11.28-án, péntek reggel 8-ra mentünk a dokihoz...tudtam hogy ma szülni fogunk, persze hülyének nézett mindenki (két nappal ezelőtt egész délelőtt percenkénti keményedésem volt és jó kis hasmenésem
)
Ctg rendben, doki mondja jó lenne szülni
Nanááááááá
Vetkőzzek le, megvizsgál...hát jól megvizsgált, azt hittem fejberúgom közben, úgy fájt. Szállok le, zutty egy adag trutyi és vérzek mint állat
Mondom a dokinak hogy valami folyik persze hülyének nézett, mert az elmúlt 12 évben még csak egyszer volt hasonló szituja. Addig erősködtem, míg megvizsgált mégegyszer, véren kívül, ami dőlt belőlem, nem jött semmi, méhszáj 1 ujjnyira nyitva, lakmuszpapírral sem látott magzatvízszivárgást. Megkaptam a házifeladatot, menjünk haza és feküdjek le egy-két órára egy lepedőre és ha folt lesz rajta akkor biza folyik a magzatvíz. Meg amúgy is jó lenne a cuccot összeszedni és visszamenni a kórházba a strepto miatt ha tényleg repedt a burok. Hazafelé elkezdtem fájdogálni, gondoltam jóslók
Sikerült kifognunk a jó kis reggeli pesti dugót hazafelé... Hazaérünk, már csak picit vérzetem, elő a lepedő, persze semmi sincs rajta. Viszont elkezdtek a fájások rendeződni, persze nem időben, hanem egy fájás, egy keményedés, aztán már az egyikből lett a másik. Dokit ismét felhív dél körül, mondja tegyek be egy zsepit a bugyimba, hátha csak szivárom a magzatvíz és 2-3 felé hívjam vissza. Bőszen ellenőrizgettem a papírzsebit, nagy semmi, aztán csak lett valami, egy nyákdugó
Amúgy semmi magzatvíz. Viszont egyre erősebbek lettek a fájások. Összeszedtem a hiányzó cuccom, megebédeltettem a Ricsit és még kicsit játszottunk. Kimostam két adag rucit is. Aztán lefeküdtek a fiúk, én meg csak ültem és néztem az órát
Fél 3-kor visszahívtam, hogy magzatvíznek nyoma sincs viszont egyre jobban fájok. Szerette volna, hogy 16 órára érjünk be a kórházba, addig ott van. Ja. Ha tudta volna, hogy nincs senki aki vigyázzon a Ricsire. 11-kor felhívtuk a mamáékat hogy siessenek haza a vidéki temetésről mert mennünk kell a kórházba. 3-kor felhívja őket párom hogy merre járnak, erre közlik, hogy még el sem indultak
Na gondolhatjátok mit éreztem
Na innentől elkezdtek rendeződni a fájások, egyből 10 percesek lettek. Nem szabá
lyosan, de a legtöbb 10 perces volt. 4-kor felkeltettem apát és a Ricsit, hogy most már indulnunk kéne mert lassan megszülök itthon, áltagban már 5 percesek voltak. De sok kósza méhösszehúzódás is volt köztük így hivatalosan még mindig össze-vissza fájtam. Gyors uzsonna a Ricsinek és fél 5-kor elindultunk. Mamáék még mindig sehol!
Telefonon megbeszéltük, hogy félúton találkozunk, végül is a 6-oson a 0-ásnál átszált a Ricsi és már mehettünk is a kórházba végre. A délutáni csúcsban!
Merre menjünk????
Apa meredeken bevállalta a körutat
3 perces fájásokkal ültünk a körúton a dugóban. Azt hittem beszarok, néha úgy fájt
Közben hívott a dokim is hogy hol a csudában vagyunk
Ecseteltem neki a lepasszolásos gondunkat, de már úton vagyunk. Erre közli, hogy jó, de neki most mennie kell vidékre majd csak éjjel jön. Viszont várnak rám a szülészeten, menjünk nyugodtan. Hát mi mentünk volna, csakhát rajtunk kívül mindenki állt
Aztán valahogy elértünk a kórházba, erre a részre nem igazán emlékszem, el voltam foglalva
Apa ügyes volt, fél 6 után már csengettünk is a szülészeten
Beengednek, de sehol senki
Aztán feltűntünk valakinek, és innentől beindultak az események
Mikor megtudta a szülésznő hogy tavaly volt császárom, rohant a főorvosért, aki egyből tolt volna a műtőbe
Szerencsére előkerült a dokinő (M. Rita), akire rábízott a dokim. Ctg-re feltettek, naná hogy alig mutatott fájást. Gondolom a stressz miatt szűntek meg...
