Sziasztok!
Hát, én sajnos nem igazán mondhatom, hogy szuper volt a Karácsony, család ismét hozta a formáját: mindenki túl akart licitálni a másikon, mindenki fontosabbnak és okosabbnak akarta mutatni magát, mint a másik. Amit megbeszéltünk,s emmi nem úgy lett, mert sz.tak rá, mindenki a saját feje után ment. 24-én nálunk voltunk, elvileg az összes ajándékozás itt lett volna, persze az egészből egy nagy káosz lett, mert anyós az ajándékozás kellős közepén nekiállt elkészíteni a vacsorát, persze ehhez állandóan ugráltatott, így alig tudtam fotót és videót készíteni, miközben Marci bontogatta az ajándékokat. Aztán persze a legjobb ajándékokat érdekes módon másnap Anyuéknál hozta a Jézuska, nem nálunk.....
Én fel sem sorolom, mit kapott Marci, egy csomó mindent, ruhát, vízijátékokat, kacagó Elmót (nem is érdekli), autókat, laptopot, építőjátékot stb. Simi meg rágcsálnivalókat.
Mi 10-alkalmas síbérletet kaptunk Donovalyba, tegnap el is mentünk, nagyon jó volt. Ez persze megint csak azért volt, hogy nekik (is) jó legyen, hiszen így tuti 10 nap megkapják a gyerekeket. Mindegy, de tényleg jó ajándék. 26-án is anyuéknál voltunk, kicsit sok volt már ez így.
Szerencsére Marci nem vett észre semmit ebből a káoszból (nagyon igyekeztem, minden sérelmemet megtartottammagamnak, és mindenkivel jópofoztam), mire 24-én reggel felébredt, fel volt díszítve a fa, nagyon örült neki, nem tudott betelni a díszekkel és a fényekkel. Aztán anyuékhoz ment sütit készíteni, majd hazajött, aludt, és mire felébredt, jött a család. Aztán felvitték "pelenkázni", és mire lejött, Jézuska már a fa alá tette az összes ajándékot. Volt is nagy meglepetés! Mindenkiét ő bontotta ki természetesen.
Úgy elterveztem mindent, hogy milyen szépen feldíszítem az asztalt, mire megjönnek, aztán majd beteszem a kaját sülni, ha már itt vannak, és majd akkor megterítek (az ajándékozás után, mikor mindenki elvan), vacsorázunk, erre jött "kedves" anyósom, és összebarmolt mindent. Állandóan valami baja volt: miért nem terítek már meg, miért nem teszem már be a halat a sütőbe, miért van ez így, az úgy stb.... Azt hittem, kitépem az összes maradék hajamat. Csak egy kis ízelítő a "hangulatból": a Marci által délelőtt készített "szeretesütiket" kitettem mindenki tányérjára, elmondtuk, hogy abba belesütötte az összes szeretetét, és ez az Ő ajándéka. Persze senki sem figyelt oda (csak úgy tettek), a végén, mikor hazamentek, az összes süti ittmaradt. Ennyit erről. Még szerencse, hogy ezt ő még nem érzi, nem érti, ezért nem is szomorkodik miatta. Nekem persze a szívem szakadt meg.
Aztán persze én voltam a rossz a 3 napban, mikor tele akarták tömni süteménnyel és csokival a gyereket, én meg nem engedtem. Akkor ez volt a kommentár, miután megmutatták neki a csokit: "nem adhatok, anya nem engedi". Persze Marci szikrákat lövellt felém ilyenkor. Egyébként ez már egy ideje így van: minden sz.rt megengednek neki (fogpiszkálóval játszani, a kis csatjaimat ezer felé szétrakni, alkoholos filccel a terítőre rajzolni), és mikor én ezt észreveszem, és mondom, hogy ezt most hagyják abba, akkor jön a látványos elpakolás és az "anya nem engedi" szöveg. Hát csoda, ha Marci nem akar már velem lenni????? A férjemmel is összevesztem, mikor kértem, hogy mondja meg az anyjának, hogy ne hozzon több csokit. Erre a válasz: miért, az én szüleim manipulálhatnak ajándékokkal, de az ő anyja nem manipulálhat néhány szelet csokival???? Mondanom sem kell, Marci az utóbbi időben szinte semmit nem eszik, régen szerette a gyülölcsöket, paradicsomot, most már egy falatot sem hajlandó belőlük enni.
Elhatároztam, hogy jövőre minden másképp lesz: 24-én nálunk lesznek, én már mindent előre elkészítek, csak melegíteni kell majd, anyós nem jön előbb segíteni, aztán 25-én anyuéknál leszünk, 26-án anyósnál, vagy fordítva.
Persze érthető, ha anyós nem tud mit kezdeni a Karácsonnyal: Szerbiában nem ünnep, ugyanolyan munkanap, mint a többi, így csak jelképesen ünnepelték a magyarok. Emiatt nekik nem is számít különleges ünnepnek, a férjem sem rajong érte (az ajándékokat egyedül vettem meg, a díszeket egyedül tettem fel, gyertyát nem gyújthattam, mert leég a ház, a kertbe nem tehettem izzókat, mert áramot fogyaszt stb...). Úgyhogy egyedül próbáltam valamit kihozni belőle, de nem ment. Valahogy nekem nem sikerül az én gyerekkorom karácsonyi hangulatát előidézni.
Mindegy, túl vagyunk rajta, levontam a következtetéseket, jó kis lecke volt.
Szilveszterkor nem megyünk sehova, nem jön ide senki, talán lesz egy kis nyugtunk.