Jaimee! Amikor én szültem Balázst akkor 5 ágyasak voltak a szobák, de azóta átalakították, a "frissen" szültek majd megmondják. A 6.ágy helyén volt a pelenkázó asztal.
Köszönöm a dícséreteket mézes ügyben!
Judit, igen tojásfehérje volt kikeverve porcukorral, és azt hiszem a Tescoba találtam kimondottan ételfestéket (3 színben), azzal van színezve. Pórbáltam előtte a keserűmandula aromával zöldet festeni, de kék lett belőle, ahogy elkevertem a glazúrral.
Igaz, én is ötágyasban feküdtem, de szerencsére általában 3-an voltunk, ők is messzemenőleg aranyosak, segítőkészek. Csak én voltam első babás, sokat segítettek, büfiztetésnél például. Én nem bántam meg. Akkoriban 7 ezer forint körül mondták hogy kell fizetni az egyágyasért/nap. De ezt a terhesphatológián hallottam a szobatársaimtól, nem 100 % az infó.
Szülésznőm nekem sem volt, de nem éreztem, hogy az épp ügyeletestől más elbánásban részesültem volna. Nekem azok az érvek eszembe sem jutottak, amiket Jaimee írt, de igaza lehet. Bár én akkor csak babóra koncentráltam, dokim legyen, aki csak rám figyel, ott van, közbeavatkozik ha baj van (nem mintha az ügyeletes nem csinálná meg, de biztos akkor is teltház lenne, ha én újra szülnék).
Ja, és még amikor a gyerekágyra áttoltak, akkor hallottam, hogy a növér ott beszéli, hogy melyik szobába kellene tenni, oda nem jó, oda se...
Na, beolvasztottam a csikimikulásokat! Fincsi csokis madártej lett belőle. Szokott valaki más is csinálni?
Hát Andi, igazad van, gyermekkorban (is) kincset ér, ha több nyelvvel találkozik.
Ha minden igaz nekem is kezdődik februárban a nyelvtanfolyam.