nálunk nem lehet gond. Nem értem, hogy mért nem történik simán.
Nagyon szomorú vagyok, nem akarok senkit elkeseríteni. Ne haragudjatok, de most nagyon rossz, majd múlik...
Száva!
Nagyon nagy gratuláció, vigyázzatok magatokra, mesélj neki arról, hogy a világ szép és mennyi minden szépet és jót kell majd megtapasztalnia.
Gabo!
Jó neked, hogy túl vagy a depin, én csak most megyek bele...
Annyira hülye vagyok: a barátaimtól, azt kérdezem, hogy: "Szerinted terhes vagyok?"
Azt hiszem kikészülnek tőlem. Mit lehet erre a kérdésre válaszolni???!?
Most ígéretet teszek, hogy ez volt az első és utolsó ilyen negatív hangvételü üzenetem.
Alapvetően jó kedvű vagyok. Azt hiszem máshol nem is merem kimutatni e dolog miatti bánatom.
Befejezetem, igazán.
Puszi mindenkinek. ZEBRA FARMOT NYISSUNK!!!!!
cico