Sziasztok!
Eliot, Csaba királyfi: Isten éltessen benneteket feledik szülinapotokon!
Tami: Gratulálok Annának a mászáshoz! Még írtam is neked a tali után, hogy szerintem hamarosan mászni fog, mert már ott is azt figyeltem, hogy nagyon közel állt hozzá, olyan ügyesen próbálkozott!
Bondi: Ehh sajnálom az éjszakát, hátha ez csak átmeneti lesz.
Pati: Remélem, megoldódik az ex-gond.(Nem értem, miért kell ilyennek lenni egy csomó embernek, aki elvált.)
kike: Köszi a tippet, hogyan motiváljuk a hasra nem fordulós babákat!
Bár lehet, hogy rajtunk kívül lassan már senkit nem fog érinteni ez a kérdés.
Teljesen átérzem, milyen fárasztó ilyen sűrűn kelni a babánkhoz, mivel én ezt csinálom kb. 2 hónapja. De ha jól sejtem, vagyunk még itt néhányan (Titi, patr), akik együttéreznek veled.
Viki: Lackónak gratulálok, hogy megindult a távirányító felé!
És hogy halad? Kúszik vagy mászik?
Timi: Bízzunk benne, hogy ez az éjszaka csak átmeneti volt Bencénél is!
Krisztina: Én még nem tapasztaltam ilyen könnyezést Leánál.
Ami: Nálatok mostanában milyenek az éjszakák? Áron teljesen meggyógyult már?
Én már inkább nem részleteze az éjszakánkat.
Csak azt nem tudom, fizikálisan meddig lehet ezt bírni? Már lelkileg sem könnyű, úgy érzem jól esne bőgni egyet, de nem tudok.
Állandóan azon jár az eszem, mit csinálok rosszul, hogy legjobb esetben is 2-3 óránként kel a gyerekem. Kisebb korában sem volt nagy alvó, sem nappal sem éjszaka, de azért este 4-5 órákat aludt egyhuzamban. Na nem panaszkodok tovább, bocsánat, hogy itt hisztizek, de jó valahol kiadni magamból...
További szép napot!