Végül is 5 perces fájásokban egyeztünk meg a ctg alapján
Utána megvizsgált a dokinéni, szűk két ujnyira voltam még csak nyitva
, és hát persze, megint zutty, jött a magzatvíz
Elő a papír, megint megnézték, most már elszineződött, végre hitelesítettek, megrepedt a buroksapka teteje. Ami tök jó, de nekünk nem a strepto miatt. A dokcsinéni szépen felvázolta, hogy miért nem ajánlaná a természetes szülést (magasvérnyomással nehezebb szülni lassabban halad, érzékeny volt az előző császi hegem...), és nem kellett győzködnie. Megegyeztünk az azonnali császárban. Hívta is a dokimat, aki kb negyed óra alatt beért
Végül is elkottyintotta hogy reggel óta tudta hogy ma szülni fogunk, és reggel óta várnak a szülészeten
Előkészítettek, illetve csak ilyeszgettek vele... Borotválást megúsztam , a beöntést annyira nem akartam hogy lukat beszéltem a szülésznők hasába és végül is azt is megúsztam
19.40-kor toltak a műtőbe. Most nem ülve hanem fekve szúrták a spinált. Ez még fájdalmasabb volt mint tavaly. Aztán nekikezdtek, pikk-pakk kiszedték a Petit. Öt centivel nagyobbat kellett vágniuk mint a Ricsinél
Peti szépen körbecsurgatott mindent, az egyik dokit telibe
Elvitték, rendbetették, 9/10-es apgart kapott, kiderült hogy a reggeli 3000 grammos becslést jóval felülmúltuk a 3830 grammal és 51 cm-el
Apa megkapta negyed órára, utána behozták nekem is egy kicsit. Aztán elvitték, és koncentrálhattam megint a műtétre... Marha jó hangulatban telt, rajtam kívül teli tüdőből nevetett mindenki a vicceken. Nekem meg csak egyre azon járt az agyam, hogy basszus nem zsibbadok már
Egyszer csak meg tudtam mozdítani a lábam, kérdeztem is hogy ez nem baj? Nem hitték el, hát muti meg, jééé tényleg
A dokik röhögcsélve dolgoztak odalent, én meg egyre jobban éreztem mindent. Fájni még nem fájt, de már kellemetlen volt. Kiment teljesen az érzéstelenítés a lábamból és elkezdtem érezni egyre feljebb is. Épp ahogy befejezték, hasított belém a fájdalom. Úgy elkezdtett fájni az egész seb, azt hittem belepusztulok. Ekkor közli még a doki hogy elég kellemetlen lesz, de kitakarítja a hüvelyem
Hát nem kellemetlen hanem nagyon fájdalmas volt
Végül is befejezték a műtétet, én meg már mindent éreztem. Már a szülőszobán a csodájára jártak, mekkora balfék az aneszteziológus és hogy úgy jövök ki a műtőből, hogy mozog mindenem. 21.30 körül áttoltak az örzőbe, na ott is jöttek csodálkozni, jééé most volt műtve és mozog meg fáj
Aztán kaptam fájdalomcsillapítót, mondanom sem kell, szart sem ért. Sokkal, de sokkal jobban fájt mint az első vagy csak sokkal rosszabbul viseltem, nem tudom. Apa 22-kor hazament a Ricsihez. Éjfélkor megkaptam az utasítást, tessék forogni az ágyban. Kb egy óra alatt sikerült átfordulnom az egyik oldalra majd még egy óra alatt a másikra
Hajnal 4-kor felkelhettem, egész könnyen ment. Utána zuhany és mehettem is a szobámba. Meg is dicsértek hogy milyen ügyesen megyek
Lecuccoltam és elindultam a csecsemősökhöz, hogy meglessem a Petit. Erre aki bent volt, közli hogy menjek vissza majd 5-kor kihozzák. Kidobott
Visszavánszorogtam, 5-kor jött is és onnantól nem engedtem ki a kezeim közül a legényt
Az első másfél nap nagyon gyorsan telt, átaludtam szinte az egészet. Hulla fáradt voltam
Második nap délutánra belázasodtam, 38 fok, már megint én lettem a téma a nővérek között
Az egyik sopánkodott hogy jézus mennnyire magas, a másik meg mondta hogy ez természetes is lehet... Mindenesetre fájt mindenem, olyan influenzás minden porcikám fáj volt. Éjjelre kiderült hogy miért lázasodtam be valószínű, belövelt a tejcsi
Aztán reggelre jött a feketeleves, otthon mindenki beteg, persze én is kezdtem egyre rosszabbul érezni magam. Na megint jöttek a lázzal, lehet lebetegedtem, de akkor nem engednek haza amíg meg nem gyógyulok
Harmadik nap reggel még hőemelekedésem v olt, utána már semmi szerencsére. Így a negyedik nap hazazavartak minket
Minden kellemetlenséget leszámítva, életem legjobb döntése volt, hogy mégegy babát vállaltunk. Annyira más mint a Ricsivel volt. Semmi aggódás, semmi idegeskedés, egyszerűen megy minden a maga útján. Ha meg nem úgy megy ahogy kéne, akkor sem esek kétségbe, majd lesz valahogy
A kórház bár a feje tetejére állt a régi rendszerhez képest, egyáltalán nem volt rossz. A szülésznők egytől egyig nagyon rendesek voltak. Végig jó hangulat volt, mindenkinek volt egy-két kedves szava, még a takcsinéninek is
A műtétet asszem még egyszer nem bírnám bevállalni. Még túl friss az élmény
A csecsemősök no comment, nulla segítség... A gyerekdokik szintén, a főorvos volt csak segítőkész, így sikerült felvágatnom a Peti nyelvét, mert az övé is le volt nőve
Bocsi hogy ilyen hosszú és részletes lett
Elég régen megírtam már, ha most írnám a fele sem lenne... az áldott idő, már szépíti is az átélt eseményeket
Most már tényleg megyek, még egyszer boldog karácsonyt mindenkinek!
Sziasztok!